Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-28 / 23. szám

JsfYIRYIDEK. 1928. jaauár Í8. ádóproblémák. A parlament valorizációs vitájának legérdekesebb és legizgalmasabb részei tuiajdonképen nem is azok voltak, amelyek a javaslattal foglalkoztak, hanem azok a felszólalások, melyek a javaslatot csak alkalmul használták fel arra, hogy kritikát mondjanak adórendszerünk fölött. És jeljemző, hogy ugyanekkor egy vidéki iparosszövetségi értekezlet műsoron kívüli íőprogrammpontját is az adó miatti panaszok felhánytorgása tette ki, amint nem akadhat széles e hazában olyan gazdasági érdekképviselet, a

melynek összejövetelein ne gyakorolnának kemény bírálatot a most dívó adózási rendszer fölött. Tönkre megy a gazda, elpusztul az iparos és a "kereskedő, éhhaláfra van kárhoztatva a íateiner-pájyák páriája és eközben nem észleljük ama bizonyos adósróf csavarának enyhülését, hanem ellenkezőleg, egyre ujabb adók és közterhek nyomják szegény fejünket. A forgalmi adó gordiusi csomója már évek óta energikus szét vágásra vár, de mitsem lehet tenni, hiszen ennek az adónemnek pusztán behajtása és a vele kapcsolatos visszaéléseknek, vagy mondjuk inkább, hogy csak állítólagos visszaéléseknek leleplezése egy olyan népes bürokrata osztályt' teremteti meg, akik most minden erejüket látba vetik, hogy e

xiztenciájuk a törvény megszüntetésével ne omoljon össze. Kétségtelen, hogy a forgalmi adó jelenlegi formájában olyan súlyos terhet jelent termelő és közvetb tőre egyaránt, amely alatt össze kell roskadnia a legmegalapozottabb vállalkozásnak is, de különösen a kisiparosnak, aki a forgalmi adót nem tudja másra áthárítani és ezért a jelenlegi gazdasági viszonyok mellett olyan veszteségek érik, amelyeket nejn heverhett ki egykönnyen. Pártkülönbség nélkül azt is akceptálták az országgyűlés tagjai, hogy e sérelmezett adónem behajtása terén csaknem mindenhol kíméletlen eljárást ta

nusitanak a végrehajtó közegek, sőt nem egy esetben visszaéléseket is követnek el. És hol van még ezenkívül á számos többi adónem, a tuiduzzasztott községi adók, az egyre emelkedő tendenciát mutató ingatlanadók, azok a járulékok, amelyek eseténkint és a kivető tisztviselő Diadal Mozgó. Január hó 27-én, 28 án és 29-én, pénteken, szombaton és Vasárnap 5, 7 és 9 órakor: legújabb filmje: Több mint generális! Igaz történet 8 izgalmas felvonásban New-York és az újvilág csodái Utazás Brémából Oikagóig vizén és szárakon 5 reszben Elfadásainkat szimfdnikus szalon zenekar kiséri Kalina Tivadar tar. nagy vezetésével E'ózetes jelentés; Jan. 30. és 31., hétfőn és kedden: Agyisten Biri... Gárdonyi Géza regénye filmen egyéni belátása szerint állapittatnak meg? Bizonyos, hogy adórendszerünk gyökeres revízióra szorul és értesülésünk szerint mértékadó és a kormányhoz közelálló körökbői fog elhangzani a közeli napokban erre irányuló felszólítás. Nem bírjuk elhinni, hcjgy Bud János pénzügyminiszter, aki közvetlen tapasztalatok utján szerezhetett meggyőződést a magyar nemzetnek a szanálás terén kifejtett áldozatkészségéről, aki erejének utolsó megfeszítésével művelte ezt a csodát, hogy a lerongyolódott ország kasszája milliós fölöslegeket tudott kimutatni, ezeknek a döntő érveknek birtokában ne másítsa meg eddigi egyoldalú Elhatározását és ne engedjen egyet az adóprésen. Hiszen olyan keveset akarunk, hiszen máris meglennénk könnyebbülve, amint valamilyen lényegesebb változtatást eszközölnének az adózás, illetve behajtásának rendszerén. Inkább tűnjenek ei'a költségvetésből a fölöslegként feltüntetett összegek, amelyek megmaradva az adózó polgár zsebében, lehetővé t

eszik neki magasabb éietstandard élvezését, ezáltaí* növelik fogyasztóképességét ugy, hogy ha a pénz megmarad a magánosnál, fel fog engedni halálos dermedtségéből a jiac is'és a magyar ipar, kereskedelem es mezőgazdaság ujult, szabadabb élethez kezd K-* Milyen sorrendben kell végrehajtani a városfejlesztési programmot ? Uj vágóhidat kell építeni, mert a jelenlegi nem felel meg a hygénia követelményeinek. Irta: Simkovits András hentes. A «Nyirvidék» f. hó 21-én megjelent számában olvastam, hogy dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester ur őméltósága elnökletével Nyíregyháza város együttes szakosztálya ülést tartott,mély ülésen foglalkozott a tanács a városunk népegészségügyi, szociális ás kulturális programmjániak megállapításáról. Ezen ülésen oly határozatot hozott, hogy a tanács a képviselőtestület elé "terjeszti a városfejlesztési I programmot és a képviselőtestület fog dönteni ezen ideális programmok sorrendjének megállapításáról. Mielőtt a városi képviselőtestület meghozná ezen programmok sor rendjében a határozatot, legyen szabad ho.'zá pár szót sóianom és bátor vagyok az i .t. képviselőtestület n. b. figyelmét felhívni a köj vetkező tényekre: ! Régen, körülbelül 15 esztendeje vajúdik már a még régebben tervbe vett nyíregyházi közvágóhíd építése, pedig én mikor azt mondom az i, t. képviselőtestületnek, hogy egy közvágóhíd építése magában" foglalná a fenti programmpontokriak, névszerint «népegészségügy, szociális és kulturális» ügyeknek az együt lesét, elfogultnak fognak tartani, mert hiszen hentes vagyok és «persze neked legelőször is vágóhíd kell nem pedig vázvezeték, csatornázás, köztemető és Népház». Az előbb azt mondtam, hogy így közvágóhíd építése mind a három programmpontot magában fog Iainá. Hogy ezt városunknak i .'t. polgáraival megértessem, szükségesnek tartom a jelenlegi vágóhidat először is leírni, hogy hogy is néz az ki kívülről és hogy néz az ki belülről : Esős, sáros időben nem lehet csak az igavonó jószágok meggyilkolásával megközelíteni, mert dombnak felmenő közvetlen uttai, térdig érő sárral van körülvéve. _ Ugyancsak kivüi esik egy a szarvasmarháknak szánt karám, amelyben szegény halálraítélt jószágok "megpihenni, lefeküdni sem tudnak az irtózatos sártói és piszok tói, mélyben sokszor hetekig is tartózkodnak. Belül pedig szintén burkolatlan udvara télen jégkéreggel fedve, nyáron szennyes, bűzös sárrai 'tele. Ami pedig az épületet magát, a tulajdonképeni vágóhidat illeti, az primitív, lerongyolt ósdiságánál fogva, bagolyvár benyomását kelti. Ezen vágóhelyiségekben a munkások ma az 1928-ik évben, mikor az emberiség a technikában már felülmúlt minden képzeletet, mikor egyik napról a másikra Amerikából Európába átrepül egy magános ember, amikor ha a földnek bármelyik részén történik valami, az emberek erről a másik percben tudomást szereznek, tehát a

z elektromosság, a repülő és rádió korszakában egy hatalmasan fejlődő uj varosban még primitív pld. csigákat is nélkülöz őmunkások 300 — 400 kgr. suiyt "emelnek, közös megértéssel "testüket megölő fizikai munkát fejtenek ki. Ezek után kérdem, beszélhétünk-e mi nyíregyházi polgárok népegészségügy, szociális ás kulturális ügyekről, mig lezt a kérdést meg nem oldottuk? A vágóhíd építésének van egy másik és a város fejlődésében igen fontos szerepet játszó következmény is, ez a rész pedig a kereskedelmi rész. Ezt mindenki, minden fenntartás nélkül el kell hogy fogadja, hogy a húsipar és huskereskedelem központja a közvágóhíd, már pedig, ha bármilyen munkának a kiinduló pontja rossz és hygénia követelményeit nélkülözi, ákkor az abból származó áru rossz és silány- lesz, tehát nem versenyképes. Ezen logika eredményének helyességéül bátorkodom idézni Vidön? János debreceni szalámigyáros ur kijelentését: «Nyiregyliází húsokat nem szeretem, félék tőle, mert a tisztaságot illetőleg nem 4'lj

