Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-29 / 24. szám

3 JSÍYÍRViDjk:. 1926. jojkuár t9. B/zroj GroJ! S> etmte OOKOIÁDEÍ HA1HA1TŰI son az Unió ülnöke mondotta, hogy a Monarchia és ezen belül különö­sen Magyarország olyan gazdasági egység 1, amelyre Középeurópában feltétlen szükség van, amelyet megl kellene alkotni, ha nem volna meg. Nemzetiségi'eg ,tar*Tja-barkának ta­lálta, ezen autonómiával óhajtott segíteni, ide egységes gazdasági mi­voitánál fogva mint államalakulatot, nem akarta megbolygatni hazánkat. Persze akaratának érvényt sze­rezni nem tudott. De az Unió köz­véleménye a saját érdekének szem­üvegén keresztül, a wiisoni elvek afepján tekint felénk, lassan foko­zódó rokonszenvvel. Ezt igyekez­zünk fokozni, fejleszteni ismer'ető előadásokkal és a magunk előnyére kihasználni. Tegyék ezt meg á most N ewyorkba zarán­dokló magyarok, tartsa­nak propaganda-előadá­sokat. Vigyenek anyagot a kint élő véreink nek, hogy azok folytassák az elő­adásokat és gyúrják a jen ki-köz­véleményt; segi'sék ebben Rother­mere lordot és Borah szenátort. Az amerikai államférfiaknak és a széles néprétegeknek is általában több érzékük van a nemzetközi igazságossághoz, mint az európai­aknak, a wilsonf idealizmus is eb­ben leli magyarázatát. Rothermere lord az amerikai léleknek ezt a vo­nását (aknázta ki, amikor cikkeiben bebizonyította az Unió néprétegei előtt azt. hogy "Trianoni-: erkölcsileg nem szerződés. A szerződés erkölcsi kritériuma az, ihogy két fél — jelen esetben győzőkés legyőzöttek — közös meg álíapodása legyen. Elálmé^odfak a jenkik, amikor angol barátunk ..cik­keibői megtudták azt, hogy béke­diktátumokat tettek delegátusaink elé, azokon jottányit nem változ­tattak, a delegációt meg hall­gatták, -- s szinte pisztolyt sze­gezve mellüknek — kény szeritették béke köve leinket a változatlan pon­tok aláírására, tíz napon belül. Tehát «Trianon» minden, csök nem közös megállapodás. Amikor ez köztudomásúvá vált Borahon ki­vtii melletiünk nyilatkozott Owen szenátor, aki már évekkel ezelőtt élesen bírálta a «párizsi csinálmá­nyolcat», «Pariser Abmachungen», Nicho'as Murhay Buttler a nemzet­közi jog illusztris professzora New york egyetemén, Harry Elmér Bar­nes híres) törtenész. Az amerikai lelkiismeret megnyilvánulásának ke' tekintenünk a WUson szűkebb kö­réhez tartozott hires jogásznak, Uindermyernek szavait. ö azt mondta: «Nekünk legalább egy erő­feszítést kellene tennünk, azon te­méntelen igazságtalanság korrigá­lására, amelyért legalább reszten mi is felelősek vagyunk- Ez irány­ban az eiső lépés az volna, hogya kilátásba helyezett leszerelési kon­ferencia tárgysorozatába kívánjuk felvétetni a békeszerződések reví­zióját);. Ez kell nekünk magyaroknak. Ha mt(ikiti"k, akkor az Uniónak' van j 0ga a bé­keszerződések erdekében sZót emelni. A kétségbeejtő helyzetben lévő «entente-t az Unió segítette, a győzelem igy lett az övé». Mi béke­ajánlattal az Egyesült Államokhoz fordultunk; a wiísoni pontok alap­ján jött létre a fegyverszünet. E pontokat az antant is elfogadta, az­után ga'ád módon sutba dobta. Wiison aláirta a párisi békéket, a trianonit is. Azután írták alá a köz­ponti hatalmak megbízottai, a ma­gyarok is. Joggal remélhették" — hogy az Unió döntő szerepet fog játszani a békeszerződések végre­hajtásánál. Ehelyett 171Í történt? Az Unió parlamentje az által, hogy nem ra­tifikálta a szerződéseket, és a nép­szövetségbe sem lépett be, kiszol­gáltatott bennünket a győzők ké­nye-kedvének. Azt a kevésszámú, ^ MIML^MWLUUJWB HI JIHJHJIUI.HU kötélalja föld határát s örülni a barna földet zöld selyembe öltöz­tető gabonalevélnek. Egy