Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-22 / 18. szám

192-1. jaaaár 22, JNÍYÍRYIDÍK. 1 3 A tuberkulózis Nyíregyházán nagyobb számban a háború után jelentkezett és oka: a nagy szegénység, a rossz táplálkozás, a túlterheltség és az egészségtelen lakások. Érdekes adatok Nyíregyháza közegészségügyéről a város ügyvezető orvosának jelentésében. (A «Nyirvidék» tudósitójátói.) A legdrágább kincs, egészségünk és érdekei minden, a mt előmozdít­ja vagy veszélyezteti egészségün­ket. t£gészséges-e Nyíregyháza? — Fejlődött-e városunk higiéniai szompontbói az eimult évben? Uj parkok, uj kövezések előmozditot­ták-e Nyíregyháza egészségügyét? Ezekre a kérdésekre kaptunk ' vá­laszt a városi orvosi hivatal lelkes, agilis vezetőjétől, dr. Konthy Gyu­lától, aki terjedelmes évi jelentésé­be engedett belekintést A ieientés­bői kiragadunk néhány jellemző adatot, hadd lássák olvasóink mindazt, ami elősegitője városunk és így a mi egészségünknek. A vá­ros ügyvezető orvosa a többek kö­zött a következőket mondja Nyír­egyháza egészségügyéről: Nyíregyházán 51 orvos van A város lakosságának erős sza­porodásával az egészségügyi tiszt­viselők számát is szaporítani kel­lett, mert az egészségügy vezetése, ellenőrzése és a kerületi orvosi te­endők az ügyvezető kezébe össz­pontosítva olyan nagy terhet ké­peztek, hogy azoknak egy ember nem felelhetett meg. Ezért a város képviselőtestü­lete 1927. évi szeptember hó 7-én dr. Hartos Jánost III. kerületi or­vossá választotta. Dr. Hartos Já­nos kerületi orvos az ügyvezető or­vos kerületét \ette át. Fájdalom, a kerületek egyenlőt­lőtien beosztása továbbra is* meg­maradt és ezáltal a kerületi orvosok munkával való terhelése egyenlőt­lőtlen. Kívánatos volna a szabály­rendeleteknek az orvosokra vonat­kozó részét újra átdolgozni és az egészségügy kívánalmainak mfgfe­Iqöen átalakítani. £JK betegéek gyógyítását 51 orvos eszközli^ Kuruzsló és kontár szü­lésznők. [A városban és a tanyákon 28 szülésznő áll a lakosság rendelke­zésére. I 1 A tanyákon még ma is sok a kuruzsló és kontár bába, ezeket az ügyvezető orvos esetről-esetre a kir. járásbíróságnál feljelenti/ Nyíregyháza halottai Az a rossz szokás, hogy a ta­nyákról a halottakat a városi laká­sokba hordják be, még most is fennáíi és bizony sok fertőzés szü­lőokává válik. Ugylátszik, hogy ezen majd a köztemetők felállítá­sa után lehet lesz segíteni. A kórházban elhalt idegeneket Nyíregyháza halottjaival kell elke­zélrní s ezáltal a halálozási szám­arány szerfelett rossz lesz, ezért is külön mutatom ki az idegen és a nyíregyházi halottakat. 1927. évb^n meghalt 964 egyen, tehát 16 egyén­nel több, mint 1926. évben. Ezek közül nyíregyházi halott volt 810 egyén, idegen 154 egyen. Nyíregy­háza város legutolsó népszámlálás szerint 43909 lakost mutatott ki, ha én a 43909 lakosra az összha­lottakat veszem, tehát 964-et, a halálozási számarány 22 nromille. Ha azonban, a Nyíregyházán tény­leg lakó 52.000 emberre számítom ki, akkor a halálozási számarány 18 promilie. Tehát a halálozási szám­arány ez évben tetemesen leszállott. [Halva született a város területén 62 gyermek, a halvaszüHttteft nagy­száma a nép elszegényedne, rossí táplálkozása és a terhes anyák munkává valft túlterheltsége mntt van. 1927. évben polgármester úrhoz egy szülőház felállítására vonatkozó javaslatot terjesztettem be, ameiy ha az ő gondossága és utánjárá­sára felállíttatnék, nemcsak a hal­vaszülöttek száma, hanem a cse­csemő halandóság is apadns^ Pusztit a tüdővész. £A legnagyobb áldozatot követelte és pedig 109-et, a gyermekek has­menése, aminek oka a gyermekek helytelen táplálása és a szükséges felügyelet hiánya. A második halal­pkot a gümőkor, mely 93 embernek volt a haláloka, de ha ezekhez hozzávesszük a gümőkóros agy hár­tyalobot 20 esetben, görvélykórt 2 esetben, akkor a tuberkulózisban elhaltak száma 115 lesz. A gümő­kór nálunk nagyobb számban, a háború bevégzése után jelentke­zett, oka a nagy szegénység, rossz táplálkozás és munkával való túl­terheltségen kivüi a szerfelett egész­ségtelen ' lakásviszonyok. Meg va­gyok győződve, hogy a lakásviszo­nyok javultával íejebb fog szállani a' tuberkulózis betegek számi;. Szegény gyermekek korai halála. Hét éven alól 380 gyermek halt el, mig a 7 évtől végig 584. A 7 év«n alóli 380 gyermek közül 271 volt az 1 éven alóli. Ezek haláloka születési gyengeség, görcsök és bél­hurut volt. Ami a szegénység kö­vetkezménye, mert hiszen a rosszul táplált anya rossz és kevésbbé el­lenálló magzatokat szül, akik szü­letésük után rövid időn belül el­halnak. A közönség felvilágosítására, ta­nítására a városi orvosok 6 esetben tartottak népszerű előadásokat. A Stefánia Szövetség orvosai a szü­lésznőknek tartottak oktató és fel­világosító előadásokat, ezenkívül sok tanférfiu igyekezett a közönsé­get kioktatni.',' A Dick-oltások és a skarlát. Ez évben, bár elég nagy szám­mal fordultak elő fertőző betegsé­gek, mégis a tuberkulózist kivéve, kevés a fertőző betegségben elhai­tak. szma. így pl. 481 kanyarós be­tegbői 4 halt meg, 1928. évre át­jött 63 gyermek. 87 hasíhagymázos beteg közül meghalt 11 egyén. — 109 skarlátos közül meghalt 2 gyermek, a skarlát betegek között egy sem volt olyan, akit a Dick­féie skarlát elleni védőoltással be­oltot am. 223 bejelentett tuberkuló­zis beteg közül meghalt 112 egyén. 1928. évre átjött 35 egyén. Járvá­nyos agygerind 10b 5 e setben volt, "meghalt 3 gyermek. Kiütéses hag máz 2 volt, meggyógyult mind a kettő, gyermekágyi láz 10 esetben fordult elő, meghalt 4 egyén. Vér­hasbeteg 18 volt, meghalt 2 egyén. Influenzás 729 volt, meghalt 8 egyén. Váltólázas 41 volt. Fültőmi­rigylobos 143- Hökhurutos beteg 11Ó volt, meghalt 2 gyermek. Bá­rányhimlős 79 volt. Diftéria be­teg" 75 volt, meghalt 11 egyén. Járvány ez évben 2 volt és pedig az influenza és az október hó 15-én fellépett kanyaró melyet al­alispán ur 1927. december 2-áíi keit K- 36461—1927. számú rende­letében állapított meg. A járvány alatt 394 egyen betegedett meg, meghalt 3 gyermek 1928. évre át­jött 63 gyermek. A járvány miatt egy iskolát sem zártunk be. A trachoma tisztátlan lá­ttátok betegsége. Az a nagy utánjárás, ellenőrzés és gyógyítás, melyben a trachomá­sok részesültek, meghoztá gyümöl­csét, mert a z 1927. évben 165 trachomást kezeltünk, szemben az 1926-beli 223-maI, ezek közüi 43 maradt vissza az 1928. évre. A legnagyobb oka a tisztátalanság, ameiy miatt a már kigyógyított trachomások ismét trachomásokká lesznek, mert iskolatársaik piszkos voltánál fogva ismét megfertőződ­nek. Hány fürdővendég volt a Sóstftnr A Sóstófürdőt ez évben a rajta eszközölt kertrendezés és a tónak rendbehozása oly kellemes hely­lyé varázsolta, amilyen ilyen alföldi tájakon párját ritkítja. Eltekintve attól, hogy Nyíregyháza közönsé­gének egyedüli levegőző helye és közkedvelt fürdője. 1927. évben 195 vendég választotta állandó tartóz­kodási helyűéi. ?A városi szegények között ez év­ben is 273 ingyen fürdőjegyet osz­tott ki a város, a kiosztást az ügy­vezető orvos végezteJ, Uj gőz és kádfürdőt ÍA városi közönség egyedüli tisz­tálkodási helye elkopott, rossz berendezésű, idejét mult intézmény, amelynek másikkal való pótlása a város egészségügyének sürgős kö­vetelménye. A bujtosi anyaggödrökön épüli strandfürdő közelségénél és nap­nap mellett jobb berendezésénél fogva, a nyári meieg időben igen látogatott helye a nyíregyházi kö­zönségnek. Tekintve, hogy vizét gyakran ujitják, mint tisztálkodó heiy, az egészségügy követelményei nek megfelel. Az orvosi jelentésnek az utcai nőkre vonatkozó részéből elég ha egy adatot közlünk: A rendőrség áltai csavargáson ért 97 legnagyobbrészt cselődnök­ből 42 Mieti a kórházba utalntj A járványkórházat kell bontani. ! A járványkórház ma is rozoga, legnagyobbrészt egészségtelen épü­letben ' elhelyezett 25 koporsószerü ággyal s legnagyobbrészt rossz fe­Nyugodtan csókolózhat 1 Khasana Superb Ajakroguel Az alsd csókálli rogue, raely lem festi meg Partner* száját! Saenzáclós találmány. Kapható minden gyógyszertárba!, drogériában és lllatsztrlárbaa. Ára 2*40 pengő. Vezérképvlselóség: MIHÁLY OTTÓ gjógyárunagykereskedés Budapest, IV., Podmanlcky-utca 43. 211-1 hérneművel felszerelt intézmény, ameiy javíthatatlan volta miatt és azért is, mert Nyíregyháza város méltóságának meg nem feiel, le­rombolandó és egy uj járványkór­ház építendő az idő követelményei­megfelelő eszközökkei s ágvakkal felszerelendő. A járványkórházban 17 fi, 23 nő, összesen 40 fertőző beteget ápoltakj A mentők 516 esetben vonultak k». A mentőszolgálatot az önkéntes tüzoltóegyesület kebelében levő vá­j rosi tüzo,tók látták el. 1927. évben I összesen 516 esetben vonultak ki | és nyújtottak segélyt, a kivonulás 1 kétharmad részben nappal, egy­harmadrészben éjjei történt. Be­teg szállítása 389 esetben történt. Első segélyben részesítettek 84, az őrtanyán jelentkező egyént. A nyíregyházi piac or­vosi sze müvegen át. A város élelmezését a tanyai nép és a közeli falvak népe eszközli, bár piacunk aránylag drága, élel­miszer mindig elegendő van rajta és a közepes kivánságu ember igé­nyeit bármikor kielégíti. Mióta az árusító helyűi szolgáló tereket újra kövezték és aszfaltozták, az egész­ségügy követelményeinek megfelel­nek és tisztán tarthatók. A Kállai utcán és a Luther-utcában levő tejcsarnokokon kivül a buji tej­szövetkezet állított fel steril tejáru­sitó és fogyasztó helyiséget, ezek meglehetősen ,jó tejet, vajat stb. termelnek. Van ezenkívül több zug tejktmérö, melyeknek teje rit­kán közelíti meg a jó tejet s me­lyeknek ellenőrzésével igen sok ba­juk van 3 Z orvoscknrk. A debreceni vegyvizsgáló állomás havonta vizs­gálja a piacra kerülő tejet és tej­termékeket, 1927. évben 133 tej, 25 vaj, 6 tejfel míntt vitt el, melyek közüi lefölözött tej volt 47, ala­csony zsírtartalom 49, vizezett 1, egészséges jó tej 36 minta, tehát több mint a fele hamisított volt. A 25 vajmintából 8 volt jó, tehát egyharmad része a szedett minták­nak, 7 minta nagy savó, 7 nagy viztartaimu, 3 alacsony zsírtartal­mú volt, tehát hamisítottak. 6 tej­fel mintából 4 jónak bizonyult, mig kettő idegen anyaggal volt ha­misítva. A hamisítók a rendőr bün­tető bíróságnál lettek feljelentve éi megbüntetve. A halárusitást ma is Simák Lajos ingatlanértékesítő és adásvételi irodájának mai hirdetéseit!

Next

/
Oldalképek
Tartalom