Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-14 / 11. szám
2 JjYÍKYIDÉK. ÍW2Í. ja«már 14. Minden onos ismeri a SCOTT-féle csukamájolaj EMULSIÚT és örömmel rendeli, ha a mama egy sápadt, vézna gyerekkel a rendelőbe panaszkodni megy. „Mit tegyek ezzel a gyerekkel? Nem akar enni, zöld az arca, karikasak a szemei és ha z levegő megtujja, mindjárt mandulagyulladása van!" Válasz: „Egy pár hétig a világhírű „SCOTT-féle Csukamájolaj Emuisiót szedni " Minden gyógyszertárban kapható! .Vezérképviselőség: Mihály Ottó gyógyárúnagykereskedés, Budapest, VI., Podmaniczky u. 43. sz. 226 Franciaország nemzeti kisebbségei. Bár egyre többször és több oldalról hangoztatják, hogy Francia országban felülkerekednek a «jobb belátás hivei», azért kétségtelen, — hogy a békeszerződések sérthetetlenségének legkonokabb hangoztatója, Franciaország. A hivatalos Franciaország ma is megragad minden alkalmat, hogy hajlithatattan felfogását a világ elé tárja s viszont, nem hagy figyelmen kivüi egyetlen alkalmat sem, amikor megakadályozhatja azt, hogy az ellenvélemények felsorakozzanak, vagy éppen az .európai népek legégetőbb problémája, a nemzleti kisebbségek ügye, napinendre kerülhessen. A demokrácia és liberál izmus' a francia köztársaság két alappillére, de csak akkor, ha a demokrácia hangoztatásával, vagy a liberalizmus követelésével, más országokkai szemben kell operálni. Letagadhatatlan való -tényállást az, hogy Franciaországnak nemzeti kisebbsége ivoltak a múltban s vannak a je.enben is. Történelmi és földrajzi tény az, hogy Franciaország, a háború előtt is s a háború után is erős állami szuverenitása alatt tartotta az országa területén élő nemzeti kisebbségeket s amikor legkérlelhetetlenebb követeiésekkel lépett fel a legyőzött államokkal szemben ( s nemzeti kisebbségeket lelkifurdalás nétkül csatolt át egyik ország testébői a másik ország testéhez, ugyanakkor eggyel szorosabbra fűzte azokat a láncokat, amelyekkel Franciaország a nemzeti .kisebbségeket magához fűzte. i Ki ne ismerné azokat a térképeket, ameiyefc Magyarország sorsa szerint megörökítik azt ts, hogy milyennek kellene lennie Franciaországnak, ha a nemzeti kisebb-é geket az ő testéből is kiszabdalnák? Nagy Franciaországból éppen olyan Csonkafranciaország lett volna, mint éppen. MagyarországbólKeleten a németek, olaszok, észlakon belgák és f lamandok nyúlnak be mélyen Franciaország testébe. Délen az olaszok és spanyolok laknák nagy francia területeken. Ezek, Franciaország régi és uj Elszász-Lotharingiái. Mindezeknél kiáltóbb Eiszász- Lotharingia azonban Franciaorszá északnyugati partvidéke, ahoi őst kultúrájában s ősi hagyományai mellett él az aZ évezredes bretagnai nép, arrtety megtartva ősei nyelvét és erkölcseit, megmarad bretagneinek. A bretagnei nép, megcsalatottnak érzi magát Franciaország keblén s bármilyen fényes állami közösségben élhet a leghatalmasabb Franciaor szággal, mégis, önállóságáért szervezkedik s önálló kulturaja mellett, önálló állami életet is akar élni. A háborúban fegyverbe állított fi a békében egymás torkára szabadított nemzetek, most csak az égbekiáltó békeromiadékok eltakarításán fáradoznak s alig érnek reá betekinteni azon 'államok beléletébe, — amelyek kifelé idemokráciát hirdetnek, befelé ellenben a legkérlelhetetlenebb oligarchák; betekinteni azokra a (portákra, aho' Iiberálizmussai kendőzik magukat a legódonabb konzervatív despoták. A bretagnei .tengerpart, francia tengerpart, jói lehet a bretagnei nép féltékenyen őriz minden