meleg nyári reggelen sokáig kiabáltak a gyerekek a fehérre meszelt ískolaszokában. Már de­lelőre járt a nap, de Wandlik Málr­ton még nem mutatkozott. Odakint a falu utcáján a szomszédok cso­portba verődik s izgatott hangon beszéltek egymásnak valami elszo­morító hirt. — Az uraság tisztje kikergette a faluból Wandlikot. A gyerekek mester nélkül maradtak. És elkese­redetten tört fel a sóhajtás a szi­vekből. Munkára készek voltak az éjszakában is, az évi aranyat pon­tosan és zúgolódás nélkül fizették, biztos volt a dézsma, a kilenced, a robot, de mit ér e munkával ter­helt élet, ha a gyermeket nem ta­nítja többé bibliára, betűvetésre, imádságra: vándorlásukból maguk­kal hozott tanítómesterük- A falu és egyház akkor még egyet jelen­tett. Csupa barát, csupa testvér. Csak egy görög boltos telepedet: közéjök, akitől sőt és posztót vá­sároltak. A gyülekezetre ráfeküdt a gond, melyről Róma nagy köl­tője mondja: «A gond a gyors hajóra is reá-száj! S ei nem marad lovas-csapat megett. Gyorsabb szarvasnál, gyorsabb a viharnál, Mely űzi a megtépett felleget.® Ilyen megtépett felleg lett a gyü­lekezet. Keserű kiábrándultsággal indultak meg az uradalmi tiszt részvétlen háza fei. Wandlik kora reggel elbujdosott a város alatt észak-keletre húzódó nádasok közé. Pákász suhancok ve­zették az ingoványom A békák ijed­ten ugrottak vissza egy-egy káka­csornó göröngyérői a vízbe. A tisz­tások nyírfáin madárdal zengett, mintha ezer fuvolás és cimbalmos próbálná ki egyszerre a hangszerét. Ebben a nagy vidámságban csak egy szomorú ember volt, az iskolá­ból kiüldözött tanítómester. Bizott ránk nézve kedvező pontot stm hajtják végre: «magyar—román ag­rárperec, »kisebbségek védelme« stb. A mi kiszolgáltatásunkból kö­feptkezik az, hogy bizonyos fokig kötelesége, mondhatnók erkölcsi kötelessége az (Jnión ak támoga fof. a béke­szerződések >eviziójáriat£ gondolatú, elsősorban a trianoníét. Az első lépés ezen a téren megtörtént, ez a nem ratifikálás volt. Haladjon az Unió ezen az uton tovább. Segitse Európát, Magyarországot bőséges hitellel, megindul a gazdasági fel­lendülés minden vonalon. Ei tud­nak helyezkedni itthon a fölös mér­nökök, fö'ös képzett ip ari szakmun­kások, nem mennek a déli respub­likákba, nem fejlesztik «Dél» ipa­rát «£szak» rovására. Másfelől az Unió szilárd kamatbázisokat biz­tosit fölös tőkéje számára a tökéle­tes gazdasági egységekben pi, Nagy-Magyarországon. Tehát Trianon és a többi párisi béke revíziója az Uniónak «érdeke», a kezdeményezéshez van «joga» és fennáll az «erkölcsi kötelessége®. Érdek, jog és erkölcsi kötelesség a hármas szemszöglet, amelyből ala­kítja Rothermere és Borah az Új­világ közvéleményét; ez alakul is már, de lassan, talán annál bizto­sabban. A széles néprétegek már rokon­szenveznek a revízió gondolatával. Az ideális értelmiség egy töredéke lelkesedik érte. Sajnos a hivatalos körök érdeklődéséről nem szólha­tunk még. Ta fán a közeledő elnök­választás változást hoz e te kin te* ben is. Most tovább akarom fonni területi integritásunk távoli meg­valósulásához fűzött álmaim fona­lát, ott, ahol a jó múltkor elhagy­tam. Akjkor arról irtam, högy Ro­thermere az áliala megjelölt vona­lon tuli testvéreink számára auto­nómiát követel. önkéntele i is olyan helyről támogatják ezt az eszmét nyilatkozatok, törekvések, ahonnan nem is remélhettük. A minap tartott a prágai parla­mentben Tuca szlovák képviselő egy feltűnést keltő beszédet, a melyben azt hirdeite, hogy a köz­A jó g%zda I ARnni lllf" trak­„mnUULIHC tmijikit hiúnál. Vezérképviselet: Nyíregyháza. Srécncnyi-ut 14. 