Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-04 / 3. szám

12.000 pengő ösztöndíjai osztottak ki a Debreceni Kereskedelmi és iparkamara közgyűlésén. (A Nyír vidék tudósítójától.) A kereskedelmi és iparkamara Sesztiria Jenő elnöklésévet a napok" ban tartotta igen fontos tárgysoro­zattal mult évi utolsó rendes köz­gyűlését. Az elnöki megnyitóban a Kamara elnöke meleg szavakkai emlékezett meg az elszakított terü­leteken szenvedő honfitársainkról s annak reményében, hogy ezek a szenvedések mielőbb meg fognak szűnni, a Nemzeti Hiszekeggyel nyitotta meg a közgyűlést. Napirend előtt az elnök kiosz­totta, a Kereskedelemügyi Minisz­ter urnák, valamint a Kamarának a kitüntető okleveleit és jutalmait. Miniszteri kUüntetésben részegül­tek: Engi Sándor, aki az István Gőzmalomnak 50 esztendeje áll szolgála iában, Szabó József, aki az István Gőzmalomnál 45 éve áU szolgálatban, végül Kornádi János aki a Vidoni lestvérek szalámigyá­rában 37 év óta dolgozik. Minisz­teri kitüntető okleveleken kivüi Engi Sándor és Kornádi János egyenként 100—100 pengői jutal­mat kaptak. Kamarai kitüntető oklevélben részesültek: Szabó Ist­ván gőzmalomi munkás, Kubí'iyi­Béla, 1 eiti'Lbaum ' Izidor, Márkus Béla kereskedősegédek, akik szor­galmas és hűséges munkásságuk jutaimául kapták a kitüntető okle­velet és egyenként 100 pengős jutalomdijat. A Kamara ezenkívül több vidéKi ipar 1 munkást és keres­kedősegédet is kitüntetett, ebeknek a kitüntetéseit es jutalomdijaH az illetékes érdekképviseie Lek utján adatta át. Sesztina Jenő elnök a kitünte­tett alkaimazotUkat megkapó sza­vakkal köszöntötte és nekik minden jót kívánt. A munkaadók részéről Kardos Gyula rőfös kereskedő mél­tatta a munkaadó és alkalmazott közötti egyetértés fontosságát é s különösen kiemelte Kubinyi Béia tevékenységét. A kitüntetetlek ne­vében Kubinyi Béla köszönte meg a kitüntetést és a jutalmakat. Napirend n a Kamara közgyűlése báró Szterényi Józsefnek hálás kö­szönetet szavazott azért a gyönyörű előadásért, melyet a Kamarában tartott és a kereskedelmi és ipari érdekért folytatott munkásságért. A közgyűlés elparentálta ezután Weiszbtrger Mihály és Kóhn Dá­vid elhunyt Kamarai tagokat. A Kamara személyzeti ügyeinek le­tárgyalása után, melyek közül ki­emeljük azt, hogy Vájna Arankát' a Kamara érdemes irodai tisztvise­lőjét iro d aal igazgatóvá léptették elő, — a Kamara odaítélte a kere­ken 12.000 pengőt kitevő ösztön­dijakat. A Nemzeti Bank nyjregy" házi fiókintézeténél legújabban k 1' nevezett váltóbiráló nefn kerekedő, hanem gyógyszerész, akit a keres­kedők helyére neveztek ki, ezért a Kamara közgyűlése illetékes helyen panaszt tesz és kén ennek a sére­lemnek orvoslását. Megelégedéssel tudomásul vette a közgyűlés a jinn-tanulrtiányi csoport látogatá­sáról és a Magya^ VaMtak ALkn­dó Díjszabás: Bízott ágának Deb­recenben tartott üléséről szóló be­számolókat. A kfstpari hitclakció­nai továbbra is kívánja a kisipari hitei konting ns erőteljes növelé­sét, mert a Kamaraj kerület részé­re megállapított 155.000 pengő a szükségletnek egyáltalán nem felei meg. Elintézte a közgyűlés az Egye temi Diákjóléti Iroua kénelmet, tu­domásul vette a Kamarák fetsöl iáz l> képviselete ügyében történt köz­igazgatási biio 1 Ítéletet, majd a. székházügyek letárgyalása után jó­váhagyta az 1926. évi zárószámadast és megszavazta az 1928. évi költ­ségelőirányzatot. Ebből kiemeljük azt, hogy a Kamara kereskedelmi és ipari célokra 44.000 pengőt állított be költségvetésébe. Megállapította a közeljövőben megtörténő Kamarai