hagyományt. A bretagnei önállósági törekvést széthordja a zajgó é'et s elnyomja az érvényesülési vágyat 9 az évszázados igazság hangoztatását, jói lehet Franciaország, a népi kisebbségek patrónusa?... Ha. van valami, ami a békeszerződésre reányomja a csalfaság bélyegét, — akkor Franciaország nemzeti kisebbségei ma os élő és beszédes bizonyítékai, a (ktényszerbéjkléjk' csalárd ságának, annak a letagadhatatlan ténynek, hogy Franciaországban is Reuma t6s5f;Bén"/. csafs ellen Iwrjobli h L[ -m I í" 60 I. "","' i e" (""tfealian. K.-rjL- mindia a ^ f valódi Krlegner-itle 'íeparatort 2 ( Sü ismert vécijesnrvel. FőraktárÜ i I Krie^ner írj-ógysKertir. Bndapeít SS^S*-^ 11 1' CalTin-tér, Jlnzeam '" - körút Bárok. ' fi* ^ élnek elnyomatva nemzeti kisebbf aégek. „Ha a nemzet és társadalom nem tud magas célokért áldozatokat hozni, ez veszendőséget jelent" — mondotta Gednly püspök Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának tegnapi ülésén. Nagy vita a Népművelési Bizottság költségvetési tételének leszállítása miatt. Vizsgálatot indítanak a pátrohai uradalmi tselédlakások ügyében. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) I Megírtuk tegnapi számunkban, hogy ^zaboicsvárm egye közigazgatási ' bizottsága délelőtt 10 órakor tartotta január havi rendes gyűlését Kállay Miklós dr. főispán elnöklete alatt, s ugyanekkor közöltük ís Mikecz István alispán jelentését a vármegye december havi állapotáról. Az újonnan megválasztott közigazgatási bizottsági tagok nevében Énekes János pápai prelátus köszönte meg azt az üdvözletet, amelyet Kállay főispán megválasztásuk alkalmából hozzájuk intézett. — A legnagyobb megtiszteltetés ért bennünket — úgymond —ezzel az utólag történt megválasztással, amely igazolja eddigi működésünk eredményességét. Aki nem éi itt benn, az nem tudja, mit jelent a bizottság csöndes munkája, amelyet hangos kritizálássaf nem lehet kisebbíteni. A törvényhatósági bizottság bizalma mégis csak felénk fordult, s megválasztott társaim nevében igérem, hogy tovább is tevékeny részt fogunk venni a vármegye közéletében. Az egyes hivatalvezetők jelentéseinek felolvasásánál különösen Benkő András kir. tanfelügyelő jelentése okozott nagy vitát. A jelenes a következőképen szól : Méltóságos Főispán Ur ! Tekintetes Közigazgatási Bizottság ! 1927. évi december hóról van szérencsém jelenteni^ hogy a hó folyamán a Következő államsegélyek engedélyeztettek iskola-épitési célokra : Rétközberencsi róm. kath. iskola 1 tanterem, 1 lakás ' 12000 P. Nyirgeisei gör. kath. iskola 1 tanterem, 1 lakás 12000 PTiszaeszlár róm. kath. iskola 1 tanterem, 1 lakás 12000 P. Nyíregyházai róm. kath. iskola 3 tanterem, 1 lakás 25000 P. Nyírbogát egyesült rk.-gk. 1 tanterem, 1 lakás 12000 P. Ujfehértói izr. el. iskola 3 uj tanterem és két tanítói lakás átalakítására 8000 P. és 10000 P. Mivei a felnőttek oktatása, a tanfolyamok beállítása és általában az iskolánkivüli népművelés munkásságát e hóban nyer a folyó tanévre végleges beszervezést, legyen szabad e fontos ügyet részletesebben is megvilágítani. Az elemi népoktatás mellett a mi viszonyaink között a felnőttek oktatása, az iskolánkivüli népmüvelés a művelődéspolitika egyik legsürgősebb teendője az oktatásügy teljes kiépítésének. A levente ifjúság és általában a mostani generáció érteimi és erkölcsi továbbképzésévei a legközelebbi jövő céltudatos kialakítása a legfontosabb feladatok közé tartozik. Ennek felismerésévei indult meg az egész ország területén és igy vármegyénkben is a háború után