Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-28 / 23. szám

JsfYIRYIDEK. 1928. jaauár Í8. ádóproblémák. A parlament valorizációs vitájá­nak legérdekesebb és legizgalma­sabb részei tuiajdonképen nem is azok voltak, amelyek a javaslattal foglalkoztak, hanem azok a felszó­lalások, melyek a javaslatot csak alkalmul használták fel arra, hogy kritikát mondjanak adórendsze­rünk fölött. És jeljemző, hogy ugyanekkor egy vidéki iparosszö­vetségi értekezlet műsoron kívüli íőprogrammpontját is az adó miatti panaszok felhánytorgása tette ki, amint nem akadhat széles e hazá­ban olyan gazdasági érdekképvise­let, a melynek összejövetelein ne gyakorolnának kemény bírálatot a most dívó adózási rendszer fölött. Tönkre megy a gazda, elpusztul az iparos és a "kereskedő, éhhaláfra van kárhoztatva a íateiner-pájyák páriája és eközben nem észleljük ama bizonyos adósróf csavarának enyhülését, hanem ellenkezőleg, egyre ujabb adók és közterhek nyomják szegény fejünket. A for­galmi adó gordiusi csomója már évek óta energikus szét vágásra vár, de mitsem lehet tenni, hiszen en­nek az adónemnek pusztán behaj­tása és a vele kapcsolatos vissza­éléseknek, vagy mondjuk inkább, hogy csak állítólagos visszaélések­nek leleplezése egy olyan népes bürokrata osztályt' teremteti meg, akik most minden erejüket látba vetik, hogy e xiztenciájuk a törvény megszüntetésével ne omoljon össze. Kétségtelen, hogy a forgalmi adó jelenlegi formájában olyan súlyos terhet jelent termelő és közvetb tőre egyaránt, amely alatt össze kell roskadnia a legmegalapozot­tabb vállalkozásnak is, de különö­sen a kisiparosnak, aki a forgal­mi adót nem tudja másra áthárítani és ezért a jelenlegi gazdasági viszo­nyok mellett olyan veszteségek érik, amelyeket nejn heverhett ki egy­könnyen. Pártkülönbség nélkül azt is akceptálták az országgyűlés tag­jai, hogy e sérelmezett adónem behajtása terén csaknem mindenhol kíméletlen eljárást ta nusitanak a végrehajtó közegek, sőt nem egy esetben visszaéléseket is követ­nek el. És hol van még ezenkívül á számos többi adónem, a tuiduz­zasztott községi adók, az egyre emelkedő tendenciát mutató ingat­lanadók, azok a járulékok, amelyek eseténkint és a kivető tisztviselő Diadal Mozgó. Január hó 27-én, 28 án és 29-én, pénteken, szombaton és Vasárnap 5, 7 és 9 órakor: legújabb filmje: Több mint generális! Igaz történet 8 izgalmas felvonásban New-York és az újvilág csodái Utazás Brémából Oikagóig vizén és szárakon 5 reszben Elfadásainkat szimfdnikus szalon zenekar kiséri Kalina Tivadar tar. nagy vezetésével E'ózetes jelentés; Jan. 30. és 31., hétfőn és kedden: Agyisten Biri... Gárdonyi Géza regénye filmen egyéni belátása szerint állapittat­nak meg? Bizonyos, hogy adó­rendszerünk gyökeres revízióra szo­rul és értesülésünk szerint mérték­adó és a kormányhoz közelálló kö­rökbői fog elhangzani a közeli na­pokban erre irányuló felszólítás. Nem bírjuk elhinni, hcjgy Bud János pénzügyminiszter, aki köz­vetlen tapasztalatok utján szerez­hetett meggyőződést a magyar nemzetnek a szanálás terén kifej­tett áldozatkészségéről, aki erejének utolsó megfeszítésével művelte ezt a csodát, hogy a lerongyolódott ország kasszája milliós fölöslegeket tudott kimutatni, ezeknek a dön­tő érveknek birtokában ne másít­sa meg eddigi egyoldalú Elhatáro­zását és ne engedjen egyet az adóprésen. Hiszen olyan keveset akarunk, hiszen máris meglennénk könnyeb­bülve, amint valamilyen lényege­sebb változtatást eszközölnének az adózás, illetve behajtásának rend­szerén. Inkább tűnjenek ei'a költ­ségvetésből a fölöslegként feltünte­tett összegek, amelyek megmarad­va az adózó polgár zsebében, le­hetővé t eszik neki magasabb éiet­standard élvezését, ezáltaí* növe­lik fogyasztóképességét ugy, hogy ha a pénz megmarad a magános­nál, fel fog engedni halálos der­medtségéből a jiac is'és a magyar ipar, kereskedelem es mezőgazda­ság