vála ztások előkészületéül a következő januari közgyűlés elé terjesztendő uj vá­lasztasi alkerüieti beosztás terveze­tének elkészítésénél követendő el­veket s annak hangsúlyozásául, hogy a Kamara régi elszakított te­rületeiről nem mond le, gondos­kodott arról, |hogy ha ezeket a te­rületeket visszacsatolják, ( jakkor ezek tagválasztó joga automatiku­san feleled. Zelíngír Ede beltag felszólalá­sában kérte a Kamara elnökségét arra, hogy a Kamarai választások akadályainak megszűnte léséről mi­előbb gondoskodjék, hogy a vá­lasztás mielőbb megejthető legyen. Bogdán Ferenc kültag Ungvar­megye megmaradt részcinek kér képviseletei, minthogy azonban ez a terület a régi Magyarországban a kassai Kamarához tartozott, kérel­me nem voit teljesíthető. A belkereskedelmi ügyeit közüi foglalkozott a Kamara közgyülé e a Köztisztviselők Fogyasztás í Szö­vetkezetének ujabb áiiamt támoga­tásával s ez ellen újból tiltakozó előterjesztést mtéz a miniszte^um­hoz. A vidéki terménykereskede lemnek a tőzsdetagságokra a tit­kos expertis bevezetésére a tőz sde" perek lefolyásának gyorsítására, a forgalmi adó kulcsának 0.5«/o-ra való csökkentésre vonatkozó kíván­ságait a közgyűlés pártfogóan ter­KIRÁLYOK KIRÁLYA az Úr Jézus Krisztus éiete és szenvedése A világ leghatalmasabb filmalkotása! Bemutatja szombaltól kizárólagos joggal a Városi Színház Mozgói jeszti a kereskedelemügyi minisz­ter ur elé. A piaci elővásárlási t ria lom bevezetésére, illetőleg kiszélesí­tésére vonatkozó szabályrendeletek jóváhagyása el]en tiltakozását je­lentette be a Kamara, a tüzelőanyag árusításáról szóló szabályrendelet Debrecenben való , megalkotását, minthogy áz érdekeltek egyes ka­tegóriái között ellentétek merültek fel, a Kamara tovább tárgyalja s igyekszik az érdekellentéteket ki­egyenlíteni. Tudomásul vette a köz­gyűlés a Kamarának a német-ma­gyar kereskedelmi szerződés elő­készítésére vonatkozó munkásságát s a kereskedelmi mérleg passzivitá­sának csökkentését célzó export fej­lesztő intézmény felállítását sürgő­sen szükségesnek tartja, ezt a/ in­tézményt anyagilag is támogatni hajlandó és a Kamara elnöksé­gének a tárgyalások tovább folyta­tására teljes felhatalmazást a dott. Az iparügyek sarából kiemeljük azt, hogy ,a Kamara szükségesnek tartja a munkabér kifizetésének szombatról más köznapra való át­helyezését. E körül a tárgysorozati pont körül élénk vita indult meg­melyben resztvettek Zelíngír Ede Kiss Károly, Horváth János belta­gok és Békés Lajos Kamarai alel­nök- A közgyűlés végül azt hatá­rozta, hogy a munkabérf izetési nap­nak áthelyezését szükségesnek tart­ja, a napot magát nem állapítja meg, lehetőleg azonban a mun­kabérek kifizetésé a hetivásár előtt 1 napon történjék. A kézműiparotok­nak a közszállitásokban való fo­kozottabb részesítése és a békében szokásban volt kiírásoknak felújí­tása érdekében, ,a hírlapoknak és könyveknek és írószereknek kávé­házakban és vendéglőkben való el­tiltása érdekében közgyűlés a ke­reskedelmi miniszter úrhoz előter­jesztéssel fordul. A Kamara a sod­ronyfonásnak és szövésnek a szita és rostakészítő ipar munkakörébe való utalását nem tartja szüksé­gesnek, mert ez az ipar a lakatos iparnak része. örömmel üdvözölte a közgyűlés az okirati illetékek liVatalos össze­állításának tervezetét, a tervezetre vonatkozó észrevételeket részlete­sen az érdekeltséggel tartandó ér­tekezeteken fogja,megállapítani. — Tudomásul vette a fényűzési adó ankétről szóló beszámolói. A vá­sárügyek során Tiszaroff község harmadik országos vásárának en­gedélyezését