Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-05 / 4. szám

JsíVíwi ofe. l$5 8. január ?>. JÖN A BARNUM CIRKUSZ Rövid Ur@E. — Debrecenben a Petőfi-térCn összeseit s majd a klinikára történt beszállítása után meghalt egy ismeretlen úrinő, a rendőrségnek ezideig nem sikerült megállapítani személyazonosságát. — Japánban Hondó szigetét egészen eltemette a hóvihar; hajón 4000 munkást .vittek a hó eltakarítására a iízigstre, ahol eddig már 60 halottat találtak. — A debreceni Székely Társaság az! Angol Királynőbe telte át otthonát. i I — Biharmégye összes községleit a debreceni Kerületi Munkásbiz.osjtfó Pénztárhoz csatolják. , — Vass József 100 pár cipőt és 2000 pengőt adományozott a kalocsai szegényeknek. — A meggyilkolt Forgács Anna apja visszaperh a hozományt Erdélyi Bélától. — Si

erra Leona brítt védnökség alatt álló területen a britt gyarmatügyi hivatal lUtasitására 215 ezer rabszolgát felszabadítottak. — Megnyitották ,a london—budapesti telefonforgalmat. — Tutankámen fáraó sírboltjának negyedik kamráját, amelynek kincseit csak nem régen hozták napvilágra, titokzatos körülmények • között kirabolták. • i — Miskolcon hamis ötpengjspfcet ^ hoztak forgalomba. > | — Budapest forgalmasabb ut" * vonalain az .éjjeli forgalom lebonyolítására sinautóbuSzok járnak. — Párisban kerületenként szervezik meg á központi gőzfűtést és a kerület összes lakásait egy központból fü dk. — Debrecenben meghalt Konrád Teréz, a Dóczy-intézet egyik legkiválóbb tmárnője. — 1929-ben autókiálll'.ás lesz Budapesten. — 1281 millió aranykorona volt a háború előtti magyar életbiztosítások összege. — Nobile Umberto sarkutazó januárban előadást tart Budapesten. — A svéd birodalmi bank a váltóleszámitolási kamatlábat 4 százalékról 3 százalékra mérsékelte. — Ménteleken irtózatos kegyetlenséggel agyonverték Zana György honvedet, a csendőrség a tetteseket elfogta. — Száj- és körömfájás miatt ismét bezárták a debreceni sertésvásárt. \ — Tizenöt éve nem fogyott anynyi pezsgő Budapesten, mint a mostani Szilveszter éjszakáján. — A nagy hidegben a szőlő vessző szemeinek mintegy hetven százaléka megfagyott. .— A kolozsvári zsidók nem temetik el kegyszereikét, mert az oláh kormány betiliotta a gyászmenet felvonulását. — Az oláhok március tizenötödikén tartják meg a gyulafehérvári , nagygyűlést. . jj — Hafner Szobonya Lajosról, aki a riagybiccsei bankrablás miatt egy év óta a traicséni fogházban ül, most kiderült, hogy nem más, mint Bognár István volt székes- j fehérvári csendőrőrmester. i — Mappás és dobozos levélpapírok nagy választékban kaphatók » Jítoa-nyomdában, NyiregyházÉi, Saéchcnyi-ut 0. Debrecenben nagy érdeklődéssel várják a Nyíregyházi Városi DalegySet szereplését. Mit írnak a debreceni lapok a Városi Dalegyletről. (A «Nyirvidék» tudóii ójától). Nyíregyháza és Debrecen között élénk kulturális és művészeti kapcsolat áll fenn s ez magyarázza meg azt, hogy a Debreceni Városi Dalegylet nem egyszer szerepeit Nyíregyházán, most pedig a Nyíregyházi Városi Dalegylet tesz dal" testvéri látogatást Debrecenben. A Városi Dalegylet debreceni sz>rep lése elé élénk várakozással néznek g.a debreceni lapok a január 7-iki hangversenyről a következőkét írják: A Nyíregyházi Városi Dalegylet, mint ismeretes, január 7-én, szombaton a Zenedében vendégszerepel. A nyíregyházi dalárda nívós ama tőregyüttes, amely .már sok szép sikert könyvelhet el. DebrCjeni szereplésük elé fokozottabb érdeklődés se] kell tekintenünk, mert bemutatják a szegedi dalosverse ily egyik legsiÍvesebben hallgatott kötött ver senydarabját, Farkas Nándornak «Repülj ffehér galamb® cimü eredet

1, férfikari kompozícióját. Debrecenből a Városi, Dalegylet működik közre ugyancsak Farkas Nándornak «Az éji viharhoz...» cimii hatalmas versenydarabjával. E kórusnál izzóbb hazafiságu, költő ibb és drámaibb dallamszövéslü darabot nemcsak a magyar irredenta költészet és zeneirodalom nem tud felmutatni, de külföldi nagy professzionista dalárdák repertoárjában is csak alig egy-kettő lelhető hasonló nehézségű mű. Több kisebb szám farkija a műsort, melynek befejezte után ismerkedési estély lesz, tánccal, a Oapó-utcai Németh-féle vendéglő különtermében. Jegyek a Zenede titkári irodájában '3.60—2 pengőig válthatók naponként. leney Szabó Árpád, a tudós kéményseprő japán njsággai és egy japán Indos levelével gazdagította a lósa Inzeumot. Van-e kéményseprő Japánban? (A »Nyirvidék« tudósítójától.) jeney Szabó Árpád kéményseprő mesternek a hirét több izben hallották már a Nyirvidék olvasói. A kéményseprő széleskörű olvasottságú, archeológiai érdeklődésű, nagy tudású magyar iparos, aki soha nem lankadó érdeklődéssel keres vándorutja mentén minden kulturális vonatkozást. Ismer minden érdekes hírlapi cikket, folyóiratban megjelent értekezést, a könyvpiacon megjelent minden ujabb tanulnulmányt, mind

en szép és értékes könyvet. Szabadidejét elmélyedő olvasással, szünetlen tanulással tölti és városról-városra, faluról-falura járva kéményseprő munkássága közben a kultura nagy gyűjtőinek szenvedélyévei kutat művelődéstörténeti mozzanatok után. Ha lát valamit, aminek vala

melyes tudomány szempontjából becse van, megszerzi és megküldi annak a könyvtárnak vagy múzeumnak, ahol tudja, megbecsülik és a magyar kultura javára hasznosítják. D

e nemcsak gyűjt, olvas, tanul, érdeklődik, hanem ir is. Megírta a kéményseprő ipar történetét és ezzel az alapvető művelődéstörténeti munkával mutatott példát arra, mit alkothat a lelkes tudományszeretet a szorgalom, a pihenést r.em ismerő önképzés és ami minden rend kívüliséget érthetővé tesz az ő esetében; a lángoló szereteje, áhítatos megcsodálása a múltnak, a drága emlékeknek, a bennök élő örök íéleknek. J

eney Szabó Kálmán messze útjairól is hazagondol Szabolcsba, id

e gondol az ő szűkebb hazájának múzeumára, amelyet már több ízben gyarapított utja 'közben talált muzeális értékű tárgyakkal. 'Most karácsony első napján Szécsényből irt levelet Kiss Lajosnak, a Jósa Múzeum igazgatójának és jelzi' hogy a küldött könyveken kivüi a muzeum részére odajuttat egy japán újságot és megküldi Imaoka Dsuicsirónak, a Budapesten élő japán tudósnak és írónak hozzáintézett levelét is. Imaóka Dsuicsiró .magyar levelében Jeney Szabó Árpád több kérdéseié ad választ. Arra a kérdésre, hogy van-e kéményseprő Japánban Imaoka Dsicsiró azt írja, hogy igen, van, európai módra épült masszív ház is van Japán országban. A kéményseprő japán neve : Yentóc vagy szódsi. A japán újság — Áíí

a Imaoka Dsuicsiró — husz nap alatt érkezik Japánból Budapestre Szibérián át. A japáni újság formája olyan, mint az európaié. A japán tudós közli, hogy egy japán lappéldányt póstán küd Janey Szabó Árpádnak. Végűi közli, hogy Japánban is vannak latin betűs könyvek és folyóiratok, de a jelentőségük körülbelül olyan' mjnt Magyarországon az eszperantó könyveknek és folyóiratoknak. jeney Szabó Árpád a japán újságot és a japán ujságpéldányt kisérő karácsonyi levelében megírja Kiss Lajosnak, hogy ünn