ujult, szabadabb élethez kezd K-* Milyen sorrendben kell végrehajtani a városfejlesztési programmot ? Uj vágóhidat kell építeni, mert a jelenlegi nem felel meg a hygénia követelményeinek. Irta: Simkovits András hentes. A «Nyirvidék» f. hó 21-én meg­jelent számában olvastam, hogy dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtaná­csos polgármester ur őméltósága elnökletével Nyíregyháza város együttes szakosztálya ülést tartott,­mély ülésen foglalkozott a tanács a városunk népegészségügyi, szoci­ális ás kulturális programmjániak megállapításáról. Ezen ülésen oly határozatot ho­zott, hogy a tanács a képviselőtes­tület elé "terjeszti a városfejlesztési I programmot és a képviselőtestület fog dönteni ezen ideális program­mok sorrendjének megállapításáról. Mielőtt a városi képviselőtestü­let meghozná ezen programmok sor rendjében a határozatot, legyen szabad ho.'zá pár szót sóianom és bátor vagyok az i .t. képviselőtes­tület n. b. figyelmét felhívni a kö­j vetkező tényekre: ! Régen, körülbelül 15 esztendeje vajúdik már a még régebben tervbe vett nyíregyházi közvágóhíd építé­se, pedig én mikor azt mondom az i, t. képviselőtestületnek, hogy egy közvágóhíd építése magában" fog­lalná a fenti programmpontokriak, névszerint «népegészségügy, szociá­lis és kulturális» ügyeknek az együt lesét, elfogultnak fognak tartani, mert hiszen hentes vagyok és «persze neked legelőször is vágó­híd kell nem pedig vázvezeték, csa­tornázás, köztemető és Népház». Az előbb azt mondtam, hogy így közvágóhíd építése mind a há­rom programmpontot magában fog Iainá. Hogy ezt városunknak i .'t. polgáraival megértessem, szüksé­gesnek tartom a jelenlegi vágóhi­dat először is leírni, hogy hogy is néz az ki kívülről és hogy néz az ki belülről : Esős, sáros időben nem lehet csak az igavonó jószágok meggyil­kolásával megközelíteni, mert dombnak felmenő közvetlen uttai, térdig érő sárral van körülvéve. _ Ugyancsak kivüi esik egy a szarvasmarháknak szánt karám, amelyben szegény halálraítélt jószá­gok "megpihenni, lefeküdni sem tudnak az irtózatos sártói és piszok tói, mélyben sokszor hetekig is tar­tózkodnak. Belül pedig szintén burkolatlan udvara télen jégkéreggel fedve, nyáron szennyes, bűzös sárrai 'tele. Ami pedig az épületet magát, a tu­lajdonképeni vágóhidat illeti, az primitív, lerongyolt ósdiságánál fogva, bagolyvár benyomását kelti. Ezen vágóhelyiségekben a mun­kások ma az 1928-ik évben, mikor az emberiség a technikában már felülmúlt minden képzeletet, mikor egyik napról a másikra Amerikából Európába átrepül egy magános em­ber, amikor ha a földnek bárme­lyik részén történik valami, az em­berek erről a másik percben tudo­mást szereznek, tehát a z elektro­mosság, a repülő és rádió korsza­kában egy hatalmasan fejlődő uj varosban még primitív pld. csigá­kat is nélkülöz őmunkások 300 — 400 kgr. suiyt "emelnek, közös megértéssel "testüket megölő fizikai munkát fejtenek ki. Ezek után kér­dem, beszélhétünk-e mi nyíregy­házi polgárok népegészségügy, szo­ciális ás kulturális ügyekről, mig lezt a kérdést meg nem oldottuk? A vágóhíd építésének van egy másik és a város fejlődésében igen fontos szerepet játszó következ­mény is, ez a rész pedig a keres­kedelmi rész. Ezt mindenki, minden fenntartás nélkül el kell hogy fo­gadja, hogy a húsipar és huske­reskedelem központja a közvágó­híd, már pedig, ha bármilyen mun­kának a kiinduló pontja rossz és hygénia követelményeit nélkülözi, ákkor az abból származó áru rossz és silány- lesz, tehát nem verseny­képes. Ezen logika eredményének helyességéül bátorkodom idézni Vidön? János debreceni szalámi­gyáros ur kijelentését: «Nyiregy­liází húsokat nem szeretem, félék tőle, mert a tisztaságot illetőleg nem 4'lj a meg a helyét 'és ennek a nyíregyházi közvágóhidban lá,tom az okat,, amely vágóhíd nem felel meg a higiénia követefményeinek». , Ma Nyíregyháza városa a gyá­szos trianoni