461 2. Telefon : 507. társaság fennállásának tizedik évé­ben, a turócszentmártoni deklará­ció titkos záradékának érteimében, érvényüket veszik azon csehszlovák törvények, amelyek engedelmesség­re kötelezik a szlovákokat az állami hatóságokkal szemben. Ugyan ezen alapon a katonai eskü is hatályát veszti ez évben. Tuca Czek után Szlovák autonómiát követel. A csehek nem akarnak tudni titkos záradékról; a szlovák néppárt pe­dig fennen hirdeti lé.ezését. Vajda Sándor egykori magyar képviselő, volt román miniszterel­nök pedig azt hirdeti, ha a bukare >­ti kormány nem engedélyezi a nem­zeti caranjsták által megtartani szándékozott gyulafehérvári nép­gyűlést, ,akkor Erdély forduljon a népszövetséghez, kérjen autonómiát Amikor Erdély kimondta a Ro­mániához való csatlakozását, azt feltételhez .szabta, e feltétéi az ön­kormányzat volt, amelyet mai napig sem kapott meg. Tovább e:-en az uton, autonómia idegen égisz alatt Majd a gazdasági érdekeltség es a kik'üzdendö pübiscitiim népszavazás Szt. Is, iJán joga™ alá hozza e termálé e­k t. A ködhomáfyos jelenből bonta­kozzék ki lassan az ezeréves integer Magyarország.. Az alkotmány to­vábbi kiépítését bízzuk államféü­fiainkra. E tekintetben is meg­győzhetjük idővel nem magyarajku testvéreinket arról, hogy kell szupremácia, ami itt nem lehet más, mijnt a magyarság szupremáciája. Hiszen hasonló dologról kezd meggyőződni a müveit Németor­szág is. Bismarck véne' és vassal megterem •Ltea német egy-éget. Eb­ben az egységben a főtényező Po­roszország vo't. ami félíekenység­az otthoniak gondoskodásában. Küi dőttségek mennek majd a földes­úrhoz, szolgabíróhoz, könyörögnek az árva tanítóért, akit elüldöztek apjától örökölt hitéért. A ringó nádasok Wandük bujdo­sásától kezdve különösen mozgal­mas napokra virradtak. Idegen fér­fiak jártak hajnaltájban az ösvé­nyeken. Az oldalukon tömött sze­redás s jobban szerették a holdvi­lágot, mint az igaz ember napsüté­sét. Pitymallat előtt mindég visz­szatérfek a nádasbó* s ilyenkor a tömött szeredás lesoványodott. A hátukra kötve frissen vágott sar­jút hoztak ,mintha ezért áldozták volna fei a megérdemelt pihenésre rendelt éjszakáikat. A nyári éjsza­kában néha tűzláng csapott fei Oros felől, mintha szegénylegé­nyek űznék a szúnyogot. Ez a sze­génylegény Wandlik mester volt, aki sokáig n«m mehetett vissza a fehérre meszelt iskotaszobába. A gyerekek otthon maradtak az. any­juk körül, ők se örültek a kény­szerű vakációnak- Hajnalban ha­zatérő apjuknak meg-meg fogták harmattól nedves szűrét és szomo­rúan kérdezték: — Hol járt édes Apám? A gondterhelt apa — mintha századok szenvedése szólna a sza­vából — szomorúan mondta: Ahol Wandlik bujdos! S ez a név rajta maradt a vidéken. Azóta hívják a város észak-keiöti vizenyős részét Bujtosnak, ahoi ma már utcák futnak végig az egykori nádasok helyén. Nem vitatom, hogv ez a kis történét valóság, de igy éi népünk száján. És milyen jó tudni nekünk evangélikusoknak, hogy a mi multunk mesevirágain épült fel sok-sok fogalom, ami mellett a poézisnétküli hétköznapok szürke­ségében gyanutlanui elhaladunk. — Holnaptói kezdve jusson eszünkbe mindnyájunknak, hogy e névhez a mi első tanítónk szomorú bujdo­sása tapad. Bujtos! őrizd örökre Wandlik Márton emlékét! SCHMIDTHAUER 1 rr r reggeli előtt fél Keserűvíz szelest Megtisztítja a szervezetet a belek ben képzMő egészségtelen aljragoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a Térkeringést, megelőzi az érelmesaesed* és az öregségi elváltozások kifejiHé^t. Kapkaté M* * "R SaétUitfM fcaty: Ifariadl kMerfivfc forráarfitafet Kaaérmi. Árjafyaéfc imritelatfékMk kiváiatr^béracatve. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom