Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-12 / 9. szám

Jön A NAGY TINGLI-TANGLI FILM! Sztárok versenye 2 attrakció Szerelem tolvaja Mannequen világnév Dölorei Del Rio Ben Lyon Alice Joyce Do'ores Costelo Z«su Pitts Warne. Baxter A

p fis olló Csak egy napig! Pénteken! Bővid hírek. — A debreceni pályaudvaron etartóztattak egy cseh megszállott területről átszökött utasí, aki magát Skamia Andrásnak nevezte, a gyanúsan viselkedő ember csomagjában több .kommunista újságot találtak. — Tavasszal nagyarányú építkezés indul meg a hajdúszoboszlói gyógyfürdőnél. — Revízió alá veszik a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ügyét. — Az Eger melletti Párád községbe az éhség egé>z farkasfalkákat hajtott, többet közülök agyonlőttek. — Ifj. Varró János tápiószecsot mészáros, hat revolver lövéssel agyonlőtte édesanyját, jaki bicskával támadt rá. — A középeurópai államok közül (ugoszláviának lesz a legjobb bortermése. — Maróczy Géza csütörlőkön szimultán sakverseny t (rendez Debrecenben az Arany Bika üvegtermében ; a versenyen minden sakkozó részt vehet, aki megfelelő erőt érez magában és sakktáblát visz magával. — A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kitüntette Nagy János mezőgazdasági munkást, akt 36 éve lelkiismeretesen szolgálja Kertész László debreceni föidbirtoko.t, mint gazdasági cseléd. — Kiskunfélegyháza 640.000 pengő hosszúlejáratú kölcsönt vesz fei a Kereskedelmi Banktól. — Földalatti gyorsvasút (építésére tettek ajánlatot a fővárosnak. — Újpest .városi, tisztviselőinek fizetését ötven százalékkal •. leszállította a vármegye. — 1927-ben 102 millió pengőre emelkedett a baromfiexportuttk értéke. — Nemzetközi borhivatalt állítanak fel Párisban. — Dr. Ravasz László ref. püspök január 22-én Kecskeméten előadási tart a Protestáns Diákmenzü javára rendezendő hangversenyen. — Kecskeméten egyre szaporodnak; a hamis egypengősök. — Bulgária 320 milliót fizet ha" dikárpótlásu' Qláhországnak. —i Nem szüntetik meg Bulgária katonai ellenőrzését. — Fasisztákkai cserélik ki az egész olasz diplomáciai 'kart. — Illinois államban azOiai Campagny szénbányában robbanás történt, amely íSzáz bányászt elzárt a külső világtól; az elzárt munkások mintegy másfél ki óméter távolságban vannak a kijárattól. — Csehország vatikáni követévé dr. Rojtocilt, a külügyminisztérium jogügyi osztályának eddigi egyházi referensét nevezte ki. — A cseh kormány kisajátítja a tátrai német fürdőket. — Saudino tábornok az ura'ma alatt álló iterüleíet, amely Honduras határának közelében van, Nuova Segovia néven köztársasággá kiáltotta ki. — Pozsonynál újra befagyott a Duna és megállt a jégtorlasz. — Szobnát egy tehet vonat mozdonya elszakadt a vonatjátó', a vonatvezető a sínek közé esett, ahol a szerelvény 17 kocsija darabokra szaggatta, a fütő szintén lezuhant, de a víztartóba kapaszkodva, a levegőben függve maradt; a vezető nélkül maradt ,lokomo4vot, amely teljes sebességgel robogott tovább Párkányon egy fütő áhította meg, aki haláltmegvető bátorsággal a j robogó mozdonyra ugrott és lefé" i kezte a gépet. — Egyharmadára .csökkentik a tőzsdeadót. i — Hamburg környékét nagy árvizveszedelem fenyegeti. — Az angot kormány olyan repülőgéppel kísérletezik, amely vízszintesen u és függőlegesen p egyformán tud repülni. — Felnyitották a Tutenkámensjr negyedik kamaráját, ahol aramyágyat, structoli-legyezőt és 'évezredes datolyát találtak. — A vámnovellát a francia kamara elé terjesztették. — Modena közelében az országúton a csatornába fordult egy zsúfolt autóbusz, az utasok közül hatan a vízbe fulladtak. — Egy bécsi bankár is bele van keverve a kötvény-ügybe. — Ismét áremelésről tárgyalnak a bőrgyárak. Dobay Sándorné előadása az íparosleányok társadalmi elheiyezkedéseről. A „Kiosz" ötödik tudományos délutánja. (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A K

eresztény Iparosok vasárnap délutáni kulturdélutánjának különös vonzó érdekességet az adott, hogy a rendezőségnek Dobay Sándorné a Leánykálvineum kiváló igazgatónőjét sikerült megnyerni előadóul, aki ezt a szerepét a legteljesebb sikerrel töltötte be. A komoly tárgyú előadást Pisszer János megnyitó beszéde és László Ödön hatásosan és szépen előadott irredenta szavalata előzte meg. — Majd Dobay Sándorné »Az iparos leányok társadalmi elhelyezkedéséről értekezett rendkívül lebi incselő közvetlen előadásban, melynek rövid gondolat menetét itt adjuk. Eddig abban a gondolatban éltünk' hogy Magyarország agrár állam, d

