Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-13 / 10. szám
1923. január 13. JSÍYÍRYIDéK. » i 3 A békerevizió történelmi pillanata. * * * A magyar társadalom egy része érthetően, nem tud emancipálódni szubjektív ítéletének hatyásaaiól s felszínes jelenségekből, félig kész helyzetekbői azt a következtetést szűri le, hogy — szerinte — elérkezett a bekerevizió felvetésének; történelmi pillanata. Való igaz' hogy számunkra a történelmi pillanat már (égóta adva van, de az is jgaz, hogy európai jelentőségű és világfontosságu kérdésekben egy magunkra még se m lehetünk döntő fontosságú tényezők. ¥<\ trianoni békerevizió gondolata és akarása, nem is olyan régen, még csak a magyar tarsadalom és egynéhány jó akaratú e mber eszméje és törekvése volt s a békerevizió irodalma és társadalmi propagandája külországokban is: egy-két év 'óta lett szalonképes. A társadalmak kitartó munkajának a Gondkivelés által küldött államférfiak lankadatlan propagandájának köszönhetjük azt, hogy ma már az európai társadalmak nemcsak felfigyelnek a mozgalmakra, de szervezkednek is azért, hogy a békeszerződésekben rejlő veszedelmeket a társadalmak és államok feje felül elhárítsák. Ma, már minden társadalom kapuján bebocsájtást nyert a békerevizió gondolata s az imént még bátortalanul hangoztatott igazságok, polgárjogot nyertek a különböző társadalmakban. S mégis, bármennyire látjuk a békereviziós gondolatnak terjedését és ' térhódítását, még mindig nem látjuk elérkezettnek az időt arra, hogy a helyzetet a «történelmi pillanat® signamentumávai felékesíthessük. Társadalmunk, kétségtelenül két év előtt is éppen annyira elérkezettnek látta az időt a békerevizióra, mint akár a békekötés első esztendejében. De képzeljük el, bog)' ha a kormány, a társadalom ezen jó Szándékának egy-két év előtt is engedett volna s hivatalosan is napirendre tűzte volna a békerevizió kérdését: mekkorát vétkezett volna az azóta elkövetkezett eseményekkel szemben ?! Milyen kár lett volna az, ha Magyarország ke zkezdeményezésévei megelőzte volna azt az irodalmat, ameiy Európa tudósainak és politikusainak Írásai nyomán született s amely meggyőzte az idegen országok társadalmait arról, hogy Trianon revíziója nélkül nincs igazi béke EuróDában. Gondoliuk' el, hogy mi-' csoda kárt jelentett volna a békereviziós szándéknak az, ha e gy lelkes, igazságos és teljességében érthető magyar fellángolás megelőzte volna azt az akciót, amelyet Lord Rothermere indított s amely lendülettel az európai kérdések középpontjába varázsolta a trianoni békeszerződés revíziójának kérdését. Abban egyet értünk társadalmunk minden rétegével, hogy a Lord Rothermere akciója nélkülözhetetlen és <hasznos volt, S hogy ez az akció a különböző társadalmakat egy közös nevezőre hozta abban a tekintetben, hogy a békerevizió szükségességét mindenütt hangoztatják annak napirendre tűzését Európa gazdasági érdekei és nyugalma szempontjából elodázhatatlannak tartják. Ennek a felfogásnak lehető általánossá tétele s a békerevizió keresztülvitelének bizonyossága jelenti azt az időpontot, amikor a kormány napirendre tüz(heti a békerevizió kérdésé^ s vállalhatja is érette a történelmi és alkotmányjogi felelősséget. Egy ilyen kérdés napirendre tűzéséért az ősszkormány felelős, de felelős, mint politikumért, a kormányelnök s mint reszort kérdésért a külügyminiszter. Ha most, a kérdés küszöbéről, a társadalom felé visszatekintünk, nyugodtan vethetjük fei a kérdést, ha vájjon van-e a magyar társadalomnak