elutasítani javasolta. A megadott iparjogi véleményeke 1 jóváhagyólag tudomásul vette és megszavazta a szokásos iskolai segélyeket 4750 pengő értekben­Zetinger Ede beltag szóváteti e, hogy Debrecen az egyik csődtömeg kiáru áfásánál áiütólag bizonyos visszaélések fordultak elő. A Ka­mara a panaszt részletesen meg fogja vizsgálni és a szükséges lé­péseket megfogja tenni. Ezután az elnöklést ülésközben átvett Békés Lajos Kamarai alelnök megköszönte a Kamarai tagok ki­tartó érdeklődését és boldog Uj­eszíendőt kívánva, a közgyűlés 1 bezárta. — A Nyíregyházi Gyorsíró Egyesület tanfolyama január 4-én folytatja működését a felsőkereske­delmi iskolában minden hétfőn és csütörtökön este 6—7 s a tanítást január 30-án fejezi be. Elnökség. — Mappás és dobozos levélpapí­rok nagy választékban kaphatók «. Jóöa-nyomdában, Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9. á salzburgi ersefc a „Kirá­lyod kiralya" íilmroi. A Királyok Kű'áiya Európában méltóbb helyen nem is jeienhetet 1 volna meg, mint Salzburgban, Reinhardt ünnepi játékainak e ha­gyományos nemességü színhelyén. Az einiult nyáron egyik legvon­zóbb érdekessége és legnagyobb művészi élménye volt az ünnepi játékoknak a Királyok Kí'álya, me­lyet Salzburg egyik templomában mutattak be. Ezzel a fummei a megelevenedett Evangéiium vonult be a templomba és' vonul be az emberi lelkekbe. A salzburgi érsek is átérezte a filmnek ezt a csodá­latos lelki hatását, meri j^ecii de MiUehez, a film alkotójához a kö­vetkező sajátkezű leveiet intézte ; »Abban az örömben részesül­tem, hogy jelen lehettem Krisz­tus filmjének bemutatóján. Fo­gadja köszönetemet és szerencse­kivánataimat, hogy ezzel a szép képpel ajándékozott meg ben­nünket a Megváltóról. Jézus áldja meg. Salzburg, 1927. aug. 22. Df. Ign&thjs Rieder érsek«. A salzburgi bemutató azonban csak kiválasztottak csemegeje volt. Az igazi Európa igazi tömegei­hez most érkezett meg a film Evangéliuma, a berlini bemutató­val. Egész Berlin erről a nagy ese­ményről beszél, p edig Berlin nem tartozik a legvallásosabb városok közé. A beavatottak szerint azon­nem kell vallásosnak lennie .az em­bernek, hogy ezt a filmet meg­nézze. Elég, na utána vallásossá vá­lik. De még kereszténynek sem keh lennie, mert hiszen Krisztus ma mindenkié és a művészet sem ismer felekezeti határokat. Ami magát a filmet, mint művé­szi és technikai teljesítményt illeti a következőket beszélik róla ber­lini filmkörökben, a legnagyobb alkotásoknak kijáró hódolattal. . Előállítási költség: 2-8 millió dollár. A templom és Goigoíá építke­zése a legnagyobb íiimépitKezés' amelyet eddig a filmgyártás produ­kált. A Golgota kiterjedése pl. 15.000 négyzetméter, a templom 45 méter magas, 450 világitótest, 35000 ampére fényerővel, — ez volt a mű­terem »nappali« fénye. 3000 sta­tiszta szerepet a tömeg-jelenetek­ben a főszereplők száma pedig kö­zel félszáz. Krisztust egy H. B. Warner nevü angol színész játssza, akit 3000 je­lentkező közül választottak ki. A berlinieket különösen érdekli, hogy Kajafást a híres német színész,, Ru­dolf Schildkraut játssza, fia pedig a »szép« Joseph Schildkraut, Jud^t személyesiti. A magyaroknak külön érde­kességszáinba meh et» hogy Pontius Pilátust Várkonyi Mi­hály játssza, a f cif azonban Berlinben is jói ismernek. — A Királyok Királya, még mielőtt megjelent volna, meghódította Berlint és ki tudja, meddig tart hó­dító körútja ebben a modern Bá­belben ? Nyíregyházán a Városj Színház­Mozgóban kerül bemutatásra szom­battól kezdve, .

Next

/
Oldalképek
Tartalom