Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-08 / 6. szám

118 január 8. J^tfmriBÉfL 15 Könyvismertetés. ! - i l Ll^lL! Bujdosó gyöagysor. Dórnál Kálmán: Balaton- és üakonymenti tizenkét vár történeti regénye. Zalavármegye történeti mesélgetője, ki a pesti Hiriap vasárnapi számaiban megjelenő táblabíró tréfáival irónevét országszerte megkedveltette, Qisimar és Tagisir őskori regényei után még aíig halkult jei a Testőrszerelmek, Kisfaludy Sán dor életregényének irodalmi 'sikere máris uj és hervadhatatlan levelet fűzött szülővárosa, Sümeg íooo éves történeti múltjának koszorújába. Darnay Kálmán Sümegh, Tátika, Rezi Csóbáncz, Szigliget, Hegyesd, Tihany balatonmenti, Vázsonykő, Palota, Csesznek, Somlyó bakonyi és Szentgróth vár hiteles történetének megirásával, nemcsak szülővárosának tett szolgálatot, de könyve elviszi országszerte hirét-nevét megtépett hazánk épen hagyott paradicsomának, a Balatonméntének. Most ölelkezett igazán össze Darnay Kálmán kutató csákánya irótollával, amikor rövid időn belül a Pantheon, hazánk egyik Iegelőkelőbb irodalmi intézetének diszes kiadásában napvilágot lát, évtizedes okmánykutatásainak árán felépült történeti regénye. Sümeg regényírója könyveinek kettős értéket ád, hogy a komoly tudományt szines ruhába öltöztette. M

ert bizony nehézkessé válnának Gutenberg ~ betűi, az itt szerepeli sok száz történeti hős neveinek, várépítőink történeti cselekedeteinek száraz felsorolásától. De Darnay könyvében a várurak mögött ott állanak ám a hires nagyaszzszonyok, a szerelmes szivü várkisasszonyok; az erőskezű gerseiPetheő Frakszína, a török hitvessé ved lett csúszós tekintetű Piszky Lázácska, a kétszer főkötőt váltolt, szépséges Petheő Zsuzsika, ki sok viszontagság után Nádasdi Tamás ölelő karjai közt találta fei életboldogságát. A hatszázéves vártörtér.eteken kívül, egyebet is elmond Darnay Kálmán érdekfeszítő regénye, mely a törökjárom virágzókorában, a XVI. században Sümegh, Tátika és a többi dunántúli várakban játszódik le. A regény tárgya egy kincses gyöngysor körűt forog, meiv félszázadon át járja kalandos*vándorutját, mig végre rákerüli a legbájosabb várkisasszony, á regény hősnőjének, Piszky Klárának a nyakára. Darnay történeti regényében kiszínesedik a letűnt nagVidők várúri élete vidám mulatozásaival. Az egykor hires várasszonyok, várkisasszonyok, hogy öltözködtek, hogyan főztek, táncoltak, muTattak. az iljatos virágvizekkel hogy ápolták harmatos testüket. Erős kézzei markoi bele a regény történetébe Citra, a hires szántói boszorkány, a vávrurak kosaras asszonyának ármánykodása. A sok vártörténet érdekességét még az is fokozza, hogy a szerző verejtékes kutatások árán összegyűjtötte az erősségek XVI., XVII. századbeli metszeteit, melyek régi épségükben most mutatják be először a nagyközönségnek, romkoronás várainkat. A regény történelmi alapon oltárt e

mel az itt élő török pasák, bégek és agáknak, kik megmentették hazánk a bécsi burg fekete leheletétől, a Habsburgok ármánykodásától. «Mert a magyar igazi ellensége mindig a német voIt!» Darnay Kálmán e történeti regényével legméltóképpen ünnepelte meg a nevét viselő sümegi múzeum alapításának félszázados évfordulóját. Álljon itt a sajtó alatt le

