Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-19 / 15. szám

ianuár 19. r PENTEKEN JÖN A HÁZIEZRED! tej, vaj, friss zö.idség fon'tosabb a hasnál. A leendő és szoptató anyáknak különösen szükségük van vitamin ban gazdag táplálékra, ha erős, egészséges gyermeket akarnak nevelni. Főtáplálékuk a tej, vaj és friss gyümölcs legyen. JLib NÉ Liiian Gish 1896-ban született Springfieldben. Iskolái elvégzése után a szinpadra lépett, ahol aznban csak rövm ideig működött. 1912-ben ismerkedett meg D. W. Griffithtei, áki a Biograpnhoz . szerződte te, ahol először a Intolerance-ban, majd az Amerika hőskora cimü fiimben játszott. — Különösen a második filmben bontakozott ki nagy tehetsége s Griffith kezei alatt tovább fejlődve, csakhamar a legünnepeltebb starok sorába került. Több kisebb-nagyob fim után a Letört bimbók-on keresztül az Ut a boldogság felé főszerepében érkezett művészi pályája f-gjeleníősebb állomásához, amely utón még az Árvák a viharban cimü fiimbén játszott Griffith rendezése alatt. Az Olaszországban készült Romolát és A fehér apácát már Henry King rendezte, mig most Viktor Seastrorn rendezésévei 'elkészült az évad egyet'en s legnagyobb filmje »A skarlát betü«, a

mit az Apolló szerzett meg Nyíregyháza részére kizárólagos bemutatási joggal, szombat -vasárnapra. Laura la Plante férjhez megy Annyit már a leglaikusabb mozilátogató is tud, hogy az amerikai filmsztárok szerződése nemcsak arra vonatkozik, hogy mit kei. játszania és mennyi gázsit kap, hanem arra is, hogy milyen legyen a magán éiefe. Nos

t például Laura la Plantenak, a legvidámabb, legszőkébb amerikai moziszinésznőnek a szerződése határozottan meg tiltotta a művésznőnek a házasságot. Hogy miért, azt csak az amerikai nagyfejüek tudnák megmondani. E szerződési pont körül hatalmas vita folyik most Laura la Plante és áz Universai gyár között, amelynek szerződtetett tagja. Laura la Plante ugyanis férjhez akar menni és a szerződése nem engedi. Kérte a szerződés e pontjának hatálytalanítását, de a gyár nem akarja megtenni, azzal érvelvén; hogy mint asszony bizonyára nem ~ állna oly teljességgel rendelkezésére a gyárnak, mint eddig. Laura la Piante állítólag ei van határozva szerződése felbontására is, ha a gyár nem enged. Éppen ezért lesz különlegeser érdekes az »Add vissza az vőlegényeim cimü vígjáték, amely ta Ián a legutolsó Laura la Plantefiim. Bár az amerikaiaknái nem lehet semmit §em tudni. Lehet, rüsége ma kétséget nem szenved, hogy a művésznő, akinek népszelemónd a házasságról, lehet, hogy a gyár lemond a tilalomról, csak az lehetetlen, hogy kettőjük bármelyike lemondjon' a jó reklámról, amelyet e házassági bonyodalom jelent. A fent emiitett »Add viszsza a vőiegényem« cimü nagyszerűen sikerült pompás vig játék együtt kerül bemutatásra Lehár Ferenc világhírű operettfilmjével »A herc"gkisasszonnyai«, melynek főszereplője Harry Liedtke, péntek, szombat és vasárnap a Diadalban. A néger purdé meghódította egész Párist. Tánc-interjú Josephine Bakerre!. Páris. (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Elegáns pincér szolgálatkészen siet felém. — Egy jó asztalt, közei a parketthez? Itt jó lesz, nemde? — már le is ültet, leráncigálja a felöltőmet és megkérdi : Milyen pezsgőt méltóztatik ? — Pezsgőt — csodálkozom — minek ? Hiszen én Miss Bakert várom. - Az nem (esz semmit Monsie