egyetlen egy tagja is, aki Bethlen Istvánt, mint miniszterelnököt, mint politikust, késedelmezőnek Ítélné, a békerevizió napirendre tűzésének kérdésénél. Felelős állásban, csak kockázatmentesen, vagy csak jelentéktelen kockázattal lehet vállalni egy ilyen életbevágó kérdést. A társadalom felelősségmentesen indíthat propagandát s erre időnkint szükség is van, azonban a kormány csak teljes felelőssége tudatában vállalkozhat egy kérdés napirendre tűzésére. A magyar közvélemény öntudattal figyeli a dolgok alakulásának rendjét; a magyar társadalom elszántsággal teljesiti a reá háruló munkát; a magyar nemzet pedig hálásan tekint mindazokra, akik a haza határain beiül és kivüi érettünk fáradoznak: a magyar kormány p edig megteszi kötelességét* amikor elérkezik a békerevizió napirendre tűzésének történelmi pillanata... t aluli szolgálati idővel rendelkezőnyugdíjas közalkalmazottak elhatározták, hogy a KANSz-tól különválva indítják meg akció]tkat, mert szerintük a KANSz a kormány expoziturája, amely a többi kategóriák előnyére a nyugdijasoknak e zt at ömegét feláldozta. A közelmúlt napokban a tizenöt éven aluli szolgálat aiapján nyugdíjazott közalkalmazottak vezetőbizottsága értekezletet tartott, amelyen elkeseredéssel tiltakoztak a kor mány eljárása és az ellen a megmagyarázhatatlan szociális felfogás ellen, amely a fordított progresszivitás alapjára támaszkodva a kisnyugdíjasoktól ve Sz el aránylag sok kai többe^mínt a nagyobb összegű •nyugdijakból. A »Nyirvidék« munkatársa a z értekezlet után a kisnyugdíjasok ügyé vei kapcsolatosan a vezetőbizottsájr reszérói az alábbi információ? kapta : — A kormány az 1924. évi 'IV. tc. helytelenül értelmezett paragrafusai alapján a tieenöt éven aluli szolgálat alapján nyugdíjazott közalkalmazottak nyugdijának és lakbernyugdijának negyven százalékát még mindig levonja, holott a helyes törvénymagyarázat szerint ezen negyven százalékos szanálási levonásnak már 1926. junius 30-án m eg kellett volna szűnnie. A törvény szerint ugyanis ez a levonás a kiadások apasztása céljából történt. Már pedig az 1926.> IV. t.-c. 2. szakaszahoz csatolt A.' II. 2. pontjában foglalt intézkedés a költségvetési egyensúly helyreállításáig, vagyis 1926. junius 30-ig szól. — Egyébként is érthetetlen, hogy a szanálási törvény miért éppen ennek a kategóriának a nyugdiját csonkította meg, amikor' az 1912. évi LXV. t.-c.-ben foglalt nyugdíjtörvény már úgyis tekintettel volt ezek csekélyebb szolgálati idejére, amikor nyugdijukat tényleges illetményük 40—48 százalékában szabta meg. — A tizenöt éven aluli szolgálat alapján nyugdíjazott közalkalmazottak vezető bizottsága most a zt követeli, állítsanak róluk össze katasztert, mely pontosan tüntesse fel a személyi adatok mellett a törvény szerint járó, valamint a megcsonkított illetményeket, me.t ezzel a kataszteriéi azt akarják bizonyítani, hogy a negyven százalékos levonással az államkincstár évente legfeljebö egymillió pengőt takarít meg, ami financiális szempontból sem indokolja meg azt,- hogy szerzett jogokat elvegyenek. Bizonyítani akarják azt is, hogy 1924. julius 1 óta (jelentősen megapadt az e kategór? riába tartozó nyugdijasok száma. — Tekintettel arra, hogy ez a nyugdíjas kategória a KÁNSz-nak csák mostoha gyermeke, a kisnyugdíjasok elhatározták, hogy akciójukat a KANSz-tói függetlenül indítják meg. A magyar országgyü•íhez fordulnak és felhívják * figyelmét a törvényhozásnak arra is' hogy a legutóbbi illetményrendezési' rendeletben a kormány