a meg a helyét 'és ennek a nyíregyházi közvágóhidban lá,tom az okat,, amely vágóhíd nem felel meg a higiénia követefményeinek». , Ma Nyíregyháza városa a gyászos trianoni béke következtében predestinálva vofna, mint Keletmagyarország egyik legnagyobb városa, hogy a húsiparban és a .huskereskedelemben Debrecen riválisa legyen s nem képes fejlődni, nem képes a húsiparban még csak egy pontot sem szerezni és .mindennek okát csak a közvágóhíd primitív fölszerelésében látom. Volt szerencsém tárgyalásokat folytatni az ország két jegnagyoob és legtekintélyesebb reprezentánsával és ezen tárgyaláson foglalkoztunk azzai a gondolattal, hogy Nyíregyházán felállítunk egy központot, mely központ vásárolná részükre a szalámi húsokat és ab Nyíregyháza fizetnék a mindenkori budapesti árakat a húsokért, meiy nemcsak a helybeli husiparosokra és gazdákra járna nagyelőnnyel, hanem Sátoraljaújhely, Záhony, Csenger, Vásárosnamény, szóvai' az egész körzetből termelt sertéshúsokat is fefvenné és ebből a városnak is feltétlen jövedelme volna. Nagy előnnyel járna a váReuma köszvény, csuz ellen legjobb a ,repa rator fj . Ara IP6ÜI minden patikában. Kérje mindig a f Yalódi Krlegner-réle Reparatort 2 | «« ismert vedJeggyel. Főraktár: §JJ Kri

eK"

e

r eyí'frysjertár, Budapest, ÖSg&Vin/ Calvln-tér, Mnienm-j ' II B r^^SSÍSOT^- körn

t '"^SiJ ros fogyasztó polgáraira is, mert az igy kevesebb rezsiver elhelyezett és magasabb ár mellett eladott húsok olcsóbbá tennék a zsiradékot, ami nagy megtakarítást jelent a háztartásokban és mind csupán egye

n múlik, a jelenlegi közvágóhídon. El tudom képzelni, "hogy mit jelent egy város fejlődésében a pénzkérdés, ei tudom képzelni, hogy mit jelentett a hosszú háború, az után akövetkező forradalom és a jelenlegi gazdasági helyzet, tudjuk mindnyájan, hogy ne

m lehet "mindent egyszerre, máról-holnapra megvalósítani. Belátjuk mindanynyian nyíregyházi polgárok, hogy városunk nagyrabecsült vezetősége dr. Bencs Kálmán polgármester, kormányfőtanácsos ur vezetésévei pár év'leforgása alatt emberfeletti munkát végzett, egy uj várost teremt-tí, a

m

efy várost irigykedve nézi meg Debrecen és Miskolc város polgársága. De a közvágóhíd a reá háramló munkakörét tekintve, hygiéniát követei és ezen szóban benne van a népegészségügy, a szociális ügy és mélyebb értelemben véve a kulturális" ügy is. Amellett pedig a városunknak bevételeinél egyik legjövedelmezőbb közüzeme, mely jövedelem egy uj vágóhíd létesítésével émelkednék is. Már pedig ha a népegészségügyet és szociális ügyet a jövedelemmel is összhangzásba hozhatjuk, mégis csak célszerűbb volna először a közvágóhíd felépítése. Bármilyen jelmez és álarc viselhető a Tisztviselő Dalkör nagy jelmezes bálján, amely febraár 4-én lesz. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A Tisztviselő Dalkör rendezősége elhatározta, hogy ebben az évben sem szab irányt abban a tekintetben, hogy a február 4-íkl nagy jelmezestén ki, milyen jelmezt öltsön, vagy milyen álarcot viseljen. Teljesen az egyéni izlés érvényesülhet ,a változatos jelmezek kiválasztásában és elkészítésén. Ez a szabadság, amelyet természetesen a jó izlés és erkölcsi meggondolások szabályoznak, lehetővé 'eszi, hogy a Tisztviselő Dalkör jel mezestje •> legszínesebb, leggazdagabb latnivalót nyújtsa vendégeinek. A legötletesebb és legszebb jelmezt viselő .hölgy lesz Karnevál hercegnője. akit szavazás utján yüasztainak meg. Szavazólapok és legyezők a báli pénztárnál kaphatók. A szavazás eredményét es e 11 órakor fogják kihirdetni. Éjjel 12 órakor leveszik <az álarcokat és ekkor válik pl, ,:iz e a legszebb, aki afegszebb jelmezt visel e. A bál +eret enged az életvidámságnak, éppen ezért örvend olyan nagy érdeklődésnek min den esztendőben. A rendezőségtől vett értesülésünk szerint a meghivók fclmuta'ása ezévben ismét.szigorúbb lesz, ezért őtizze meg mindenki meghívóját. Megjelenés ponte^an fél 9 óra előtt, mert anagy felvonulás /) órakor megkezdődik.