Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-04 / 3. szám

JWYÍRYIDÉK. 1928 január 4 JÖN A BARNUM CIRKUSZ! A modern lányok. Irta; Megan Lloyd George. Ezt a c kket Lloyd George volt angol miniszterelnök t anya irta. A baszoDötéven szép Me Aau Llojd G orgea politikában is resztvesz, mert a legközelebbi parlamenti választások alkalmával mint a li­berális párt „jelöltje* fog tellepni. Tulajdonképen kire gondolnak az emberek, midőn a modern fiatal lányokat kritizálják? Azokra a fia­tal lányokra, ak.iK szerencsés va­gyoni viszonyok között születtek s a mjg fiatalok, az élet minden örö" mét és szórakozását módjukban van a maguk részére megvásárolni? Ha ezeket a fiatal lányokat gon­dolják, akkor csak egy elenyésző kisebbségről beszélnek. Ha azonban a kritikák a mai f Ja­tal lányok összességére vonatkoz­nak, akkor tudni kell, hogy ezek­nek a legnagyobb része ma irodá­ban, üzletben, vagy gyárban dolgo­zik. mig azelőtt az asszonyoka' és lányokat csak dísztárgyaknak te­kintették, vagy mint a ház jó szel­lemét tisztelték, ma ők már nagyon kiveszik részüket a kenyérkeresés nehéz munkájából. A mai fiatalság éppen olyan ne­velést kapott szülőitől, mint mi, de némi különbség mégis van. Mig azelőtt az érintkezési formák és a felfogások többé-kevésbbé szigo­rúan körül voltak írva, ma egy olyan hullám vonul át a világon' amely szabadulni akar a régi me­rev formáktól. S amennyire kilátás talán lenne a tengerre ráparancsol­ni, hogy .csendes maradjon, éppen olyan hiábavaló minden olyan tö­rekvés, mely ,ezt a hullámot fel akarná tartani. A modern ifjatal leányoknak kü­lönösen azt vetik szemükre, hogy gyöngéd te lenek és bizonyos el­ferfiasodásmánia kerítette őket ha­talmába. Egyik vád sem uj már, de egyik sem helytálló. Bizonyos, hogy nem a boldog béke és a.biztos jólét idejében nőtt fel a női generáció. Háború' zilált viszonyok, örömtelenség, ezek az árnyékai annak a tragikus kor­Szaknak, amelyek nemcsak azok szivében ültették el a pusztító csirá­kat, akik a történéseknek aktiv ré­szesei voltak, hanem a tehetetlen­ségre ítéltek szivében is. Igaz, hogy a szülők és gyermeke­ik közötti viszony b'zonyos válto­záson ment át, de ehhez a tiszte­letlenségnek semmi köze. Ma több megértés, nagyobb bizalmas­ság van köztünk és szülőink kö­zött, s kisebb alárendeltségi vi­szony és semmi kellően meg nem indokolható tekintélyhajhászás. A mai időkben szülők és gyerme kek ugyanazokon az élményeken mennek át, ugyanazokat a szórako­zásokat keresik. A dolgok termé­szetében rejlik, 'hogy ez intenzi­vebbé, barátibbá tSzi viszonyu­kat. Hogy ma a családban kevesebb az ellentmondást nem tűrő paran­csolgatás, és hogy inkább egyen" rangú felek vitatkozása a gyako­ribb, ez az idők jele. Nyílt enge­detlenség ma is éppen ugy előfor­dul, mint azelőtt, azonban ez nem olyan mélyre hatoló, s inkább sza­vakban megnyilvánuló. Ha pedig a felelőtlenség szemrehányását néz­zük, kérdezem, hogy a felelősség hiánya-e, ha a mai fiatal lányok mindig nagyobb és nagyobb szám­mal önállóan keresik meg kenye­rüket s igen gyakran nehéz kere se tűkkel még szüleiket is támo­gatják? Azelőtt egy fiatal leány nem rendelkezett e.egendő szabad­sággal arra, hogy felelősségérzete legyen. A legelső felelősségteljes cselekménye a házasság volt é s ebben is. a szülők határoztak és gondolkoztak helyette. És most a szerénytelenség vádja. Mivel szerénytelenebb az a fiatal lány, aki rövid Szoknyát