Ur, — feleli a pincér meghatódottság rélkül, — az magától értetődik, hisz itt mindenki őt várja. De azért várakozás közben mindenki megiszik néhány üveg pezsgőt. Néhány üveggel? Hát menynyiért mérik maguk e

zt á

z italt? — csodálkozom naivan. — Mindössze kétszázötven frankért palackját v«ti oda a pincér előkelő könnyedséggel. De azért a pénzért egész közeiről élvezheti Josephine Bakert. Sőt ha kedve van, táncolhat is vele. — És sokan vannak, akik ezért az élvezetért annyi pénzt hajlandók kidobni? A barátságos pincér már iátja> hogy én nem tartoozm ezek közé. Hogy minden kételyét eloszlassam erre vonatkozólag, gyorsan felvilágosítom jövetelem céljáról. — Randevúm van a misszel. Az mág, — mondja jólelkűen. Akkor nem zavarom tovább. De. hogy lássa, milyen sokan vannak, akik szívesen isznak meg néhány üveg pezsgőt azért, hogy Josephine kisasszonyt közelről láthassák, — vagy pláne táncoljanak vele, böngéssze egy kicsit ezt a vendégkönyvet. Valóban a pincér nem túlzott. A könyv tele van aláírásokkal. És micsoda előkelő nevek! Páris majd nem minden ismert művészt. A külföld starjai. írók, snnészek, festők, szobrászok, aviatikusok, professzorok és — politikusok. lt

l egy érdekes aláírás. Lunacsarszkya szovjet közoktatásügyi népbiztosa. És Sir Erik Drummond, a népszövetség főtitkára mellette. És ÉDe'Crewe Marquis, Angia párisi nagykövete. És Kapurtala maharadzsája, akit nyilván Henri Torres, a világhírű kriminalista szórakoztatott, mer'í a neve a könvvbBn szo rosan az övé mellett áll. Josephine Baker, ,a néger purdé, k' még néhány éve vándor csepűrágókkal ugrándozott sátor alatt a faluvegeken, három év alati meghódította Párist és aranyhegyeke

1 halmozott össze fekete labai előtt. Mi az,oka ennek a villámgyors sikernek? i — Tehetséges, — állítják egyesiek, — Fiatai és kívánatos, mondják mások. — És ami a fő, feketeFekete szépség, — hangsúlyozzák csaknem egyhangúan a bár vendégei. — Szép fehér nő van bőven. Megszokott do'og. De ilyen karcsú, kívánatos fekete szépség. — ritkaság. Izgató. A jazzbandos belerúg a dobjába, a zongorás ököllel veri a hangszErét, a szakszofónos mintha egy uj Jericho falait akarná lerombolni. Pezsgődugószalve. Mindenki i fP, | ugrik a helyéről. Nagy izgalom. • Josephine Baker belép. * Egy óra felé jár az idő. Most kezdődik Josephine Baker barjában az igazi élet. A feke.e díva éjfélig a Folíes Bergeres publikumát szórakoztatja .táncával — a színpadról. Éjfél után pedig itt, saját lokáljában folytatja reggelig —' a parketten. A musichai a Pontosabb, mert ott szerzi a dicsőséget, a hírnevet. A bár, az üzlet. — Bon soir, bon soir, — kö dönget jobbra-balra. Bunda van rajta és kalap. Folyton mosolyog és a fogai vaki óan tóan fehérek. A nők irigy féltékeny séggei kapnak púderes dobozaikhoz. A fogaikat puderezzék, hogy olyan fehér legyen, mint a Bakeré. — Milyen angyalian fekete, _ sóhajtja egy öreg ur, aki a mennyországot valószínűen .néger tánclokálnak képezi. — Nem is fekete, — jegyzi meg epe en öregedő partnernője. — Café ctéme. Félbarna. Félvér. Egy kört gyorsan lecsarleztonzik, egy frakkos előkelő úrral, aztán hozzám siet. Ráüt az asztalra és gyorsan, hadarva, valami félig francia, félig angol keveréknyelven kezdi beszélni, hogy mennyi kellemetlensége van az emlékiratai miatt. — Én azt hinni, hogy jó üztet írni. £n monda li sok minden. MSauvage, de M. Sauvage irm sok minden ami én nem mondani. (M. Sauvage az újságíró, akinek Josephine Baker diktálta az emlékeit). A francia rokkantak megharagudni Josiephinene. Pedig Josephine nem mondani, csak jót. Az emlékinat szer,int ugyanis Josephine igy nyilatkozik a rokkantakról: «Ami a háborút illeti, ahhoz en nem értek. De utálom. És rettenetesen félek azoktól az emberektői, akiknek hiányzik a lábuk, a karjuk, a szemük. Szivbói sajnaíom őket, de fi/ikai rosszullét fog ei mindennel szemben, ami beteg». Egy kii táncosnő egyszerű érzelmei. 'De a rokkantak tiltakoztak és Josephine megi/ jt. Féltette a népszerűségét. És ijedtében mindent letagadott. Azt mondta, hogy ő nem irta az emlékiratait. És mindent ra akart kenni M. Sauvagera. — Lesz-e per? — kérdeztem a fekete Missztől. ' — Soha! — felelte Josephine határozottan. «Én szeretem béke. Én szeretem rokkant ember és rokkant ember szere .ni Josephine. Josephine ingyen táncol n

