Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-26 / 47. szám

JtejÉL 1*21. fckauár 26. betegség és baleset ellen biztosítva s tigy az állam után a MunkásbiztoSíitó Pénztár lesz az, mely anyagiakban js a legnagyobb értéke, forgatja. Ez in ézmény újjászervezése után — mely a poli ikai harcok leliető^gét (igyekezett kiküszöbölni ez intézményből és igazi hivatásának szolgálatába óhajtotta állitafii azt, ,logikusai és szükségszerűen kell elkövetkeznie a társadalom még szélesebbkörii és még tágabb mérvben ,való biztosításának. nogy mentő' többen lehessenek azok," akik nyugodtan gondolhassanak életüknek ikésői éveire, vagy oly eshetőségeire, amidőn munkaképtelenné Váltak; vagy családtagjaik "sorsára is munkakepte!en

cégük és elhalálozásuk ese 'én. Ha a

:mu't évben már m

eghozott törvény is az egész nemzet egyetemes érdekét kívánta szolgálni, a munkásságnak baleseti és be egségi biztosi'ásával, — mint a törvényjavaslat tárgyalása során Vass József miniszter mély szociális érzésével hirdette, — akkor, a nemzet egyetemes érdekét még inkább szolgáló törvényhozási alkotásoknak kell a törvényt követni. M

eg keH tenni szociális téren mindent, ami a nemzet jelenlegi körülményei között megtehető. Egy ujabb és messzemenő szociálpolitikai alkotást,jelent most a népjóléti minisiz'ernek azon tervezete, mely az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság egeiére szóló biztosításra vonatkozik s amely tervezet lényegében a társadalombiztosítás gondolatát való=iíjameg. Hogy ez a nemzeti társadalom nyugalmának biztosítását is jelenti, — annyira kézenfekvő ez, hogy vitatása szinte felesleges is. Csupán szerénymérvü. lehet a biztosítás, de igy is alkalmas I

ehet a munkakedv és a takarékosság fokozásara és az egymást megbecsülő és támogató nemesebb emberi érzések felkeltésére. E'őrelátha'ólag lesznek a javaslatnak el]e

nzői is. Ez ujabb biz ositás a munkaadókra ujabb terhet jelent s a nehéz közgazdasági viszonyok között megérthető, hogy ez ujabb terhek vállalása ellenvetéseket is fog kiváltani. A közgazdasági po'itika feladata a szociális gondoskodás e szükségességei elől elhári aní azon akadáiyoloat, melyek a közgazdasájgt életben, valóban, komolv akadályokként jelentkeznek. A térvbe vett szociális törvényben azután oly intézkedé ekrő' is gondoskodni 'kell, melyek a hatékonyabb munkának, Fajtiszta gyümölcsfák, iskolázott vadoncok, dfszfák, díszbokrok, élőnövények és virágok a legolcsóbb napi árak mellett beszerezhetők Nyíregyháza város Kertgazdaságában, a volt Caapatkórkáz mellett. - Telefoa: 301. KOzpoati telefoa: 156. — Árjegyzék iwgyeal n*4 tehát a termelés fokozásának bizto- I sitását is szolgálják a nyert szociális j előnyök ellenértékeként. A népjóléti kormányzat kétségkívül rákényszerült a törvény megalkotására. Nemcsak a szociális segitéí gondoia'áért, de azért is, mert az előrelátás és takarékosság szellemét nagymértékben csökkentette a társadalomban régebbi érdekeinek elveszítésre, s az életlehetőségeknek az a bizonytalansága, m

elyet Trianon — távolabbi vagy közelebbi vonatkozásban — a nemzeti társadalom igen széles ié legére jelentett. A nélkülözések és a súlyos gazdasági viszonyok mellett" is kirívó a fényűzés. Sokan mondják, hogy a magyar étet mostanában szinte olyan volt, mint egy végnélküli csillogó és zajos báií éjszaka. A társadalom — széles ré egeiben — mintha feledni akarná minden baját. A hotnapo í ^ és annál inkább a jövőt. Tisztéét a kivételeknek, hiszen nem az egész társadalom ijeszto kép