hord, ha­ját levágatja, cigarettázik, mint az édesanyja, aki ugyanezt teszi?? Sőt védelmére ,szolgál, hogy az anyai példa készteti erre. S kü­- lönben i> a szerénység inkább haj­lam és lelki konstitúció dolga, mim a kikényszeritett enge<^lm ességé " jó nevelésé. Egy modern fiatal leánynak nem sok fejtörést okoz j az. Ma beleütközikne az illembe, f hogy barátjával kirándulásra megy j vagy színházba látogat el. S ahe­{ lyett, hogy szerénytelennek bélye­l gezz'ük ezt, inkább saját magunkba szívjunk egy friss és egészséges szellemet és ismerjük el a bátorsá­got, kitartást és életrevalóságot Legkevésbbé lehet Védelmünkbe venni a mindenáron való elférfia o­dásí ragályt. Ez érzéktelen ésalan tas lélekre vall. Egy férfias nő épen olyan visszataszító és Ízlés­telen, mint egy nőies férfi. A nő, aki a nőiesség természetes adomá­nyaival 'és tulajdonságaival rendel­kezik, lehet csak a férfiaknak tö­kéletes kiegészülése. Tehát lassabban a testtel, szigorú krjtikusok! A mai f'atai lányok bebizonyították a m'ai életre való jogo ultságukat, hogy sokkal több­re képesek,7mint valaha 13 a fiatal lányok képesek voltak. Nyugodtan megadhatjuk njelqk a szabadságot, nem fognak vele visszaélni. cH ii mi i mi mtwwwwMwoMt ' ii ni in M «*•« » >>ww Mn ww»wM» nM» mM»niini ii niiiii A vendéglőkben, büffévendéglékben, korcsmák­ban, kávéházakban, kávémérésekben, cukrász­dákban és kifőző üzletekben korlátozták az utcán át való árusítást. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A fűszer- és csemegekefeskedőik részéről élénk panaszok hangzanak el amiatt, ,hogy a büffé elnevezés alatt működő vendéglőkbői, de olykor korcsmákból, kávéházakból és kávémérésekbői is, rendszeresen árusítanak fűszer- és csemegeféléket és főképen annak következtében, hogy az említett üzletek zárórája jóval későbben van megállapítva' mint a fűszer és csemege kereskedé­seké, a vasárnapi munkaszüneti korlátozások alól pedig menjes&éget éveznek, ez áruk áru-jtásával a füsze'"- és csemegekereskedőket sú­lyosan megkárosítják. Ezeknek a megokolt panaszoknak a megszün tetése céljából a kereskedelemügyi miniszter már régebben rendelete 1 szándékozott kibocsátani. A rende­let-tervezetet ejső ízben 78818— 1926. XI. szám alatt, másodízben az érdekképviseleti szerveknek .a rendelettervezetre adott véleménye alapján átdolgozva azt 64370— 1927. K. M. szám alatt küldötte le véleményezés céljából a kereske­delmi és iparkamarának. A kamara a rendelet kiadását in­dokoltnak, időszerűnek és szüksé­gesnek találta, s a rendelettervezet­tel szemben csupán azt az észre­vételt tette, hogy a kiadandó ren­deletben mondassék ki az, hogy a vendéglő (büffévendéglő)_, kávé­házi, korcsma, kávémérési, cuk­rászda és kifőző üzletek, illetőleg az ez üzletek céljaira szolgáló üz­lethelyiségek teljesen elvá'asztan­dók a füszerkereskedés és csemege kereskedés, általában az élelmiszer­kereskedés céljára szolgáló üzlet­helyiségektől. Az elválasztás az esetleges visszaélés megszüntetése céjából szükséges, annak olyannak kel lenni, hogy a kétféle üzlethelyi­ség között közlekedni ne lehessen. A tervezett rendeletet ez év de­cember hó 6-án 73590—XI. 1927­K- M. Szám alatt ki is bocsátotta a kereskedelemügyi miniszter. A rendelet Szerint a vendéglő (biif­févendéglő), korcsma, kávéház, ká vémérés, cukrászda, illetőleg kifő zés céljaira szolgáló helyiségben sem füszerkereskedést, s^m cseme gekereskedést, sem