Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-15 / 37. szám

JL 1921. feferuár 15> ani 11in wiimm•i—iiiniin . Motor-, traktor­és autóolajak, gépzsLok, kocsikenőcsök nagyban és detailban. LARDOLINE / / amerikai magasílnomitványu kenőanyagok • • legolcsóbban beszerezhetők Schwarz Rudolf és Ta olaj-, zsira­dék* és vegyiipar R -T. képviseleténél: Nyíregyháza, Széchenyi-út 14. sz. Telefon: 507. 4C2-? Párisi emlékeimből. Irta: Bácskai József. II. Páris minden idegenre csodás varázserővel 'hat. Ezért van a sok Párjs-rajongó­Van, aki aki a régi 'Párist sze­reli. A Cjté szürke, dísztelen palo­tasorait. Kedélyállapotának legin­kább felei meg a Pantheon csend­je, a Sorbonne munkás élete }a Quartier Latin bohémiája. Van, aki szereti a forradalmi Pá­risi, ebben látja varázserejét. A Place de fa Bastille minden talp­alatnyi földje, háza, köve, oszlopa a nagy múltra emlékezteti. A fran­cia történelem itt mind en utcába, térbe a lelkét lehelte. Itt pereg le szemed előtt egy ország múltja, tradíciója. Van, akinek a szórakozó Párizs keil: színházak, opera, mozi. Van, aki a mulató, dőzsölő Párist ke­resi s siet a Montmartre, a boule­vard de Cüchv kabaréibi?, s a Món­iin Rouge, vagy Folíes pergérepezs gő levegőjében, őrült esztelenség­gel ropja a pénz és öröm,abecsti­csütet és becstelenség, az élet és halál vitustáncát. Van, aki szereti a dübörgő, zajló Párist, a kavargó, nyüzsgő boule­vardokat A legtöbb idege ni ez lepi meg: a Boulevard des Capucinus, Bd des Itafiens, Bd Poissoniére f 0r gatagos, lüktető élete. A francia, nép nagyon munkás, nagyon szor­galmas. De a savoir vivre, a vidám életöröm főkelléke. Ha meg aka­rod ismerni a párizsi bouíevar­dok életét, sohase rohanj azokón végig naphosszat. Tégy ugy, mint a francia. Az operából kijövet, ül] fe a szemben levő kávéház terra­szán. Ez tegyen az étape, • ahon­nan megfigyelsz mindent. Itt lepe­reg előtted a párizsi élet minden film típusa, komédiája, tragédiája. Meg akarod ismerni az örvénylő Párist? Állj meg az invalidus-dóm virágillatos Esplanadján és nézz vé­gig az Alexandre-hidon, a petit Po lais, Grand Palais melletti Champs Elysées át a Concordia-térig. — Vagy állj a Madeleine-tempfom ko­rinthusi oszlopai közé, nézz végig a Concordián, vagy a templom kör­lépcsőiről a nagy boulevardok felé, s megismered Páris szédületes for­galmát. Van, aki szereti Párisban a ker­tek és virágok szépséges romanti­káját. A Tuiieriák és Champs Elysées tündérkertjeit, a Buttes­Chaumont és a Bois de Boulogne árnyas fáit, a piacé de I'Etoile-ba futó gyönyörű avenuek batzsam­illatos virágait. S mit hozzatok ti, kedves fiuk, Páris szép múzeumaiból, virágos parkjaiból? A párisi parkok, a pá­risi muzeumok festészete és szob­rászata, a párisi opera muzsikális szépsége építse ki lelketekben a magyar művészet eszm ei és formai szépségének a 'templomát. A fran­cia szinház, a franciák irodalma, a franciák zengzetes, bűvös, varázs­nyelve Emelje sziveteket az örök-; szép költészet birodalmába, a nem­zeti irodalomnak, a hazai nyefv­nek imádására. A fra'ncia tradí­ciók, a francia historícum tanít­son benneteket arra, hogy a ha­zai földön is jriennyi szép jegece­sedik ki. Ha szépnek találjátok ? Szajna-várost, 'hazajövet nézzetek szét ott a Dunaparton, fel á várba, a Gellért-hegyre, a Margit-szigetre s mondjátok: a Szajna-város gyö­nyörű, de a fiatalabb Duna-város még jobban tetszik, mert ez a mienk. S Nyíregyházán is nehogy lekicsinyeljétek parkjainkat és vi­rágoskerteink et ott a Luther-utcá­ban vagy a Sóstón. Tudjátok meg, hogy minden kis parkunk egy-egv iskola. Tanárotok tanítási mód­szerében e setieg csalódhatik, de a virág pedagógiája sohasem téveszt célt: esztékikai ízlésre, szépségre, szeretetre tanít, szivjóságra es meg­becsülésre int. Ezért tetszenek ne­kem annyira a párisi Tuiieriák és Champs Elysées tündérkertjei, a Margitsziget rózsaligetjei és Nyír­egyháza virágos parkjai. A halandók és halhatatlanok templomaiban. Ha egy idege n Nyíregyházára jön és bemegy a templomba — bármely vallás templomába — fel­tűnik a hivők buzgó tempfomjárá­sa. Részben ezért is vezetem hall­gatóimat Páris egy-két templomá­ba, de azért is ,mert Páris min­den temploma történelmi müérték. Boldogan gondolok vissza arra a vasárnapra, amikor először léptem be Páris legnagyobb templomába, a Notre-Dame templomba. Szép verőfényes reggel. A természet friss erővei önti kellemeit á franciák szép fővárosára, a nap bearanyoz­za Páris égbenyúló templomkupo­láit. A párisi parkok fái, ,virágai pompában díszelegve kábító illatar­rai töltik meg a levegőt. A Notre­Dame-ban érezzük az Isten közel­ségét. A gótikus templom a 'Cité­sziget büszkesége. Főhomlokzata ékes, remekbe készült. Két csonka és egy égbeszökő tornya impozáns. A dóm húszezer e mbernét is töb­bet fogad magába. A templomot sürü sorokban látogatják a nap minden szakában, üres még soha­sem volt. De mégis, egy " ízben elmaradtak a hivők. Mikor 1793­ban a szív templomából az _ ész templomát csinálták. Nézem a por­taji-festményeket, a Szép rosettá­kat, végigmegyek az öt hajón s mindenütt fantasztikus árnyak raj­zolódnak (elkemben. Mintha most is ott torzulna az a rettenetes ál­lat-ember, a notre-dame-t toronyőr. Felmegyek az orgona-épületre, a ! karzatról a rejtelmes toronyba s mindenhova kisér egy gondolat: idehurcofta a vad Quasimodo a szépséges Esmerafdát. örök érde­me marad Victor Hugónak, hogy lírai regényében oly gyönyörűen ismerteti az egész világgal a pá­risi Notre-Dame architektúráját, de ebben a pillanatban arra gon­doltam, hogy miért kellett ehhez a komoly kathedrálishoz a re­gény idegvibrálta tó szörnyűségéit és titokzatos borzaimait kapcsolni? Utam sokszor vezetett era st. Germain l'Auxerrois-templom előtt. Ez a Louvre-téri templom sokáig a Louvre királyi családjának volt imádkozó helye. Egy hírhedt király­nő neve tapadt hozzá: Medici Ka­taliné. Mivel félt a hugenották és főleg Colgny admirális növekvő hatalmától, 'rávette n^urasthénikus fiát, IX. Károlyt, hogy ölesse meg őket. Parancsára a céhek felfegy­verkeztek, Páris polgármestere pe­dig meghúzatta a templom egyik harangját 1572. augusztus 24-én éj­jei 2 órakor. Erre a harangjelzés. re 00-000 hugenottát öltek meg Pá­ris városában és környékén Navar­raí Henrik és Valois "Margit nász­éjszakáján. A noces vermeilles, a párisi vérmenyegző harangját ma is mutogatják. Van Párísnak még vagy 70— 80 temploma. De már csak egybe megyünk: a Sacré-Coeurbe. Páris fegbünösebb kerületében van. A mulatók, a tolvajok és apacsok ne­gyedében, a Montmartre m agas te­tején. Intőén áfi itt, a csúnya vá­sári zaj kellő közepén a szép bi­zánc-római bazilika, ötven évig ké- j szült, ötven év óta tekint le a magas dombról a lábánáf nyüzsgő Párizsára. Onnan a magasságból lát­ja