e ez; de könnyelműié? legyen a kivétel. £s a ' kemény, komoly munka és a társadalóm előrelátása legyén az, ami a feltűnőbb a magyar életben. Különösen most, a magyar nyomorúság e sötét napjaiban, a kereseti lehetőségeknek ebben a szomorú világában, a szűkölködőknek e

z igázán nagy szükségében. Jöjjön a törvény, amely gondol a jövőre is, amely gondol a gondokra is. Az öregségnek, a rokkantságnak, az özvegységnek é; az árva-ságnak keserű gondjaira is. Jöjjön a törvény, amely számol az elszegényedett magyar társadalom itt-ott,feltűnő l

elki depressziójával épen ugy, mint jövőjével; a jelen bajáival és az elkövetkezendő idők feladataival i>. Amely a zavartalan muinki biztosiüásávai a dolgozó társadalom gazdasági viszonyain is javítani akar s a szociális békével Reuma köszvény, csuz Uckias, szausratás, szúrás ellw legjobban bevált a kr:egner-íél* REPARATOR Ám 1 pengő 60 fiitér minden patikában tsHNríetó füzetet bárkinek szívesen külfl teljesen ingyrn n főraktár: Kriagnri* gyógyszertár: Bad«p*st,;VIU/e8.C»Wif'ér (B»ro»»-n*ea sarok) igyekszik magasabbra emelni az együttérző egész nemzet lelkiségét. Csák igy iehe: a kultúra is mindenkire áldásos és csak igy lehet a kutturfölénynek jövője is. Csak dolgozó, a maga jövőjében is bizó és megbékélt társadalom biztosíthatja azt a telki harmóniát, amely nélkülözhetetlen a nagy nemzeti célkitűzéseknél és még inkább azoknak megvalósításánál. — A Legújabb Díva* favaSzi szama megjelent és kapható az Ujságboltban. Ára szabásivvei együtt 1 pengő 20 fillér. 3x necccelni. Persze, most már ő szebbsn neccel, mint én. Gyönyörű mintái vannak. — És még a neccelt térítőkkel is szédít az öreg asszony. Olyan is víiík mjár a szobámban. Hiába mondom neki, hogy semmiféle nőszemély nem hat rám rajta kívül. — Á te fehér fejed tudom én csak finoman megö'elni — mondom neki. De roppant türelem van az öreg asszonyban. Csak képzeljé'

Ek

: tegnap valami csoda nagy virágot hozott be s odaállította" az ablakom elé. — Itt nálad Jánoskám páradus|abb a tevegő. Az én szobám túlságosan száraz, hiába öntözöm, sárgulnak a levelei. Persze, nem igaz, mert annak a virágnak olyan zöldek a levelei, mint egy elsőéves jogász... na, ne szörnyűködj, Pista — szál >á az egyik pajtására, aki annyit ivott," hogy* már izzott a két füfe, csillogott a szeme, csakhogy a vén lumpok maguk közé valónak érezzék, ámbár csak a tavasszal érettségizett. fiát ezt a virágot, fiuk, ugy hívják: fikusz. — Magam neveltem. — mondta az öreg asszony — vigyázz rá, nehogy :baj érje.'— És fiam, majd annak ajándékozd •••• n-na! Azt hiszem, megértetted ennyiből is... — Eddig nein adtam virágot leánynak, csak a forró szívű' Herv'ay •né kap tőtem újévkor egy csokor piros szekfüt, mikor velük virradunk ki egy zimankós Szilveszter után. Aztán Hajnal Klárinak küldtem ívirágokat, a kis táncos szubrettnek. Azóta sem találkoztam olyan ennivaló kis figurával. D

e hogy én a fikuszt...ha-ha... azt a nagy (v irágot! Micsoda bokréta tennie ,abból... • — Igyatok hát, fiuk! Nézzétek, a Pista elaludt! A kis jogász csakugyan elaludt, mint a gyerm

