Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-06 / 5. szám

XYÍRYIDÉK. léSí. január 6. A közigazgatási reform. A „Nyirvidék" számára írta: Szcitovszky Béa dr. m. kir. belügyminiszter. Alig jutott nyilvánosságra szán­dékom, hogy a közigazgatás terén bizonyos reformokat kívánok léte­sítem : máris megindult a vita köz­véleményben és sajtóban egyaránt Ez kiét szempon.ból figyelemremél tó. Először, hogy a közigazgatás reformja a közvélemény legszéle­sebb rétegeit ,13 érdekli, másodszor' hogy viták szenvedélye lángol fel már akkor, mikor még a tervek és elgondolások konkrét alakot sfem öltöttek. Mi körül csapkod a legszenve­délyesebb Vita? Az autonómia kér­dése és az autonómia Szervezete körül. A harc elvi alapon látszik csoportosulni a centrális [hata­lom megerősítésének hívői és az autonómia önállóságának Védői kö­zött. • Az ország érdeke azonban nem elvi, harcokat kíván, hanem tette­ket, alkotásokat, amelyek — ha elveken alapulnak is — olyanoknak kell lenniök, hogy a nemzet boldo" gulását és föllenditését szolgálják. Salus rei publicae suprema'ex! A ne mzet boldogulása a legfőbb parancs! Ez a parancs az elvi har" ookon tulmenőleg kell, hogy érvé­nyesüljön és legyen alapja a jó és helyes politikának. Senki sem vitathatja ei Bethlen István gróftól, aki a ínemzet talpra­állitása és az alkotmányos élet hely reállitása terén tört,énelmi jelentő­ségű munkát végzett és kormánya tói, mely a nemze l erő konzerválá­sára törekszik, ázt a felfogást, mely á nemzet ezeréves hagyományainak és alkotmányos tradícióinak meg­becsülésében rejlik. . Magam is, a nagy nemzfeti tradí ciók tiszteletében nőttem fél, rö­vidlátás tehát föltételezni rólam azt, hogy az alkotmányos ág bás­tyáinak lerombolására törekszem. A közigazgatási reform ellen­zőit nagyjából két csoportba osz­tom. Az egyik az, mely — tisz­telet a kivételeknek — a szóban­forgó kérdésekkel behatóan nem foglalkozott, felfogását, c^ak má­sok meggyőződéséb öl, vagy új­ságcikkekből merjti és csupán azért kiabál tüzet, mert a szomszédja ^ ezt teszi. A má ik csoport már ko­molyabb érvekkel küzd, elvek alap­ján állva, azonban kizárólag a ha­gyományok légköréből táplálkozva és hermetice elzárkózva a modern fejlődés friss (levegőjétől. Egyik csoport se m követ helyes irányt. Nem tradíciók ledöntésé­ről, sem elvek csökönyös kdonzer válásáról van szó, hanem a nemzet életképességének fokozásáról . és a közigazgatás jobbá tételéről. Az autonómia nem lehet vég­cél, hanem csak eszköz a legfőbb érdek: a nemzet boldogulása szol gálatában. Az autonómia nemcsak jogokat jelent, de jelent kötelessé­get is, sőt áldozatot is, ha ezt a haza érdeke ,kivánja. Amikor az élet rohamlépések" kei halad és a modem kor eszme­áramlataihoz igazodik minden nem­zet élete: mi sem zárkózhatunk el a fejlődés követelményei elől", ha ezek az ország előrehaladását szol­gálják. Az élet fejlődésévei párhuzamo­san kell haladnia a közigazgatás fejlődésének, mert a közigazgatás a nemzet életének vérkeringése. Hagyomány és tradíció nem lehet megakasztója ennek a fejlődésnek' Kell, hogy a magyar közigazgatás épületét is a modern kor friss le­vegője járja át és a nemzet igé­nyeinek megfelelően alakítsuk át. Ezt pedig csak az ál'al érjük ei, ha a közigazgatást közelebb visz­szük a nép lelkéhez, melynek ér­dekeit szolgálni hivatva van. A jó közigazgatásnak a nép szélesebb rétegeire kell támaszkodnia, aZ autonómiában a nemzet snzélesjebb rétegei akaratának kell érvényesül­nie, ha azt akarjuk, hogy a közjglaz gatás jobban az élethez simuljon és megfeleljen azoknak a nagy cé­loknak, melyeknek szolgálatára hi­vatott. A jó közigazgatás megteremtése azonban nem jelenti tradíciók le­rombolását! A friss levegő, nem jelent pusztítást! Az ezer é(Ves bástyák falait ne m fenyegeti ve­szély, mert csak megerősítést fog­nak kapni az uj és ruganyos tá­masztópillérekkel, hogy a magyar alkotmányosság falain belül, nem­csak az ezer éves hagyományok é" a nemzeti integritás fennmaradása biztosittassék, hanem a nemzet a modern kor fejlődésének megfelelő, igazságosabb alapokon nyugvó é" jobb közigazgatást kapjon! P j Szabolcsi diákok pályatételei a Hotbarmere­akcióról, az angol közvéleményről és a magyar területi integritásról. Irta: Sztraky Henrik tanár. A napokban olvastam egy cikfet Nagy Emit volt igazságügyminisz­ter tollából. A cikk a Rothermere­akciónak a br,i,t közvüéleményre gyakorolt hatásával foglalkozott. Megállapítja, hogy az angol köz­vélemény e szempontból nem egy séges, hanem hármas irányú. A hivatalos körök — habár elismerik' hogy a békeszerződések nem töké Tisztviselők Eldorádöja. Irta: Deési Sándor. Ugy hangzik, mint egy mesének a címe. Pedig nem mese ez gyer­mek! Igaz, hogy nincs, de tehetne. Van is, de nem Nygiregyházán. Hanem külföldön mindenfelé és sok helyütt'Magyarországon is. Tisztviselők Eldorádója... «Eidorádó» paradicsomi életet je­lent. S maga a tisztviselő is az* hiszi, ha egyáltalán hisz a tiszt­viselői Eldorádóban, Jiogy valami nagy fizetésekről van szó. Dehogy is! A mai fizetésekből is lehet,ha nem is dáridózr$; Ide okosan, ügye­sen «e!dorádózní». Nem kell hozzá más, csak egy ügyes ember és egy kötélnek álló, emberszerető hivatalvezető. — A többi ugy megy, mint a karika­csapás­Vegyük elő példának a pénz­ügyi palotát. Rengeteg bus-képü, szorongatott tisztviselő mozog eb­ben az épületkolosszusban tele gonddal, bajjal. És a sok bus-kép, szorongás, gond ,baj, mind n«m volna, ha egyszer előállana közü­lök egy ügyes ember, akt azt mon­daná: Bajtársak, osszátok ei ma­gatok közt az én hivatali kötelessé­gemet s én leveszem a gondot vál­latokról. Nem kell egyesülés, nem kell tag sági dij. Csak beleegyezés ahhoz* hogy akarjátok e az Eldjorádót. És a hivatalvezető jóindulata... Akkor odamegyek a hivatalveze­tőhöz és azt mondom n eki: — Méltóságos uram, itt vaneny­nyi, meg ennyi 'legényember és magános nő. ' Kegyeskedjék egy földszinti szobát átengedni kony­hának és a tanácstermet étkezőnek. Két óra után ugy sem tanácskozik senki. A felszerelést ha hosszan nyúló részletekre megkapom és a későbbbi bevételből fizetem. — Szakácsnő potom dijért az egyik altiszt ügy es felesége. Mosogatóno, felszolgáló vállalkozik a kosztjáért. M egvan a közös konyha. Aki eddig havi 48 pengőért, sőt borra­valókért ebédelt, ezután ugyariany­nyiért vacsorázik is, d e nem lesz kénytelen sört, vagy bort hozatni. Annyian vagyunk, hogy magunk szervezhetünk egy külön moso­dát. Magunk tarthatunk külön ka­szinót ott, ahol ebédelünk, mert hiszen tanácskozni nem muszáj dél­től éjfélig. Ugyanott könyvtárt is rendez" hetünk be. Vásárolhat a gazdánk sorsjegye­ket is s ha beüt a szerencse, szé­pen elosztjuk a nyereséget. Nyáron leviszünk a padláson hányódó bútorainkból néhányat ár­nyékos udvarunkra s berendezzük kerthelyiségnek. Nem kell semmi­féle korcsma. A bevételből még Ietesek, — mégis kitartanak, azok sérthetetlensége mellett. Azt vélik, hogy az élet alkalmazkodjék az el­követett tévedésekhez és .minden nivellálódni fog. A második irányt az angol intellektuális osztály