vő regény tartalomjegyzéke, meíy kétségtelenül nagy érdeklődésre számithat a müveit olvasóközönség ezrei között, kik évtizedek óta nehezen várják a hézapótló mü megjelenését: ( Előszó, Magyarvilág a törökvilágban, Frakszjn nagyasszonya, Táncraperdül a magyar, Szárnyra két a rárómadár (Tátika várának története). A .gyöngysor legendája, Török cselvetés, Citra boszorkány tanyáján (Várpalota története), — Zászlós agaság utja. Hegyesd várának története, Zsuzsika gyürüt cserél (Csobánc várának története és legendái), Citra ármánykodása (Szigliget várának története), Vándorol a gyöngysor (Tihány története), Vázsonykő vártörténete és legendái. A csókosszáju várkisasszonyok. Sümegh, Csesznek és Somlyó várának története. A megsétáltatott várúr. (Rezjvár története, a Baráthegy legendája). Lefelé csúszik a gyöngysor. Maestró Sebestiánó. Somlyói szüret. Stambui legendái. Felborított lakodalom. — Szerencsét hoz a gyöngysor (Szentgrót várának történele.) Végszó. A vártörténetek iránt érdeklődők szíveskedjenek címüket Állami Darnay Múzeum, Sümeg (Zala

m.) tudatni, hogy a kiadó cég a könyv megjelenéséről értesítést küldhessen. 1A fogfájásról és annak megelőzéséről. Az emberi nem fogazata hanya/ lóban van. A kultura terjedésevei fordított arányban c ökken a fogak ellenálló képessége. A fogak szuvasodása ijesztő méretű népbetegséggé lett. Érthető tehát, hogy ugyanilyen hatalmas arányban lendült fejlődésnek a fogászat, az orvosi tudománynak azon ága, a mely a fogak betegségeivel, azok gyógykezelésével és a betegségek megelőzésével foglalkozik. A ma élő emberek közül elenyészően kevesen részesülik a sors ama különös kegyében, hogy ne fájt volna még a foguk sohasem, így tehát joggal mondható, hogy a fogfájás általánosan ismert kegyetlen és kellemetlen tünet. Fájdalmas, nyugtalanító, lehangoló, a munkaképességet csökkentő, igen íokszor tűrhetetlen állapot, amely parancsolólag sürgeti a fájdalmat megszüntető beavatkozást. Az ember egész csontrend szerében a fogak a legérzékenyebbek. A fogak belsejében a fő érzőideg csupasz végágai futnak, a fogak gyökerét körülvevő csonthártyára ugyancsak dus érző ideghálózat borul. Ezért az e

mber, ha a foga fáj, intenziven szenved, de a kinzó érzéstől sürgős és biztos megváltásért is áhítozik. Az ókori csodaszerektől, kábító italoktót kezdve a legmodernebb Patkány, eg*r, meze! egér irtó a „BATIKOL" Biztos hatású irtószer, mely fertőzőbetegséget plántál az Illető állatfaj közé és gyökeresen kiirtja. Szigorúm tudományos alapoa előállítva. Más állatra vagy emberre nem ártalmas. Ugyan ezen cégnél beszerezhető sváb, ruszni, csítányirtószerek. — PóstíKetküldési hely: Ratlnol Laboratórium, Badapest, VII. kar., MHrányl acct 36. szánt, GanzésTárse Danubius GÉP-, WAGGON- ÉS HAJÓGYÁR R T. SCHLK K-NICHOLSO* TELEPE, Budapest, VI. kerület, Váczi-út 45-47. szánt. I Mintaraktár: Buda pást, VI kerUlet, Vilmát csái/ár út 63. szám. Nyiregyházi Ilók: Széehenyi-tér 7. Fiókok: SZOMBATHELY, Zanati-űt. EQER, Káptalan-utca 8. sz. SZEGED, Kölcsey-utca 11. sz. Raktarak: Pécs, Kaposvár, Györ, Baja, Székesfehérvár, Szolnok. Gyöngyös, Nagykanizsa, Debrecen, Miskolc, Békéscsaba. C8ÉPLŐKÉ<ZLETEK. Vontattís és magánjáró lokomojjj bilok gő«-, benzin- és szivógázüzemre. Acélkeretes és fakeretes golyóscsapágyas cséplőgépek minden nagyságbaa. — Schlick-Hanomag traktorok, Asvanyi-fele tengeri szártépőgépek. Vetőgépek és az összes mezőgazdasági gépek. HENGERSZEfcEK. érzéstelenítő eljárásokig, t:rmé-zetbuvárok é; orvosok örök problémája volt a fájdalmak csökkenjése és megszüntetése. ' A fogfájás, mint legintenzívebb fájdalom, főprobléma volt és az is maradt. Ma már nyugodt lélekkel mondhatjuk: ott tartunk, hogy nem csak a fájdalmat tudjuk abszolút biztossággal megszünteti, , de a legsúlyosabb és még a közelmúltban is kínosnak ismert beavatkozásokat is a legcsekélyebb veszély nélkül tudjuk a Szájban és a fogakon teljesen .fájdalommentesen elvégezni. A 'tudomány mai állása szerint tehát joga van a fogbetegnek nemcsak fájdalmainak azonnali megszüntetését, hanem mindenféle beavatkozásnál és kezelésnél a teljes fájdalommentességet követelni. A szájbeli érzéstelenítés* módok kivitele ma már a szakorvos feladata, a laikus közönségnek elegendő annyit tudni, hogy csak igen rjtka esetben kell altatás^, vagy bódítást, tehát «általános» fájdalomcsökkentést alkalmazni a fogorvosnak. Majdnem minden esetben kielégít a helybeli vagy vezetéses érzéstelenítés. | Fogászati műtétek elvégZese, érzéstelenítésnek adása óriási gyakorlatot igényelnek. Ezeket a be-" avatkozásokat tehát csakis orvostudor fogorvosok, kipróbált szakorvosok végezhetik sikeresen és eredménnyel. Fogtechnikus iparor sok is igen sokszor visszaélnek az odatévedt páciensek tájékozatlan-i ságával, orvosi tudás és in elligfcni cia hiányában 'rengeteg bajt okozhatnak. A fogorvos-szakorvos, 20 esztendei szorgalmas tanulás után hat egyetemi esztendő és két külön szakorvosi év sikeres elvégeztéve kerül ki az életbe, az orvosi gyakorlatba. A fogtechnikus nevetséges «kiképzése» négy elemi 6' három inasév, mely után igen sokan közülök — természetesen visszaélve és törvényt sértve — ahelyett, hogy fogtechnikai laboratóriumokban üz nék iparukat, — különösen vidéken élnek vissza a lakosság "hiszékenységével, tájékozatlanságával, a szájban is merészkedvén ((dolgozni*. Rengeteg bajt okoznak ezáltal. A legújabb tudományos kutatások, különösen amerikai orvosok vizsgálatai kimutatták, hogy 'gen sok, sokszor még épnek látszó fog gyökércsucsán betokkolt, gennyes tasak van. Az ilyen fogak súlyos és komoly általános megbetegedéseknek lehetnek kiinduló pontjai. A fogászat í'yen esetben m'ndgvak rabban hivja segítségül a Röntgenfelvételt, melynek segítségéve, -ok olyan folyamatra bukkanunk, aminek még je!e sjncsen a szájban vagy a fogakon. Csupán a csontban, a fogmedrekben vannak jelek, amelyek kóros elváltozásokra mulatnak. Szorgos és lelkiismeretes fogápolással, a fogak ren db-n tartása val igen sok bajnak elejét lehet venni. Ha már a legkisebb kellemetlenség érzésénél felkeressük a fogoivos-szakorvost, elkerülhetjük, megelőzhetjük a fogfájást. A leghelyesebb és egyedül célravezetőbb a gyakori >3—4 hónaponként való fogorvosi ellenőrzés, mert így nem léphet fel olyan mériékü romlásamely a fog idegéig hatolva, vagy a gyökérhártyára terjedve fájdalmat okozhatna. Egy szellemes amerikai fogorvos arra a kérdésre, hogy mi szúksége

s a fogfájás megelőzésére, azt feleUe, hogy: «intelligens páciens .és jó fogorvos®. Ha a közönség minéi szélesebb köreiben elterjed a fentebb elmondottak Ismerete, az egyik kellék már meg lesz a fogfájás meg előzésére. Jó fogorvosról pedig kitűnő Szakorvos-képző intézeteink gondoskodnak.