Ek a tündérme ék hallatán este, ha ég a tűz és sötét van a (Szobában. A karjára hajtotta a fejét s hüvelykujja az alsó ajkát egészen félretolta. Ezen mulattak mikor belépe-t a kávéházba Lencsés főhadnagy. — Fiuk! Micsoda megátalkodott lélek lakik bennetek! Odafönn olyan 'muzsika van, hogy elszédülnétek tő te! Micsoda asszony-sziv! A pokol és a mennyország ölelkeznek benne! ,Eorró kinálkozás és elérhetetlen hűvösség! Gyertek, fiuk!.... vagy annyin, be vagytok már marva? •"— Dehogy vagyunk! — mondfe Inczédy sértődötten. — Csak n

em szeretem a hangversenyeket. Szokva vagyok, hogy egy-egy másfélmázsás opénai szépsé; jön s" az hangversenyezik, ,'e eaikongatva ismeretlen és értl.e etten jajdula-okkal a fülemet. Hangverseny, hát hangverseny! Meg sem néz.e

m, hogy mi a műsor. — Hát ez nagyon szép, gyerekek! Mosit van a nagy szünet, s bennem ván a nagy emberi jóindulat, hogv má inak is" meg akarom mutatni a Szépet., A 'ár.-áság összeszedte magát és felmentek a hangversenyre, csak Pisa jogászt hagyták ott, aki biztosan boldog csac iságokat álmodott. Valaki a társaságban első pillanatban meglátta a művésznőbe a Kell

er Máriát. — Na, az kellene nekem, hogy itt tenne az anyám. Micsoda édes meséket találna ki Keller Máriáról a művésznővel kapcsolatban. Igy is nagyon tökéletes hölgy Keller Mária. Anyám nem bánná, ha n

eki adnám a fikuszt; — mondta Inczédy. Ezen aztán reveitek. Meglátták a páholyban Keller Máriát. Szép fehér homloka fölö.t ott ragyogott a fekete haja. — Most látom, hogy milyen bájos ez a K

e'ler Mária, — 'mondta egy fiatal ügyvéd. £s nem mindennapi lélek. Aztán mé* sokkal szebb, mint a művésznő. — Ezt hallom az anyámtól is: nem minöenmp-i! Ha a szony lenne! Igj'- nem tudok vete mit kezdeni. Nem tudom, mit is tehet ezekkei a felfér homlokú lányokkal diskurálÍ

ni. A fe-e<ég tálán jobb is, ha mindennapi. Hangverseny után M. bárómé és a tábornokpár hazamentek, a prosceniumi páholy társaságának többi tagjai azonban lementek a kávéházba. Jazz-band mulattatta a közönséget, ami uj és szokatlan voit a kisvárosban s különösen az ugrálás, a groteszk mozdulatokkal játszó zongorista. KeUer Mária es társasága egy hosszú asztalnál ül'ek a tükör alatt, már pezsgő járta, mámorosak voltak az. arcok s mult századvégi nóták keseredtek elő az érzésektől duzzadó keblekből, mikor Inczédy és társai beléptek a kávéházba, h Keller Máriáék asztalához közel ültek ie és átkoccintgattak, átbeszélgetlek. Nagyon nekiszjiajodtakmár, mikor Inczédy elkiáltja magát: - Éljen a szépség; művésznő! Étjén a művésznő! — £Ijetn, élje

n! — s mind Máriára ürítették poharukat. Mária elősző- mosolygott, de a dán mind hangosabb lett a társaság s az egész kávéház közönsége odafigyelt, s egysz«r csak furcsán, botorklálósan, de mielőtt bárki is megakadályozhatta volna, Inczédy odament és letérdelt Keller Mária elé. — ÁLljon.megengem művésznőszépséges K

e ler Mária... Az anyám ..-.az anyám, ha látna mosit az anyám — és mielőtt Mária megakadályozA természetes keserűvíz I gyomor és béltisztitó hatása páratlan. Az IgMánrfit •* tévessz* Sssze másfajta heserfiviizel! KtfMi MMiMitt kis ás Mjy Wfiokis. Sdmítfkutr kMtt Mm.