ekik és sok pénzt ad. Josephine jó. A szive jó». És nagyobb nyomaték okábó

1 sebesen veregeti a szive vélt helyét. «De ha szereti is a békét, nem könnyű hozzájutnia!» —' Egy kis táncot, ha megengedi Madame, kunyorog neki máris egy monoklis, horihorgos angol. Es Josephine elröppen, magával ráncigálja a hosszút, rángatja, lökdösi és fel-felkapja a földről, amikor az minduntalan elbotlik. Két perc mu'va ujna az asztalomon ül. »Jöjjön táncolni, mondja, mert 1 máskép itt lehetetlen nyugodtan beszélni.« Ezzel máris kiperdit a parkettre és jazzmelódiára dúdolja »Itt legalább nyugodtan az embe

r.« — Mennyit táncol naponta? — kérdem tőle — miközben chariestonra csavarom végtagjaimat. »Fogalmam sincs, mennyit. Amikor ébren vagyok. De imádom a táncot és nem értem, hogy lehetnek emberek, akik tánc nélkül Já ! képesek -élni!« i — Hát az igaz-e, — harsogom a | fülébe, — hogy az egész férjhezmemé9e csak reklám volt? — »Hát persze, hogy igaz. Én nem akar férjhezmenní. £a még fiatal. Minek férjhezmenni?« — kérdi ártatlanul. Magam se igen tudom, minek lenne neki az ilyesmi, hát vele csodálkozom. — És azt is mondják, hogy Abatino ur nem gróf — folytatom. —- »Nem igazi gróf, de igazi olasz, — feleli Josephine büszkén. — Arisztokrata. ,£s manager. Ez a fontos. Mert Josephine nem akar férjhez menni. Ő még kislány, de már régen dolgozik. Tiz éves kora óta. Táncol mindig. Pedig pana. mama nem tudnak táncolni. A három nővérem sem. A kis fiutestvérke sem. Nagypapa sem..- és Josephine annak bizonyítására, hogy senkitől sem .Örökölte tehetségéi, fel akarja sorolni minden őseit. Egy gyors kérdéssel megakadályozom : ; - Hol él a családja? — »Amerikában, St. Louisbanjosephine sok pénzt küld nekikJosephine szeret családot. Imádja.« teszi hozzá szokatlanul komoly hangon. A zene blackbotomra csap át. Csuszkálunk. Nekem könnyű a dolgom, mert a partnernőm nem hagy elesni. Legfeljebb belérugok a szomszédaimba, de azok nem haragusznak meg érte, mert az

1 hiszik, hogy Josephine volt. Tőle pedig még' a rúgás is kitüntetés számba megy. — Van-e sok udvarlója? — lihegem eifuljadtan az isteni négerlány karmai között. — »»De mennyi« — mondja. »Öreg, fiatal, kövér, sovány. Mindennap száz szereimeslevél.« Már szédülő fejjel hallom csak' fogy a kutyákat is nagyon szeret* és kilenc darab van neki belőlük. »Kutya jó — sóhajtja bánatosan' miközben egy pillanatra ki nem bocsát a forgatagból. Kutya nem ír. Kutya nem bántja Josephinet.« Ezt a ,zárómondatot teljes joggal sértésnek vettem. (b.) (*) Autósok figyebrafibe! Mihály Dénes: Az automobil cimü szakkönyve újból kapható az Ujságboltban. i f , , DIÁKigazolvány blanketta kedvezmenyes színházi jegy váltásához kapható a Jóba nyomdában. Széchenyi út 9. sz és az Ujságboltban.