Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-01 / 1. szám
Nyíregyháza, 1928, január 1. • Vasárnap 64T" ** IX. vfoly&m. 1 Hsam JSÍYÍRiriDÉK. XJ IX. <vfolyam. 1 N7,aj» •WflMttal ink és vMékwt: B«y héra S'SO pangd. N*ty*dévre 7*0 p»ng6. AtepMotta JÓBA ELEK FtoMkMU i Df. S. SZABÓ LÁSZLÓ. rkMxt* i VERTSE K. ANDOR. Nemzeti tömörülés. A ,,Nyírvidék" számára írta : Rakovszky Iván dr. ny. m. kir. belügyminiszter. Valamikor az állam mindenható folt a társadalmi élet megszervezése terén. Az egyénnek a magánéletben való érvényesülését annak lehetőségeit az állam szabályozta. A kulturát az állam irányította és egyszersmind szigorú intézkedésekkei szorította határok közé a kulturális élet megnyilvánulásait. Az egyházi élet szoros kapcsolatban állott az (állami élettel. A gazdasági élet szervezetei közjogokon alapultak és a gazdasági élet irányítása is az állam kezében volt. A mult század folyamán világszerte elterjedt és erőre kapott szabadságeszmék befolyása aiatt az államnak ez az irányító szerepe mindinkább csökkent. Az állami1 lag szabályozott társadalmi előjogok megszűntek. A kulturális korlátozások eltűntek, a vallásos élet magánügy lett. A ^gazdasági élet terén a laissez fairé, laissez aller elve érvényesült és az állami beavatkozás esetei mind szórványosabbakká lettek. A társadalom tehát felszabadult az állam vezeték se alól. Az angol parlamentartizmus elveinek elterjedése azután az eredeti állapotnak épen a viszáját hozta létre. Parlamentáris államformái mellett a társadalom a messz emenő közjogokkal felruházott egyénen keresztül, súlyos befolyást nyer az állami életre. Azelőtt az állam szervezte meg a társadalmat, most a társadalom szervezi meg az álla1 mot. Ezzel a közéleti változással azonban a társadalmi élet Európaszerte' de különösen nálunk Magyarországon nem tartott kellő lépést, az ebből származó kötelességre a társadalom egy része nem, vagy legalább nem kellőképen eszmélt rá. Az európai kontinens embere hozzá volt szokva ahhoz^ hogy minden nagy nemzeti cél és minden nagy nemzeti eszm e letéteményese és megvalósítója az állam. Az egyénnek és az ebből alakuló társadalomnak nem kell összeszednie az erejét és nem kell áldoznia kényelméből semmit, hogy a nemzeti célok szolgálatát megszervezze, mert hiszen az állam elvégzi helyette ezt* a feladatot. Ha azonban a társadalom" döntő befolyást nyert az állam megszervezésére és az á|lami élet irányítására, akkor megeshetik, hogy a társadalom, illetve annak többsége «gy szép napon elfordul a nemzeti eszmétől, vagy szembefordul vele. Akkor pedig a nemzeti céiok szervezett ereje, az állam, nemzetellenes kezekbe jutván, a nemzeti gondolat képviselet, hatalom és erő nélkül marad. Éz a lehetőség valóra is vált Oroszországban, átmenetileg valóra vált nálunk is. A nemzeti gondolat jogosultságát kétségbevonó kisebbség hatalomra jutott és abban a pillanatban nem talált magával szemben semmit, ami ellene a nemzeti gondolatot megvédelmezné. A nemzeti erő élő szervezetei az állammal égyütt kezeikbe jutván, még csak ei sem kellett pusztítaniok őket, elég volt működésüket beszüntetni. Most, amikor nálunk a normális viszonyok helyreálltak, kezd a polgári társadalom ismét erre a nemzeti ügyet kényelmesen az államra bizó álláspontra helyezkedni Hazafiak vagyunk, büszkék" vagyunk becsületes magyarságunkra es nem engednénk egy jottányit nemzeti ideáljainkból, de kényelmesen ismét csak azt kívánjuk, hogy a nemzeti nagy célokért az állam küzdjön helyettünk. Mai társadalmi életünkben, politikai szemmel nézve, távolról, a legerősebb társadalmi szervezet a szociáldemokrata szakszervezeti hálózat és az azokra felépült szociáldemokrata párt. Tudjuk, hogy ezek világfelfogása nemzetközi és a nemzeti gondolatból édeskeveset vettek át programmjukba. Természetes, hogy épen ez az ujabbke^ letü társadalmi irányzat alkotta meg a modern államokban a maga legerősebb szervezetét. — Az ujabb kor szülöttje és ezért már megalakulásában alkalmazkodott az újkori viszonyokhoz, amelyekben a nagy társadalmi szervezetek egyszersmind politikai erőt és hatalmat is jelentenek. Munkaprogramját és eljárási módszereit az ujabb korban dolgozta ki, amidőn a társadalom az állam megszervezésterén már irányító szerepet ját" szőtt. És igy, bár ha az államon kivül szervezi is meg magát, célja a politikai hatalom társadalmi uton való megszerzése s ezért minden berendezkedése a társadalmi erőknek az állami életben való érvényesülésének a lehetőségeihez idomul. Ezzel szemben azok a politikai irányzatok, amelyek a nemzetköziséggel szemben állanak, a régi atavisztikus gondolat hatása alatt saját ügyük rovására, még mindig abban a felfogásban érnek, hogy a nemzeti céiok hordozója' egyedük az állam és csak itt-ott, csak nehe zen ébrednek arra, hogy nekik is meg kellene alkotniok ugyanazzal a fegyelemmel és ugyanazzal a kitartással a maguk törhetetlen együttesét az állami berendezkedésektől teljesen függetlenül, mint ahogy azt a nemzetközi pártok telték. A modern radikális gondolkodás természetesen nevetségessé igyekszik tenni minden ilyen nemzeti alapon álló tömörülést. Azt m ondjai ez az iskola, hogy a nemzeti együttérzés, a nemzeti szolidaritás gondolata létjogosultságát elvesztet.e. — Hogy a jövendő meg fogja ölni a nemzeti egységeket mert hiszen az államok éleiének uniformizálódá" sa mellett sokkal erősebb kapcsolatokat fognak teremteni sr egymással szemben álló társadalmi osztályok közös érdekei, mint a közös és együttes élet által megteremtett nemzeti egységek. Theoria ez, amely soha megvalósulni nem fog. Elismerjük, hogy vannak bizonyos hasonlatosságok minden ország belső küzdeim'iber A különböző társadalmi osztályok a különböző érdekcsoportok természetszerűleg körülbelül ugyanazokon a kérdéseken vitatkoznak és küzdenek egymással, az államok nagy részében. De maradék nélkül, együttműködés, száz százalékos közösség ezek a különböző államokban élő érdekcsoportok között soha ki nem fejlődhetik. A másutt lakó ember érdekei, bár külsőleg ugyapazok, belső tartalmukban mindig különbözni fognak egy más vidék lakosságának az érdekeitől, mert mások az érvényesülésének és boldogulásának természetadta előfeltételei, mások- a viszonyok, amelyek között azokat megvalósítani lehet Egy ország lakosságát az egy országban való lakás ezernyi külső tényezője egymással hasonlatossá tette. Temperamentumukban, vágyaikban, kívánságaikban egymáshoz fognak mindig hasonlítani és nem a tizedik határban lakó nép tagjaihoz. De már magában véve is lehetetlen, hogy egy együttlakó közösségmmüÉWiii lunnmii ' n i hím i iiiiiii ii tarftmstfiség *» klarfóhlvatU: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Talafon uim 189. Postachequ* SMMk Kéziratokat um adunk viasza. ben bármely célomat és érdekemet megvalósíthassam a velem együtt lakók rovására. A társadalmi és a gazdasági élet összefüggései egyegy lokális közösségben annyira szorosak, hogy ha bármilyen nemzetközi érdekközösség alapján a magam honfitársai ellen fordulok, velük együtt elpusztítom a magam existenciájának előfeltételeit is. — Sohasem képzelhető ei olyan társadalmi élet, ahol ezek a helyi vonatkozások es helyi kapcsolatok jelentőségükben alul maradhatnának, fontosságukban eltörpülhetnének, mesterségesen megteremtett nemzetközi kapcsoíatokkai szemben. A nemzeti élet, az országoknak önálló létért való örökös küzdelme nem mesterséges emberi alkotás, amelyet emberi theoriákkai meg 1 dönteni lehetne, hanem az emberi nem fejlődésének, a világ társadalmi evolúciójának olyan természetes velejárója, amelyet kombinációs uton megalkotott keresztszövődményekkel szétszakítani nem lehet és csupán veszedelmeit lesz lehetséges valamikor a nemzetközi jogélet kiépítésével csökkenteni. De ha mindenki természeti és társadalmi érők elkerülhetetlen következményeképen tagja egy-egy ilyen nemzeti egységnek, akkor az is szükséges, hogy tudatosan legyen az és az is szükséges, hogy ezirányban vafó kötelességeinek eleget tegyen, nemzetéért áldozatot is tudjon hozni. Nincsen az egyénre is értékesebb és eredmé" nyesebb áldozat, mint amit a nemzetért hoz. Az előbb azt mondottuk, hogy a honfitársaimat sújtó minden csapás visszahat a nemzet minden tagjára, ugyanigy azonban a nemzetet ért minden előny közvetve vagy közvetlenül hasznot jelent az ország minden egyes lakosára nézve. Nem elég azonban, hogy ezeket az igazságokat elismerjük és aláírjuk, kell, hogy a nemzeti eszme megvédésére, a nemzeti eszme szolgálatára tömörüljenek azok, akik azért küzdeni akarnak. Voltak ilyen szervezetek Magyarországon a közelmúltban. Joggal azt kérdezhetné valaki, hogy vajion miért nem azoknak a kereteben ezeknek a felhasználásával vagy ujiáalkotásával teremthetünk várakat a nemzeti eszménekNézetem szerint azonban ezek a szervezetek helytelen alapból indultak ki. Mindenekelőtt is többet beszéltek a gyűlölet, mint a szeretet hangján, pedig a nemzeti összetartás megteremtésének eiső eszköze a szeretet. Azután nem a közRemek báli és estélyi divatcipők arany és ezfistbőr, brokát, selyem és lakk, világhírű „Bally" és , Princess" gyártmányokban, gyönyörű választékban. Brokát és lakfccipék ma« aOf engöt 4,. — S Ijemha. isnyák az össces báli c pöszinehben Benedektfvnéi , a Hungária Cipőáruházban, Nyíregyháza. é 8^ a6Zték ut; t az idei szezon legkiemelkedőbb filmeseménye. Bemutatja hétfín-kedden a Egyes szám ára 16 fillér.