a míndszél esebb néprétegekre kiterjeszkedő céltudatos és tervszerű népművelési munka és ha e téren sok megoldásra váró feladat elodázásával csak az analfabétizmus, és a gyermekhalandóság csökkentésére irányuló törekvés képezné a népmüvelés programmiát, mint amelynek index számai (29% — illetve 2lo/ 0) éppen vármegyénkben a legmagasabbak a népmüvelésnek ezen az alapon folyó munkájának az egész varmegye területén való tovább fejlődése, kiépítése sehol sem indokoltabb, mint éppen Szabolcsvármegyében. A folyó tanévb en megindított népművelési munkásságot az alábbi számadatokkal kívánom megvilágítani. Népies előadások szervezéséről, melyek azt a célt szolgálják, hogy a lakosság érdeklődése az egyes ismeretkörök iránt felkeltessék, már eddig 52 községbői 1000-et meghaladó előadásról érkezett be tárgysorozat. Ez a szám azonban korántsem végleges s még jóvai e melkedni fog. Népművelési tanfolyamok létesítéséről, melyeknek sikeres működtetése állandó hallgatósághoz van kötve, 46 községből és 12 tanyáról érkezett be jelentés § a törvényhatósági népművelési bizottság előzetes jóváhagyásával a legtöbb helyen : még pedig 25 analfabéta tanfolyamon 500 hallgatóval s 22 elemi ismeretterjesztő tanfolyamon 810 hallgatóval az oktatás már november első felében kezdetét vette. E számadatok csak azt a népművelési tevékenységet ölelik fel, amelynek személyi kiadásai a törvényhatósági népművelési bizottság költségvetését terhelik. Meg kell emlékeznem ezen felül Nyíregyháza r. t. város népművelési mozgalmáról is, m«ly a tanya vidéken 240 előadás, 3 analfabéta, 2 ismeretterjesztő és 2 gazdasági irányú tanfolyam szervezését, továbbá az anya- és csecsemővédelem érdekében »Anyák isko!ája« né\«n sorozatos előadások alakjában fokozottabb népegészségügyi felvilágosító munkásság kifejtését vette programmjába s eddig 2 gazdasági és 2 analfabéta tanfolyam nyilt meg s a népies előadások is" előre megállapított terv szerint folynak. Ha az iskolánkivüli népmüvelés négy év előtti állapotára tekintünk vissza, amikor ily irányú munkásság még csak 20 községben folyt s összesen 300 előadást eredményezett, s a tanfolyamok létesítése pedig csak néhány községben vezetett sikerre, tagadhatatlan, hogy e téren 4 év alatt igen kedvező fejlődés következett be. Készséggel kel] elismernem ezúttal ís, hogy a népművelési tevékenységnek mind szélesebb néprétegekre való kiterjesztését elsősorban a törvényhatóság egyre fokozódó áldozatkészsége tette lehetővé s amennyire örvendetes, hogy a népmüvelés ilyen mérveket öltött s hogy a törvényhatóság ezt méltányolva a folyó tanévre hozzájárulás címén 800Ö pengőt vett fei költségvetésébe, éppen annyira lehangoló, hogy a pénzügyminisztérium a költségvetés e tételét 5300 pengőre szállította te. Annái kevésbé érthető ez a rideg pénzügyi álláspont éppen Szabolcsvármegye népkulturális törekvéseivel szemben, mert hiszen, — hogy csak néhány példát emiitsek — Heves vármegye 16.000 P-t. Borsod vármegye 18.400 P-t, Miskolc város 160Ö P-t, Békés vármegye 40.000 P-t„ Jász-Nagy-KunSzolnok vm. 45.000 P-t, Pest-PilisSolt-Kiskun vármegye 72.000 P-t fordít e célra, a foiyó tanévben jóval kedvezőbb közműveltségi viszonyok között. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a törvényhatósági népművelési " bizottság költségvetése a 8000 P várm egyei hozzájárulás mellett még mindig közei 4000 P hiány 1 mutat, am ely összegnek államsegélyként való engedélyezése annál kevésbé remélhető, mert a kultuszminisztérium az 1500 népkönyvtár