e a szerencsétlen béke kjesusztatta lábunk alól a földet, a tisztviselő osztályt, mely a béke idején a nemzeti társadalom gerince volt s vezető szerepet töltött be, megölte a fix fizetés, ellenben az iparos osztályt, m

ert inkább hozzá tudta emelni jövedelmét a neki iramodott szükségleteknek, jobban megkímélte a háború. Eddig az iparos osztály külön kasztban szinte elzárkózott a céhek vaspántos kapui mögé, ma anyagi függetlenségben elibe került más osztályoknak, a háborús i évek vezető szerepre emelték. Ma' AZ ISTENI BERGNER pénteken a „SZERELEM" cimü Balsac regény főszerepében a Városi Szinház Mozgóban. amikor a nemzetet, mint egységet kell munkába állítani az ujjáterenr tés feladatában, a társadalmi osztályoknak össze kell forrni. Ez az összeforrasztó kapocs csak a közös intelligencia lehet. Aki vezető szerepet akar vinni, arra szigorú kötelességek várnak, ehhez nem ' elég az anyagi helyzet és a fokozottabb igények, műveltségben is hozzá kdl simulnunk a többi társadalmi osztályhoz. A művelődést a nőkön keit kezdeni, mert a családban ők az eiső természetes nevelők. A társadalmi elhelyezkedéshez tehát az eiső lépés az iparos leányok nevelése. " j Ma a köztudatba ment már, 1 (hogy a legszegényebb iparos leánynak is legalább a középiskola alsó tagozatát ei kell végeznie. Ez önként következő folyamata a kor követelményének. Tagadhatatlan, hogy j az iskoláztatással 'bizonyos igény- j emelkedés támad, mely a külsősé- I gekben is megnyilatkozik s ameiy a j leányt a régi otthonból kiemeli. — j Ez azonban csak akkor káros, ha 1 az anya a leánygyermek szigorú házias nevelésével nem törődik. A háziasságra való szoktatásnak párhuzamosan kell haladnia továbbra is az iskoláztatással. Ez adja meg a nevelés józan alapját, enélkül az iskolai nevelés igénytermelés, a leányoknak saját körük fölé/való lbbenése. Tanulja meg a leány továbbra js megosztani az anyja házi munkáját, megbecsülni az apja műhelyét, akkor nem lesz talajvesztett kis figura. A jobb módú iparos leányoknál az iskoláztatással járó igénynövekedé-O k:vésbbe feli tartani, de annál inkább a félműveltség veszélyétől. Azért 'felsőbb tanulmányokat csak az végezzen, aki arra valóban hajlamot érez, nem pedig az, akii csak egyéni vagy szülői hiúság visz a középiskola felsőbb osztályaiba minden komolyabb cét nélkül. Fölötte szükséges, hogy a leány a középiskola elvégzése után még 1—2 évig az anya vezetése aiatt ház;artási teendőket végezzen ugy, mintha semmi más tudás nem volna a fejében. Ez fölér három egyetemmel. Hogy mily«n pályára menjenek az iparos leányok, arra nem könnyű feleietet adni — úgymond az előadó — mert több és több pálya zárul be előttük. Az azonban bizonyos, hogy a keilő nevelésben részesült iparos leány meg fogja találni társadalmi elhelyezkedését: akár mint kenyérkereső, akár mint háziasszony. A lényeg az, hogy bárhogy helyezkedjék el, a kapcsolatot mindenkor tartsa fenn az iparos társadalommal. A vallásos, társadalmi munkát elsősorban az otthon körében gyakorolja és ne

m a feltűnés kedvéért a nyilvánosság előtt. Kéri az iparos leányokat, ne kövessék az őrült nemzetközi áramlatot szokásokban, táncban, hanem legyenek. gyakorlati munkásai az egyszerűség a józanság, a háziasság elvének és a női erényeknek. Igy fogják meg(közeliteni á női ideált. Az előadót értékes és nagy gyakorlati tapasztalatot feltáró előadásáért lelkesen ünnepelte a hallgatóság. Ezután Kozljk István »Ujévi 'beköszöntő* c. saját szerzeményű versét adta elő nagy tetszés mél1 lett, Kiss B. Árpád pedig irredenta és népdalokat adott elő szépen zengő baritonján. Végül Bezzeghv József a Kiosz alelnöke köszönetet mondva a közreműködőknek, bezárta a legszebb siker jegyében lefolyt kulturdéiutánt. *b_ Csodás nj élet költözött be azokba az otthonokba, ahol rádió van. Messze magános tanyák fiai, cs

endes falu csendes emberei egyszerre bekapcsolódtak az európai kultura, elsősorban p

edig a magyar kultura friss, forró életáramába. Csodás, uj élet, amikor a kis család együtt üt és a szobában diadalmasan, tisztán szárnyalón zeng, a Fidélio zenéje, amikor az otthont betölti a beethoveni muzsika. Ezerszer áldottabb a lét, a nagy kontaktus, a nagy bekapcsolódás megvalósulásával, a rádióval s amelyik házon ma az antenna ércfonalát látod, ott elfogódva érezheted, hogy összefut egy csomó eleven életet jelentő idegszál, messze idegen országok energiái futnak oda. Sokszor hallom a rádió szavát megilletődve, de soha olyan közvetlen hatásúnak n^m éreztem, mint Szilveszter éjszakáján, amikor a budapesti stúdió harangkongás, szélzugás között idézte fei az 1823 január 1-ére virradó éjszakát, amelyen Petőfi szü-