teljesen figyelmen kívül hagyta a törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a nyugdijat a megfelelő tényleges illetmények törvényes százalékában kell megállapítani. — A vezetőség mindenesetre bizik abban, hogy- akciójának meglesz az eredménye. megáldották a harangjáték harangjait, amelyek egy régi egyházi dalt fognak játszani. (A «Nyírvidék» tudósítójától.) A nyíregyházi ág. h. ev. templom tornyába . most szerelik be azokat az'uj harangokat, amelyeket a város képviselőtestületének határozata alapján Nyíregyháza város költségén készítettek el. —Január 10-én délelőtt 9 órakor az ág. ev. központi iskola folyosó1 ján ünnepélyes szertartás keretében felavatták az uj harangokat, amelyeknek játéka nem sokára megkezdődik. A harangok avatási ünnepén dr. Bencs Káimán kir. kormányfőtanácsos ' polgármester vezetésével megjelentek a városi tanács tagjai is. Paulik János ág. ev. lelkész áldotta meg a tizenkét kis harangot. Rámutatott, hogy az e v. egyház hagyománya, régi szokása, hogy azokat a tárgyakat, amelyek Isten dicsőségét szolgálják, mielőtt Isten házában * elhelyeznék, megáldják, ö is megáldja most a tizenkét uj harangot. Hirdessék Nyíregyháza felett, a város halmai, sikjai felett zengő hangon szállva hirdessék a szeretetet, a polgárság békéjét, egyetértését, egymás megbecsülését, figyelmeztessenek az alkotóra, aki örök és csodálatos Isten. Hálás szívvel és köszönettel gondolunk Nyíregyháza közönségére, amiért megajándékozta ezt a templomot a harangjátékkal, a város mind en szépért és nemesért lelkesedő tanácsára, főképpen kiváló vezérére, Nyíregyháza polgármesterére. E harangok mind en órában megvszólalnak és ősrégi dallamot zengenek a régi graduátébóf. Elhangzik óráról órára: Fáradt fejem* hová hajtanám^ ha nem a vallás ölére... Istenben való hitre, a benne való jn egnyugvásra figyelmeztet a harangoknak e z a dala. Paulik János az avatáson megjelent ifjúsághoz szót e z után: Merítsenek példát abból, amit itt látnak, tegyenek alkotó emberek, létesítsenek Isten dicsőségét hirdető alkotásokat, mint e z a generáció teszi. Ezután imát mondott Paulik János, majd megáldotta a harangokat, felszólitván a jelenlévőket, jegyezzék meg, hogy e harangjáték létesítésének ideje: 1928. január 10*. A harangok megáldása után a tizenkét kis harangot felhúzták a toronyba, ahol megkezdték a harangjáték szerelését. A kis nyngdijasok külön akciót indítanak sérelmeik orvoslására, mert szerintük a KANSz a kormány expozitnrája. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Régi panaszuk a nyugdijasoknak' hogy az állam kétféle mértékkel azoknak, akiknek szolgálatait igénybe vette, később pedig nyugdíjazta őket. A kormány ugyanis az 1924. évi IV. t.-c.-re való hivatkozással a tizenöt éven aluli szolgálni alapján nyugdíjazottak illetményeikből és lakbímyugdij ükből negyven százalékot levon A nyugdijasok már többizben indítottak akciót sérelmük orvoslására, de mindeddig teljesen eredménytelenül. Most a tizenöt éven Ma, csütörtökön utoljára! flz asszonyok utcája Egy anya és leánya szefelmi kálváriája Algir posványain keresztül 9 felv. ban Camilla Horn, Mária Jacobini, Warwick Ward az ünnepelt német művészgárdával a főszerepben. KIVÁLÓ KISERÓ MŰSORI Csak pénteken! Sztárok versenye! Dolores Del Rio, Ben Lyon, Alice Joyce, Dolores Costelo, Zasu Pltls, Warner Baxter a világhírű amerikai mivészgárdával; SZERELEM TOLVAJA MANNEQÜEN 2 attrakció 15 felvonásban egyszerre. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor.