nagy része képviseli. Ennek az irányzat­ínak a (hívei azt vallják, hogy a dia­dalmámortól ittas , légkör be ketákoi mányai okvetlen revízióra szorul­I kuglizóra is futja s a fullasztó ká­nikulában leszaladhatunk az i udvarra egy pohár sörre, mely ol­| csóbb lesz, mint a vendéglői s az­tán vígabban, frissen dolgozunk tovább. A szabók vetekedni fognak, hogy ruháinkat elkészíthessék, mert a részleteket a fizetésünkből levon­ják apró részletekben. Aprón, mert egyszerre sokan fizetünk. Az étkezőben megvárhatjuk ked­venc újságainkat, melyeket úgy­szólván ingyen kapunk, miután hi­vatalunk fizetett hivatalos közlemé­nyeiért úgyis eleget kapnak a la­pok. Minden fürdő, mozi, színház, hangversenyrendező" boldognak mondhatja magát, ha egy ilyen szervezett tömeggel találja magát szemben, mert az ilyen tömeg­nek adott 50 százalékos kedvez­mény jó spekuláció a vállalatok-' nak. A közös konyháról a családos tisztviselők is Kivitethetik a ma­guk porcióját s minden jóban a családtagok is részesedhetnek. Kifejlődik az épülettömbben egy nagy család, melynek háztartását persze kellően ellenőrzik a szakosz­tályok kiküldöttei. Az osztályfőnö­kök maguk csak élvezzenek, de ne dirigáljanak. A főnökök legyenek •urak a hivatalban, de a közellátás­ban különbség ne legyen, ott egy hivatalon'kívüli társaság lehet csu­Tegnap este engedtem a csábííásn&k és iulszaporán koeínlgaffam. Ma zug á fejem és rosszul érzem magamat. Az tabletták nyomban enyhítik a bajt és fölfrissítik a kimerüli szellemi energiát. Kérjen mindenhol eredeti Aspirm-tabletfákat és utasít­son vissza ugy „pót­szereket", mint egyes tablet­tákat. Minden gyógyszertárban kapható. nak. Csak így sikerülhet a háborút száműzni tartósan, vagy talán örökre is. Ennek a gondolafcáram­Iatnak hívei a revízió kérdését nem speciálisan magyar, fianem európai, mondhatnók kozmopolitíkus per spektivával vizsgálják. A trianoni szerződés revideálása mellett, fon­tosnak tartják pl. a lengyel korri­dorra vonatkozó elviselhetetlen ha­tározatok megváltoztatásiát, az eV nyomott macedón kisebbségek sor­sának enyhítését stb. A harmadik eszmeáramlat, a második irányzat­nak a megszükitése. Ennek közép­pontjában Rothermere lord áll. Hí­vei Anglia legkülönbözőbb társa* dalmi rétegeiből rekrutálódnak. Ez a tábor azt tartja, hogy a magyar sérelmek annyira speciális jellegű­ek, hogy külön elbírálást igényel­nek és, első sorban orvosolandók. pán < ; hol mindenki, aki dijnok, akár főtanácsos,, egyforma jogot élvez. Mikor aztán ez az uri társaság kiképződik és megérlelődik, sok más irányban fejlesztheti Eldorá­dóját, d e meg keh teremteni jó élőre a szigorú, de gavalléros ház­szabályokat. Kicsinyeskedni, kritizálni nerrt szabad. Pletyka tilos. Nőket hiva­talban és hivatalon kivül nőknek kei[ tekinteni. Őket minden gyön­géd bánásmód megilleti, ami Tár­saságban kötelező. Hol van mindebben a lehetetlen­lenség?' Sehol. Hát akkor az Istenért, miért nincs ilyen intézmény nálunk? Hiszen nem is kell messze néz­nünk. Itt van mindjárt a diós­győri vasgyár. Az ottani tisztvise­lők .nem bolondok, hogy kikiabál­ják Eldorádójukat, d e bizony meg van az! Megvan, mert felülről is támogatják őket. S mihelyt felülről meg van a támogatás, magától #adódik &z ügyes ember is. Mért ügyes tiszt­viselő nincs — megértő hivatalve­zető nélkül. Bölcs, praktikus megfontolást, mozgást és életjelt kérek — a mél­tóságos és nagyságos illetékesek­től és őket fogja megilletni a Tiszt­viselői Eldorádó megteremtésének örök dicsőség®!

Next

/
Oldalképek
Tartalom