epi olvasmánya a múzeumigazgató két "uj könyve: a vásárhelyi szűcsökről és a nótákról szóló. A tudós kéményseprő nemcsak olvas, értékel is. A két könyv - - Írja — »az ön nagy tudását és szép irályát hirdeti a jövendő generációknak is. Igazán nem tudom meghatározni, hogy mi nagyobb Önben, az archeológus, vagy az etnográfus-e... Alig tudja az ember a könyveit az olvasáskor a kezéből letenni, olyan kedvesen, érdekesen, lebilincselően vannak azok megírva. Még a kézírása is olyan kel;emesen szokott rám hatni' pedig nem értek a graphológiához«. Ezeket írja Jeney Szabó Kálmán a kéményseprő, aki iparának szorgalmas munkása s e

meliett a kultura lelkes, hívé, tudós érdeklődés és művész lelkesedés lobog benne is, amikor a falusi házak kormos kéményét tisztítja, álmok és szépet látások dalát dúdolja. És az ő halk szavú éneke is a magyar faj dicsőségét zengi. Egy négy tagból álló nyomorgó csalaú segélykiáltása a társadalomhoz. Napról-napra jönnek a levelek, szerkesztőségünkbe, melyekben munkanélküliek, elaggottak, betegek fordulnak a társadalom jószivéhez s ezek között a tevelek közöL olyanok is vannak, melyek az általános nyomor panaszhangjaibói kisikoltanak, ameiy sorok megírására valóban csak a legnagyobb nyomor, a legvégső szükség adta kézbe a tollat. Pár nappal ezelőtt egy kilenc tagból álló család nyomorúságát tártuk fei. Ma reggei egy gyászkeretes levelet kaptunk. Ebben négy szerencsétlerf-embernek a sorsa sir fei. A családnak nincs kenyérkeresője. Istállóból készített lakás, dermesztő hideg, élelmiszerek teljes hiánya, láz, betegség, orvos, gyógyszer adják a szenvedők életének szomorú kereteit. A hozzánk küldött le

velet az alábbiakban egész terjedelmében leközöljük, hogy ha akad ,jószívű ember, aki a szerencsétlenek sorsán megkönyörül, felkereshesse őket s személyesen is meggyőződést szerezhessen sanyarú helyzetükről. A levél szórói-szóra így szól : Mélyen Tisztelt uram Bocsánatot kérek hogy levelemmel zavarni bátorkodom önt, de a szükség kényszerit. Uram Magyarországi születésü és iletöségüek vagyunk de 1924 decemberbe kimentünk Romániába, mivei itt a vasmunkásoknak igen nehéz és az apám gépész volt, hogy majd ott könyeb lesz a megélhetés 1925 decemberbe jött az árviz az apám egy évi betegeskedés után rrtivei akkor átfázott meghalt 1927 január 14-én már az árviz teljesen tönkre tett benünket, az apám halála

1 után p

edig mivel mi nem voltunk specialista munkások kiutasitotak. Volt két mostoha testvérem azokat az édes apjok halála után ide kelett hozni Nyíregyházára hogy inen egy nagy bátyjok levigye őket az alföldre rokonokhoz mi képtelenek lévén negyed magunkat fentartani, itt az any in súlyos beteg lett ami kis pénzt hoztunk azt megette a házbér m

eg enni is csak kei'ha van mit a doktor patika, mos is olya lakásba lakunk ha ugyan anák nevezhető ami ezelőtt istáló volt és fizetünk 24 pengőt azaz csak fizetnénk ha volna miből de most elsején már nem birtam fizetni és a házi asszonyom felmondással fenyeget de hát miből fizesek mikor még kenyerünk és fánk sincs, azért is irok ilyen szépen mert a kezem reszket a hidegtől igaz hogy nem is imom keljét volna hanem személyesen bemenem de szegény éd

es anyámtól meg sem mozdulhatok igy levélbe kéren önt uram vegye e levelet a nyomor és kétségbe esés fölkiáltásának és ha lehet az újság által gyűjteni számunkra mint már töbektői halottam hogy legaláb födél alatt lakhasunk éhen ne haljunk meg ne fagyjunk, és kérném a ie

véi átadójának megmondani hogy a gyűjtőt összeghez hogy juthatnék hozzá még egyszer kérem uram vegye szivére sorsunkat és ne dobja félre levetem. Maradok őszinte tiszteletei Jetiinek Sándorné édesanyám neve üzv. Bartha Sándorní K

ert utca 35. 3-ik ajtó.