általában éielmi­szerkereskedést gyakorolni nem szabad. DlADAL MOZGO Január hó 3 án és 4-én, kedden és sze.dán 5, 7 és 9 órai kezdettel: BUDAPEST ELŐTT! Virradat Ének két emberről — Sudermann novellája nyomán rendezte; F. W. Murnau, a Faust és Varieté dicsőséges rendezője. SZEREPLŐK: A férfi Oeorg O'Brien Az asszony Janet Gaynor a .Hetedik »enjrorszáe" szereplíje A démon M. Livingston A dajka Bodil Rosing A fényképész ... J. F. Mc Donal d Január 5 én és 0 am, j| |g|||| J[ f^tfOl ^ *° 8Zerepben : •sütörtök és péntak: Varabes Ernő Azok, akik ez idő szerint ezeket az 'üzleteket együttesen gyakorol­ják, a rendelet életbelépesét kö­vető nyolc nap alatt nyilatkozni tartoznak abban a tekintetben, hogy melyik üzletet kívánják to vább folytatni. A vendéglőből (büffé-vendéglő­ből), korcsmából, kávéházból, ká­vémérésből, cukrászdából, illetve ki­főzésből utcán át, vagyis az üzlet­helyiségen kivül leendő elfogyasz­tására csiaki olyaSr italok és élel­micikkek árusíthatók, amelyeket az illető üzletben iáUitottak elő. Ez üzletekben füszerkereskedés, cse­megekeneskedés, illetve élelmiszer­kereskedés gyakorlására Szolgáló be berendezés, valamint a vendégek által látogatott helyi égiekben fel­állított pultokon a vendégek ki­szolgálására ételadagokat tartani ti­los. | . | A rendelkezések megszegése ki" hágás, amelynek bünte ése 80 pen­gőig terjedhet. Ismétlés eseten e. en~ felül 15 napi elzárással is büntet­hető. A rendelet 1928. évi március hó 1. (napján lép életbe. Emlékezés az első debreceni jogászbálra. 1928. január 14-ike nevezetes dá­tum Debrecen társadalma-életében. Már a régi Magyarország uri kö­zönsége is feszült várakozássalt e­kíntett mindig a d ebreceni jogász­bálok elé és ez az "érdeklődés még fokozottabb mostan a trianoni Ma­gyarországon, amikor a debreceni jogászifjuság mutatja meg életked­vét, élet erejét és a mult hagyomá­nyainak buzgó ápolását midőn a társadalom fóruma elé ált azzal' hogy a fent megjelölt napon öt­venedik jogászbáít rendez. A szabadságharc szerencsétlen kimenetele és az elnyomatás nyo­masztó súlya sem tudta m egölni a magyar nemzeti öntudatot, nem­zeti érzést, az titkon minden ma­gyar lélekben élt. A kőnigraetzi ve­reség után — amikor mindenki azt hitte, hogy az ausztriai biroda­lom össze fog omlani — nyílt meg­nyilatkozása volt ennek a Debre­cenben 1867 január havában tartót 1 első jogászbál a magyar táncok és magyar viselet felújításával. A szebb és boldogabb magyar jövő el következését remélte min­denki akkor, amikor a d ebreceni uri kaszinó dísztermében Balázs Kál­mán híres cigányprímás csárdás ze­néjére F erenczy Aladár jogászelnök Szmrecsányi Jánosné született nyuj­tódi Farkas Máriával, a Kerületi Tábla elnökének feleségével meg­nyitotta a jogászbálok hosszú sorát. 60 év telt már ei azóta és az akkori jogászífjuságból egyetlen ember van csupán életben : Komlóssy Dezső ny. táblabíró, a Debreceni Első Ta­karékpénztár alelnöke, akinek még élénk emlékezetében élnek a régt szép idők, a fiatalság teli remény­sége és jókedve. A világháború forgatagában, a forradalmak vészterhes napjaiban és az azt követő 3 esztendőben' de még a béke világban is volt rá eset, hogy a bái elmaradt és így a január hó 14-én rendezendő jo­gászbál lesz Debrecenben az ötve­nedik. A jelenlegi jogászifjuság Sza­rukán József jogászeinökkei és Szabó Antal vigalmi élnökkei, a bál főrendezőjével, elhatározta

Next

/
Oldalképek
Tartalom