Páris mérhetetlen kincseit, gaz­dagságát, fényét, de látja a szép város végteten bűneit, kimondha­tatlan szenvedéseit és nyomorát is. S mintha ott fenn megszólalna és mondaná: Jöjjetek, itt nyertek gyógyító irt az élet nehéz küzdel­meiben kapott sebekre. Gyertek, megtépett lelkű emberek, itt van világító tornyotok az élet sötét utain. Jöjjetek fei mindnyájan, kik­uw Szőnyeg és lyrtoleumáruk olcsón kaphatók. Perzsaszőnyegek nagy választékban érkeztek. RollÓk, matracok, hencserek saját készít­mény. — Mindennemű kárpitosmunkát vállalok. Hoffmann Artúr, Zrínyi Ilona u. 2. | Patkány, egér, mezei egér irtó ? „HATIBlOXa". Biztos hatású irtószer, mely fertőzőbetegséget plántál az illető állatfaj közé és gyökeresen kiirtja. Szigorúan tudományos alapon előállítva. Más állatra vagy emberre nem ártalmas. Ugyanezen cégnél beszerezhető sváb, ruszni, csótányirtószerek. — Pósta­szétkilldési hely : Rátinol Laboratórium, Budapest, VI. ker.. Murányi ucca 36. szám. Műtrágyák. A közelgő tavaszi munkálatokhoz ajánlok a legjutányosabb áron, aratás utáni fizetés mellett SZUperfOSZÍát, kálisót és mindennemű más műtrágyát. A termelés fokozására és a szőlők feljavítására nélkülözhetetlen mésznitrogént a lónerék, lucernások és elmaradt kalászosokra fejtragyanak a , Nitrogén" R.-T. dicsószentmártoni gyárából HOFFER BERTALAN Iroda: Bessenyei-tér 15. — Jelefon: 424. — Állandó raktár! nek szive üres s ott lenn már nőm tudtok örülni az életnek. Jöjjetek fei, az Isten itt egyenlőképen meg­vigasztal, szeretetének izzó melegé­vei gazdagot és szegényt, jót és bűnöst. lárva a halhatatlanok birodalmá­nak utján, eljutok St. Lajos temp­lomába. Mindenütt Napoieon em­fékek. Őt magát is itt találjuk a Döme des Invafid^s kriptájában. Zászlók és győzelmi jelvények bo­rítják koporsóját. Honnan van ez a Napoleon-kultusz? Nézz sirbe­járata fölé és olvasd el végrende­letét: óhajtom, hogy hamvaim a Szajna partjain nyugodjanak, a francia nép közt, amelyet annyira szerettem. Hetvenhét év óta nyugszik a francia félisten az in­valídes dómban és 77 év óta za­rándokol ide az egész világ. 'Mi­ért? Az Európát verő császárt ai­kotmánytjprónak, becsvágyónak mondják. Miért rajong tehát .ma is minden francia Napofeonért? Egyetlenegy erényéért: Imádta Franciaországot. Franciaország di­csőségéért és nagyságáért alázott ínég ^császárokat és királyokat. A gloire-szeretete valóságos legenda­körbe varázsolta őt. A francia is­meri császárának erőszakosságait, de azt is tudja, hogy hatalmától nemzetek és trónok omfóttak ösz­sze s ágyudörgésétői a féivilág ret­tegett. Ezért hordták a franciák oly büszke öntudattal a napoleom sasokat. Hatalmas .porfir koporsó­ban pihen örökre a sainteyn ka­détből, a forradalom hadnagyá­ból, a korzikai tigrisből, a demo­krata konzulból lett tyra nnus csá­szár, egy- uj Julius Caesar. Legyőz­te a fél világot. S az, akit csak az egész világ győzhetett le, .itt hirdeti most örökre, hogy minden emberi hatalom véges. Sokszor tra­gikusan végződik a fegjtüneménve­sebb pályafutás is. Minden földi hataiom letörik a legnagyobb aka­ratenergia js. önzéséért, erősza­kosságáért megiakort. A hatalom zenitjéig emelkedett, onnan a bu­kás nadirjába szédült. (Folytatjuk). PUTTY LYA Sátán keservei 3 partner Adolf Menjou Ricard Cortez Carol Dempster AP rl s­olló Szerdán Csütörtökön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom