Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

Nyíregyháza, 1928, január 1. • Vasárnap 64T" ** IX. vfoly&m. 1 Hsam JSÍYÍRiriDÉK. XJ IX. <vfolyam. 1 N7,aj» •WflMttal ink és vMékwt: B«y héra S'SO pangd. N*ty*dévre 7*0 p»ng6. AtepMotta JÓBA ELEK FtoMkMU i Df. S. SZABÓ LÁSZLÓ. rkMxt* i VERTSE K. ANDOR. Nemzeti tömörülés. A ,,Nyírvidék" számára írta : Rakovszky Iván dr. ny. m. kir. belügyminiszter. Valamikor az állam mindenható folt a társadalmi élet megszervezése terén. Az egyénnek a magánéletben való érvényesülését annak lehetősé­geit az állam szabályozta. A kul­turát az állam irányította és egy­szersmind szigorú intézkedésekkei szorította határok közé a kulturális élet megnyilvánulásait. Az egyházi élet szoros kapcsolatban állott az (állami élettel. A gazdasági élet szer­vezetei közjogokon alapultak és a gazdasági élet irányítása is az ál­lam kezében volt. A mult század folyamán világ­szerte elterjedt és erőre kapott szabadságeszmék befolyása aiatt az államnak ez az irányító szerepe mindinkább csökkent. Az állami­1 lag szabályozott társadalmi előjo­gok megszűntek. A kulturális kor­látozások eltűntek, a vallásos élet magánügy lett. A ^gazdasági élet terén a laissez fairé, laissez aller elve érvényesült és az állami be­avatkozás esetei mind szórványo­sabbakká lettek. A társadalom te­hát felszabadult az állam vezeték se alól. Az angol parlamentartizmus el­veinek elterjedése azután az eredeti állapotnak épen a viszáját hozta létre. Parlamentáris államformái mellett a társadalom a messz emenő közjogokkal felruházott egyénen ke­resztül, súlyos befolyást nyer az ál­lami életre. Azelőtt az állam szer­vezte meg a társadalmat, most a társadalom szervezi meg az álla­1 mot. Ezzel a közéleti változással azon­ban a társadalmi élet Európaszerte' de különösen nálunk Magyarorszá­gon nem tartott kellő lépést, az ebből származó kötelességre a tár­sadalom egy része nem, vagy leg­alább nem kellőképen eszmélt rá. Az európai kontinens embere hoz­zá volt szokva ahhoz^ hogy minden nagy nemzeti cél és minden nagy nemzeti eszm e letéteményese és megvalósítója az állam. Az egyén­nek és az ebből alakuló társadalom­nak nem kell összeszednie az ere­jét és nem kell áldoznia kényelmé­ből semmit, hogy a nemzeti célok szolgálatát megszervezze, mert hi­szen az állam elvégzi helyette ezt* a feladatot. Ha azonban a társadalom" döntő befolyást nyert az állam megszer­vezésére és az á|lami élet irányítá­sára, akkor megeshetik, hogy a tár­sadalom, illetve annak többsége «gy szép napon elfordul a nemzeti esz­métől, vagy szembefordul vele. Ak­kor pedig a nemzeti céiok szerve­zett ereje, az állam, nemzetellenes kezekbe jutván, a nemzeti gondo­lat képviselet, hatalom és erő nél­kül marad. Éz a lehetőség valóra is vált Oroszországban, átmeneti­leg valóra vált nálunk is. A nem­zeti gondolat jogosultságát kétség­bevonó kisebbség hatalomra jutott és abban a pillanatban nem talált magával szemben semmit, ami el­lene a nemzeti gondolatot megvé­delmezné. A nemzeti erő élő szer­vezetei az állammal égyütt kezeikbe jutván, még csak ei sem kellett pusztítaniok őket, elég volt műkö­désüket beszüntetni. Most, amikor nálunk a normá­lis viszonyok helyreálltak, kezd a polgári társadalom ismét erre a nemzeti ügyet kényelmesen az ál­lamra bizó álláspontra helyezkedni Hazafiak vagyunk, büszkék" va­gyunk becsületes magyarságunkra es nem engednénk egy jottányit nemzeti ideáljainkból, de kényel­mesen ismét csak azt kívánjuk, hogy a nemzeti nagy célokért az állam küzdjön helyettünk. Mai társadalmi életünkben, poli­tikai szemmel nézve, távolról, a legerősebb társadalmi szervezet a szociáldemokrata szakszervezeti há­lózat és az azokra felépült szo­ciáldemokrata párt. Tudjuk, hogy ezek világfelfogása nemzetközi és a nemzeti gondolatból édeskeveset vettek át programmjukba. Termé­szetes, hogy épen ez az ujabbke^ letü társadalmi irányzat alkotta meg a modern államokban a ma­ga legerősebb szervezetét. — Az ujabb kor szülöttje és ezért már megalakulásában alkalmazkodott az újkori viszonyokhoz, amelyekben a nagy társadalmi szervezetek egy­szersmind politikai erőt és hatal­mat is jelentenek. Munkaprogram­ját és eljárási módszereit az ujabb korban dolgozta ki, amidőn a társadalom az állam megszervezés­terén már irányító szerepet ját" szőtt. És igy, bár ha az államon kivül szervezi is meg magát, cél­ja a politikai hatalom társadalmi uton való megszerzése s ezért min­den berendezkedése a társadalmi erőknek az állami életben való ér­vényesülésének a lehetőségeihez idomul. Ezzel szemben azok a politikai irányzatok, amelyek a nemzetkö­ziséggel szemben állanak, a régi atavisztikus gondolat hatása alatt saját ügyük rovására, még mindig abban a felfogásban érnek, hogy a nemzeti céiok hordozója' egyedük az állam és csak itt-ott, csak nehe zen ébrednek arra, hogy nekik is meg kellene alkotniok ugyanazzal a fegyelemmel és ugyanazzal a ki­tartással a maguk törhetetlen együt­tesét az állami berendezkedésektől teljesen függetlenül, mint ahogy azt a nemzetközi pártok telték. A modern radikális gondolkodás természetesen nevetségessé igyek­szik tenni minden ilyen nemzeti ala­pon álló tömörülést. Azt m ondjai ez az iskola, hogy a nemzeti együtt­érzés, a nemzeti szolidaritás gondo­lata létjogosultságát elvesztet.e. — Hogy a jövendő meg fogja ölni a nemzeti egységeket mert hiszen az államok éleiének uniformizálódá" sa mellett sokkal erősebb kapcsola­tokat fognak teremteni sr egymás­sal szemben álló társadalmi osz­tályok közös érdekei, mint a közös és együttes élet által megteremtett nemzeti egységek. Theoria ez, amely soha megva­lósulni nem fog. Elismerjük, hogy vannak bizonyos hasonlatosságok minden ország belső küzdeim'iber A különböző társadalmi osztályok a különböző érdekcsoportok termé­szetszerűleg körülbelül ugyanazo­kon a kérdéseken vitatkoznak és küzdenek egymással, az államok nagy részében. De maradék nélkül, együttműködés, száz százalékos kö­zösség ezek a különböző államok­ban élő érdekcsoportok között soha ki nem fejlődhetik. A másutt lakó ember érdekei, bár külsőleg ugyap­azok, belső tartalmukban mindig különbözni fognak egy más vidék lakosságának az érdekeitől, mert mások az érvényesülésének és bol­dogulásának természetadta előfelté­telei, mások- a viszonyok, amelyek között azokat megvalósítani lehet Egy ország lakosságát az egy or­szágban való lakás ezernyi külső tényezője egymással hasonlatossá tette. Temperamentumukban, vá­gyaikban, kívánságaikban egymás­hoz fognak mindig hasonlítani és nem a tizedik határban lakó nép tagjaihoz. De már magában véve is lehetet­len, hogy egy együttlakó közösség­mmüÉWiii lunnmii ' n i hím i iiiiiii ii tarftmstfiség *» klarfóhlvatU: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Talafon uim 189. Postachequ* SMMk Kéziratokat um adunk viasza. ben bármely célomat és érdekemet megvalósíthassam a velem együtt lakók rovására. A társadalmi és a gazdasági élet összefüggései egy­egy lokális közösségben annyira szorosak, hogy ha bármilyen nem­zetközi érdekközösség alapján a magam honfitársai ellen fordulok, velük együtt elpusztítom a magam existenciájának előfeltételeit is. — Sohasem képzelhető ei olyan tár­sadalmi élet, ahol ezek a helyi vo­natkozások es helyi kapcsolatok je­lentőségükben alul maradhatnának, fontosságukban eltörpülhetnének, mesterségesen megteremtett nem­zetközi kapcsoíatokkai szemben. A nemzeti élet, az országoknak ön­álló létért való örökös küzdelme nem mesterséges emberi alkotás, amelyet emberi theoriákkai meg 1 dönteni lehetne, hanem az emberi nem fejlődésének, a világ társadal­mi evolúciójának olyan természe­tes velejárója, amelyet kombiná­ciós uton megalkotott keresztszö­vődményekkel szétszakítani nem le­het és csupán veszedelmeit lesz le­hetséges valamikor a nemzetközi jogélet kiépítésével csökkenteni. De ha mindenki természeti és társadalmi érők elkerülhetetlen kö­vetkezményeképen tagja egy-egy ilyen nemzeti egységnek, akkor az is szükséges, hogy tudatosan le­gyen az és az is szükséges, hogy ezirányban vafó kötelességeinek eleget tegyen, nemzetéért áldozatot is tudjon hozni. Nincsen az egyénre is értékesebb és eredmé" nyesebb áldozat, mint amit a nem­zetért hoz. Az előbb azt mondot­tuk, hogy a honfitársaimat sújtó minden csapás visszahat a nemzet minden tagjára, ugyanigy azonban a nemzetet ért minden előny köz­vetve vagy közvetlenül hasznot je­lent az ország minden egyes lako­sára nézve. Nem elég azonban, hogy ezeket az igazságokat elismerjük és aláír­juk, kell, hogy a nemzeti eszme megvédésére, a nemzeti eszme szol­gálatára tömörüljenek azok, akik azért küzdeni akarnak. Voltak ilyen szervezetek Ma­gyarországon a közelmúltban. Jog­gal azt kérdezhetné valaki, hogy vajion miért nem azoknak a ke­reteben ezeknek a felhasználásá­val vagy ujiáalkotásával teremthe­tünk várakat a nemzeti eszmének­Nézetem szerint azonban ezek a szervezetek helytelen alapból indul­tak ki. Mindenekelőtt is többet be­széltek a gyűlölet, mint a szeretet hangján, pedig a nemzeti össze­tartás megteremtésének eiső esz­köze a szeretet. Azután nem a köz­Remek báli és estélyi divatcipők arany és ezfistbőr, brokát, selyem és lakk, világhírű „Bally" és , Princess" gyártmányokban, gyönyörű választékban. Brokát és lakfccipék ma« aOf engöt 4,. — S Ijemha. isnyák az össces báli c pöszinehben Benedektfvnéi , a Hungária Cipőáruházban, Nyíregyháza. é 8^ a6Zték ut; t az idei szezon legkiemelkedőbb film­eseménye. Bemutatja hétfín-kedden a Egyes szám ára 16 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom