Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-15 / 12. szám

] január 15. JNÍYÍRYIDÉK. 11 3 "o a TINGLI TANGLI KIRÁLYNŐJE w a et" O: II nyíregyháziak találkozóhelye! Budapest legelsőrendü, modern családi szállója az István Király szálloda VI, Podmaniczky ucca 8. Mérsékelt árak, modern berendezés, központi fűtés, melegvízszolgáltatás, lift. A Nyugati Pályaudvar mellett. Elsőrendű konyha. 6109 ? 200 esztendős a Duna-Tisza csatorna terve. 1727 végén készítették az első csatornatervet. Aut. Orth. Izr. Hitközség, Nyíregyháza . Felhívás. Felkéretnek a hitközség t. tagjai, hogy pssszka szük­ségletük mennyiségét folyó hó 25-íg bezárólag múlha­tatlanul jelentsék be a hit­község Kis-téri jegyzői iro­dában annyival inkább, mert a pászka-liszt mennyiségének lekötése után jelentkezők ré­szére kilogrammonként 12 fil­lérrel magasabb árban lesz csak módunkban pász­kájukat kiszolgáltatni 29i Az elnökség. Nagy bútor vásár! Mélyen leszállított árak mellett vásárolhatja botorait Suhanesz Lajos bútorcsarnokában, Kállői ucca 4, telefon 319, hol háló, ebédlő és uriszobák, leányszobák, sezlon és matracok, szalon- és bőrgarnitúrák, vas- és rézbutorok, hajlított és kárpitozott székek, ebédlői, gömb- és író asztalok, konyhaberendezések, rádió asztalok árusittatnak. — Saját érde­kében kérem, győződjön meg ugy áruim elsőrendű minőségéről, mint azok olcsó árairól. Ha hódítani akar a bálon, rendeljen és vegyen Fűzőt, Fehérke ztyüt Blumbergnél. 07-6 Érdekes /ubíleum van most. Erre a jubileumra egy véletlen körül­mény terelte rá a figyelmet. A monarchia összeomlása után tör­ténettudósok nagy számmai kezd­ték átböngészni a bécsi titkos le­véltárakat és ezeknek egyikében ű néhai császári hadita­nács archívumában buk­. hantak annak a nyomára, hogy egy D > Qrednevü egyén már 1727 év vé­gén ]'avas latot terjesztett] elő a. Duna—Tisza között hajózifitó csatorna meg­építésére. / ervét a hadi­tanács 1728 ev januárjá­ban, tehát pontosan 200 eszt ndö előtt tette irol­tárba, minthogy pénzügyi okoknál fogva megvalósíthatatlannak találta. Hogy ki ,vo!t ez a De Gred, aki­nek a iheve francia eredetre mutat, nem lehet tudni. Hogy miért nyúj­totta be tervét épen á haditanács­hoz, azt már könnyebb megállapí­tani. A temesi bánság cíak nem­régiben került vissza Magyaror­szághoz, a határőrvidék felnyúlt egészen Szegedig és a haditanács nemcsak mint katonai, hanem na­gyon sok tekintetben mint köz­igazgatási és közgazdasági fórum is működött a törőktől visszaszerzett területeken. De Gred tehát ehhez a bécsi hivatalhoz fordult és elma­gyarázta tervének óriási katonai és gazdasági jelentőségét, de hiába. De Gred nem volt mérnökember, amit abból lehet megállapítani, — hogy tervezetét Anauisso'a olasz származású vízépítési igazgatónak véleményével támasztotta alá, aki a tervet" practicabih.nak találta és kijelentette, hogy «a negyven esz­tendő alatt, mélyet császári szol­gálatban töltött," nem találkozotl még olyan ipropositioval, amely szemmelláthatólag nagyobb hasz­not ígért voina». De Ured a csatornát ugy akarta m:gepit<' ni, hogy néhány mértfölán) tre P eH alatt sz akadjo n kr a Du­nából es Körös és C gléd alatt elhaladva. Szolnok alatt torkotjék be a li­stába. A keresztü'vihetőséget De Gred , azzal bizony-ította, hogy bár a I föld itt nem" olyan sima, mintSie- ? nár földje Babilon iában, melynek ? szépségét Flavius Josephus, zsi í dók történetirója nagyon dicsén, í mégis hegyek, sziklák, vagy n agy 8 kiterjedésű erdőségek nem állanak a csatorna megvalósításának utjá- j ban. .' . A tervet mindamellett pénzügy' okoknál fogva nem lehetett megva­lósítani. IJgydriugy kutb a esett a magyar rendieknek 1740­böl eredő határozata ts, amely szintén a Duna—Tisza kö­zötti csatorna .kiépítését sürgette. Ebben az esztendőben lépett trónri Mária Terézia és- tört ki az osztrák örökösödési háború; igazán nem lehetett csodálkozni, ha a királynő kormányának nem -sok kedve és ideje volt csatornát építeni. Később megint 1789-ben került napirendre a csatorna ügye. Schön­stein Ferenc báró, helytartósági ta­nácsos dolgozott ki egy tervezetet, amelyet József császárnak mutatott be. ő a szolnoki megoldás mellett foglalt állást. Egy másik tervet Mailiard Sebestyén vezérőrnagy és Heppe Szaniszló országos építészeti főigazgató készítettek. Ők a csator­na tiszai torkolatát Csongrád mel­lé javasolták. — Ezt a két tervet agyonütötte a császár halála, de mégínkább a francia forradalmi há­borúk kitörése. Az első igazán magyar csatorna­terv a szegedi Vedréss Istvántól való, aki 1805-ben «A Tiszát a Dunával osZve kaptsoló uij hajózható csa­tornán cimm ei egy kis könyvecskében fek­tette le a csatorna megépítésére vo natkozó gondolatait. Ó a csatornát Szegedre akarta vezetni és a régi várat megfelelő átalakítás mellett gabona-tárháznak szerette volna felhasználni. Könyvében még a tervezett tárház is le van rajzolva* amelyet köröskörül csatorna vesz körül, ahoi a gabonával megrakott uszályok horgonyoznak. A negyvenes években Beszédes mérnök volt a csatorna gondola­tának legerősebb propagálója. Ö pest—Dabas—Bugac—Orgovánv -Szeged útirányt javasolta. Az ő tervévei ' kapcsolatosan a Duna­Tisza csatornáról széleskörű vita in­dult meg az akkori sajtóban, amely b en a régi Iparegyesület orgánuma a Hetilap vezetett. A Heülap ha­sábjain egymásután szólaltatja meg a hazai és" külföldi szakértőket, kö­zöttük Clark Ádámot is, akit Szé­chenyi a Lánchíd megépítésére ho­zatott Angliából Magyarországra. Meglepő ezeknek a negyvenes évekből való cikkeknek, vélemé­nyeknek és szakértői nyilatkozatok nak a bizakodó hangja. Szinte az cseng ki belőlük, hogy csak akarni ketj a csatornát és feltétlenül meglesz, még pedig rövidesen. A A t, közönség szíves tudomására hozzuk, hogy Buda­pesten, Petőfi Sándor ueca 5. (volt Koronah«rceg 7744-3 ucca 5.) szám alatt I. emeleten penslót nyitottunk „Comfort Fensio" néven, özv. dr. Szőke Jánosné vezetése alatt. Szép, kényelmes szobák, elsőrendű étkezés, gőzfűtés, mérsékelt árak. Kérjük a közönség szíves páltfogását. Özv. dr. Szőke Jánosné, Krámer Sándorné. Telefon: Teréz 296—95. Telefon: Teréz 296—95. csatorna mégsem lett meg. Ezuttai a tervet az önvédelmi harc te­mette el. Az ötvenes évektől kezdve a csa­torna ügye nagyon hosszú időre le került a nanírendről, nem mintha az abszolutizmus idejének császári kormánya, vágy 186/ után az uj magyar kormány érzéketlen lett vol­na t echnikai kérdések iránt, hanem azért, mert világszerte a vasútépítés foglalta le az államok és a közgaz­dasági élet anyagi erejét. Csak a vasúthálózat kiépítése után tűzte Hieronimv, majd Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter a csa­tornaépítés ügyét ismét napirendre Az eredmény nagy tanácskozási jegyzőkönyvekben és szakvélemé­nyéket tartalmazó kötetekben van lefektetve. Hogy ezekkei a tervekkel mi tör­tént, azt már a mostani újságol­vasó közönség is nagyon jól tudja. Elvesztek a világháború vérziva­tarában. Ma, a csatorna gondola­tának kétszázesztendős jubileumán megint tárgyalnak a Duna—Tisza, csatorna megépítéséről. Vájjon — hány jubileumot fognak még ezek a kétszázesztendős ter\ek meg­érni? Kétszáz év múlva ma aztr. fontos ez a kérdés Nyíregyházán, mert nem lehet tudni, mikor kerül újra felszínre ez a kérdés és e z eset­ben Nyíregyházának megvan a ma­ga terve arra, hogy hoi torkoljék a Tiszába ,a tervezett csatorna, a mely esetleg az egész Tiszántúl> de főképen Nyíregyházának első­rangú kereskedelmi értéke. Olcsóbb lett az autózás áz uj pengő taxaméterek kevesebb viteldijat mutatnak, mint a régiek. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Megírtuk legutóbb, hogy a nyír­egyházi bérautók legnagyobb ré­szét már felszerelték a hivatalos pengő taxaméterrel. Ezek a furfan­gos jószágok bármennyire is fél tőlük a pasas, tényleg olcsóbbí tették az autózást. Az alábbi pon­tos viteidijszabás igazolni fogja ezen állításunkat. A kiskocsik vitelétijszabasa; I. díjszabás: (Városon kjvül). Az első 1000 méter 70 „illér. Min den megkezdett 500 mét^r 25 fillér. II. díjszabás: (Városon belül). Az első 750 méter 70 fillér, min­den ntegkezdett 350 m. 25 fillér. A nagykocsik viteldijszabás a: I. díjszabás: (Városon kivül). Az első 1000 méter 70 fillér­Minden megkezdett 500 méter 30 fillér. II. díjszabás: (Városon belül). Az első 750 méter 70 fillér. Min­den megkezdett 350 m. 30 fillér" Autógaragenak vagy autójavitómfihelynek nagy helység azonnal kiadó. 319-1 Vay Ádám ucca 35.

Next

/
Oldalképek
Tartalom