béke következtében predestinálva vofna, mint Kelet­magyarország egyik legnagyobb vá­rosa, hogy a húsiparban és a .hus­kereskedelemben Debrecen rivá­lisa legyen s nem képes fejlődni, nem képes a húsiparban még csak egy pontot sem szerezni és .mind­ennek okát csak a közvágóhíd primitív fölszerelésében látom. Volt szerencsém tárgyalásokat folytatni az ország két jegnagyoob és legtekintélyesebb reprezentán­sával és ezen tárgyaláson foglal­koztunk azzai a gondolattal, hogy Nyíregyházán felállítunk egy köz­pontot, mely központ vásárolná ré­szükre a szalámi húsokat és ab Nyíregyháza fizetnék a minden­kori budapesti árakat a húsokért, meiy nemcsak a helybeli husipa­rosokra és gazdákra járna nagy­előnnyel, hanem Sátoraljaújhely, Záhony, Csenger, Vásárosnamény, szóvai' az egész körzetből termelt sertéshúsokat is fefvenné és ebből a városnak is feltétlen jövedelme volna. Nagy előnnyel járna a vá­Reuma köszvény, csuz ellen legjobb a ,repa rator fj . Ara IP6ÜI minden patikában. Kérje mindig a f Yalódi Krlegner-réle Reparatort 2 | «« ismert vedJeggyel. Főraktár: §JJ Kri eK" e r eyí'frysjertár, Budapest, ÖSg&Vin/ Calvln-tér, Mnienm-j ' II B r^^SSÍSOT^- körn t '"^SiJ ros fogyasztó polgáraira is, mert az igy kevesebb rezsiver elhelye­zett és magasabb ár mellett eladott húsok olcsóbbá tennék a zsiradé­kot, ami nagy megtakarítást jelent a háztartásokban és mind csupán egye n múlik, a jelenlegi közvágóhí­don. El tudom képzelni, "hogy mit jelent egy város fejlődésében a pénzkérdés, ei tudom képzelni, hogy mit jelentett a hosszú háború, az után akövetkező forradalom és a jelenlegi gazdasági helyzet, tudjuk mindnyájan, hogy ne m lehet "min­dent egyszerre, máról-holnapra megvalósítani. Belátjuk mindany­nyian nyíregyházi polgárok, hogy városunk nagyrabecsült vezetősége dr. Bencs Kálmán polgármester, kormányfőtanácsos ur vezetésévei pár év'leforgása alatt emberfeletti munkát végzett, egy uj várost te­remt-tí, a m efy várost irigykedve nézi meg Debrecen és Miskolc vá­ros polgársága. De a közvágóhíd a reá háramló munkakörét tekintve, hygiéniát kö­vetei és ezen szóban benne van a népegészségügy, a szociális ügy és mélyebb értelemben véve a kul­turális" ügy is. Amellett pedig a városunknak bevételeinél egyik legjövedelmezőbb közüzeme, mely jövedelem egy uj vágóhíd létesíté­sével émelkednék is. Már pedig ha a népegészségügyet és szociális ügyet a jövedelemmel is összhang­zásba hozhatjuk, mégis csak célsze­rűbb volna először a közvágóhíd felépítése. Bármilyen jelmez és álarc viselhető a Tisztviselő Dalkör nagy jelmezes bálján, amely febraár 4-én lesz. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A Tisztviselő Dalkör rendezősége elhatározta, hogy ebben az évben sem szab irányt abban a tekintet­ben, hogy a február 4-íkl nagy jelmezestén ki, milyen jelmezt ölt­sön, vagy milyen álarcot viseljen. Teljesen az egyéni izlés érvénye­sülhet ,a változatos jelmezek kivá­lasztásában és elkészítésén. Ez a szabadság, amelyet természetesen a jó izlés és erkölcsi meggondolások szabályoznak, lehetővé 'eszi, hogy a Tisztviselő Dalkör jel mezestje •> legszínesebb, leggazdagabb latni­valót nyújtsa vendégeinek. A leg­ötletesebb és legszebb jelmezt vi­selő .hölgy lesz Karnevál herceg­nője. akit szavazás utján yüaszta­inak meg. Szavazólapok és legyezők a báli pénztárnál kaphatók. A sza­vazás eredményét es e 11 órakor fogják kihirdetni. Éjjel 12 órakor leveszik <az álarcokat és ekkor válik pl, ,:iz e a legszebb, aki afegszebb jelmezt visel e. A bál +eret enged az életvidámságnak, éppen ezért ör­vend olyan nagy érdeklődésnek min den esztendőben. A rendezőségtől vett értesülésünk szerint a meghi­vók fclmuta'ása ezévben ismét.szi­gorúbb lesz, ezért őtizze meg min­denki meghívóját. Megjelenés pon­te^an fél 9 óra előtt, mert anagy felvonulás /) órakor megkezdődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom