Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-11 / 281. szám

1279 december 11. JN^ÍKYIDÉK. 3 ^atácsoxv^ra cj^ön^örü xv^aVkexvAőV C^atagóxvá\ Bem apó. i a Di A magyar szabadságharc vezé­reinek alakjairól kezd lefoszlani a legenda nimbusza és az objektív történelemkritika megvilágításában ma már teljesen érthető és cseleke­deteikben emberi érzésekkel moti­válható alakoknak látjuk a féliste­neket, akiket az iskolás történet­írás emelt emberfölötti magaslatra Ez a magyarázata annak is, hogy színpadjainkon reneszánszukat élik a csodás hősköltemény nagy ajak­ai: a tépelődő Széchenyi, a lettei­en és szavaiban lávaként izzó Kossuth v a diplomata-katona Gör­gey és az első felelős magyar mi­nisztérium tagjai Minden emberi erényük és gyarlóságuk az elmúlt évtizedek távolában érthető magya­rázatul szolgál a szabadságharc egyes fázisairól és a kritikátlan ra­jongást a komoly eszmétc és hirde­tőik iránt való megértés váltotta fel. Van azonban a szabadságharc^ nak egy olyan alakja, akinek nim­buszát nem homályosította ei se m az idő, sem az utókor materialista meglátása. Ez az ember Bem Jó­zsef honvédaltábornagy, aki ma hetvenhét éve hunyt ei a török száműzetésben, a kisázsiai Aleppór ban. Petőfi, akit igazán nem le­het indokolatlan személyi kultusz üzésével vádolni és aki forradalmi verseiben csak a nemzet és so­haasem a forradalom vezéreinek megéneklője, egyetlen embert tar­tott érdemesnek a rra, hogy nevét versben is megörökítse. Ez az em­ber Bem tábornok, akit nemcsak katonái neveztek joviálisán 'Bem apónak, hanem ezen a néven is­meri és tiszteli a mai nemzedék ís. »Négy nap dörgött az ágyú Vízakna és Dés között...» írja Pe­tőfi versében, a meiy ugy hat, mint -egy nagy hősi éposz egy fejez^ és ennek az eposznak hőse nem a nemzet, hanem az a kis, szürke lengyei emigráns, aki különbözte­tés, aki maga is az első sorban harcolt az orosz áradat ellen, Bem apó. Ez a megkülönböztetés a ka­tonának szól, a magyar nemzeti eszmények legelsejének, aki nem politikus, mint Görgey, nem stra­téga, mint a szerencsétlen Mészá­ros Lázár, hanem egyszerűen ka­tona, harcos, nem a harcvonal mö­gött irányító hadvezér és nem ti­tokban az egyes politikai csopor­tok kegyét kereső diplomata. A lengyel nemzet jövő év tava­szán szállítja haza fényes ünnepi külsőségek közt hősének hamvait­Az ünneplésből részt kér Magyar­ország js^-amelynek történetébe szintén lángbetükkef irta be ne­vét az orosz kolosszus ellen két fronton is küzdő hős. Ennek az ünneplésnek szerény előjátéka a mai megemlékezés, amely annál bensőségesebb és fájdjálmasabb, mert Bem apó Szent István biro­daalmának legdrágább gyöngyét, Erdélyt védte az orosz bekebelezés fés a román szeparatizmus ellen. — Ami neki sikerült, a lázadó oláh hordák felkelésének elnyomása, az vallott kudarcot 1918. szomorú em­lékezetű őszén. Akkor nem fegyve­res hadaknak, hanem a zöld asz­talnál tárgyaló nemzetiségi agitá­toroknak engedték át a porbasuj­tott nemzet roncsain felkapaszko­dott alkalmi vezetőK mindnyájunk legféltettebb kincsét. De Erdélyben ma is él és gyújt a Bem-legenda, ; arról beszél a dési ütközet, a se- < gesvári hősköltemény, a marosvá­sárhelyi emlékmű, ennek a véráz­tatta földnek minden göröngye. És jj Erdély is üzen az ünnepély alkal- ? mából nekünk, csonkaországi ma­gyaroknak. Azt üzeni, (hogy ha Ne maszatolja össze ajkát! sor kerül rá, megint meg fogja is­mételni azt a csodálatos, mesébe illő époszt, amelynek nyolcvan év előtti hőse Bem József honvéd­altábornagy volt. A kegyeletes megemlékezés a mai napon párosuljon azzal a hő fogadalomrftaí, hogy nem vagyunk nagy elődök elfajzott utódai. És vegyünk példát az idegen nemze­tisegbeíi Bem apóróf, aki egy ki­veszett szabadsághős-tipus utolsó mohikánjaként más nemzetek szol­gálatába is kész vplt állítani karját és kardját, csak azt nézve, hogy hol küzdhet az elnyomás ellen és a szabadságjogok mellett. (Ez a mementő lebegje át a mai nagy­szabású emlékünnepélyt. Levél a szerkesztőséghez a hadikölcsön­kötvények valorizációja ügyében. A levélíró szerint különbséget kell tenni a háború első évében jegyzők és azek között, akik a későbbi években jegyeztek. — Az 1000 koronán alnl jegyzők voltak a leg­szegényebbek, ezekkel szemben kell az államnak a legnagyobb jótékonyságot gyakorolnia jöhető valamit ér; ebből a szem­pontból nézve igaz, de nézzük ezt más megvilágításban. Akik 1914. év novembertől 1916. május vagy esetleg novem­berig az V-ik kibocsátású kötvé­nyig jegyeztek, esetleg mint tiszt­viselő, az ő talán békében megta­ritott jövedelméből, 100-tól 10.000 koronáig vagy mások ezen időtáj­ban eladott kis, kevés jövedelmű, tatarozásra váró 6—8—10.000 ko­ronáért eladott házacskája vagy valamilyen ingatlana árát adta ezen időtájba kötvény-jegyzésbe, nem többet adott-e az az ő 8— 10.000 koronás jegyzésével értéket illetőleg, mint aki esetleg 1917. vé­gén s a forradalom előtti időben s a háború alatt szerzett, harácsolt millióiból egy könnyű gesztussal jegyzett 100.000 vagy 200.000 ko­ronácskát és később a féktelen nyerészkedési vágy, börzézés eset­A következő levelet kaptuk: Igen Tiszlett Szerkesztő Ur! Most amikor a hadikölcsön köt­vények kérdésével a hírlapok olyan sokat foglalkozónak, (az ál­lam részéről is egy kis segély féle tervezet van folyamatban. Méltóz­tassék megengedni, hogy b. lapjá­ban néhány szóval a kérdésbe bele sízóljak. Az állam ^észéről rendelt tervezet szerinti segély vagy kis alamizsnaadás hibáját abban látom, hogy akkor, amikor olyan mini­mális kis segélykét ad és csak az arra rászorultaknak, akkor szerény nézetem szerint éppen ezen segé­lyezésből az erre legjobban rá­utaltakat zárja ki azzal, hogy csiak a 10.000 koronán felül jegyzők kap­nak 100.000 K-ig és feljebb. Igaz, hogy felületesten nézve az a 10.000 korona hadikölcsön-köt­Vény mit sem ér akkor, amikor az a 100.000 korona ís, szóba is alig Khasana superb ajakrogue! Szlntalen, egészséges nö ajkán 2 perc alatt meggypirosán megjelenik. VIz nem veszi le, csókra nem reagál t Kapható minden gyógyszertárban, drogériában te Ulatszertárban. _ . VezérkCpviselőség: MIHÁLY OTTÓ gyógyáruaagykereskedés Budapest, VI.. Podmanlczky-utca *3. 7382-1 leg ezeket a legényeket annyira tönkretette, hogy most csak a ha­dikölcsönkötvényök van a láda fiában és ők mivel évi 1000 pengő jövedelmük nincs, segélyben ré­szesüljenek. Nekik legyen mondva, nem irigylem tőlük, de azt mon­dom, hogy az előbb emiitett 8— 10.000 koronát jegyzők még min­dég érdemelnének annyi segélyt,,, mint ezek a 100—200.000 koronát jegyzők, kiknek esetleg békében még 200 korona pénz sem volt a^ birtokukban. Hogy egy megvilágító képet hozzak fel, akinek 1914. évtől 1916. év elejéig 10.000 korona pénze volt, az vásárolhatott érte annyit, mint a mostani 10.000 pen­gőnkért, hát kérdem, ha egy sze­gény ember ma minden vagyonát pénzzé tenné 10.000 pengőért és azt odaadná az államnak az olyan szóra sem érdemes cselekedet lenne? Befejezésül még egyet, a tervezet másik hibája, hogy egyszerűen 10-től 20-ig, 20-tól 30 ezer koro­náig és így tovább állapítja meg a kötvény értéke után az adandó se­gélyt. Egy példát még erre a hibára hozok fel. Egy előkelő uri család­Nagy karácsonyi vásárt rendez az előnyösen ismert Sándor Re2sö órás és ékszerész cég Nyíregyháza, Zrinyi Hona ucca 3. szám. I Óriási választék! Rendkívül olcsó árak! Telefon: 229. 7470-11 Csúz, I isefcias, köszvény, I náthaláz, ideg: és fejfájás, valamint meghűléstől származó betegségeknél a Togal-tabletíák'gyorsan és biztosan hatnak. Togalkiválaszt/a a hugysavat. ögy kísérlet meggyőzi Önt. SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és bel betegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj ( közös szobában 8 pengő, külön szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki^zabadon v^ tyj^ ffl^ fl ^ |

Next

/
Oldalképek
Tartalom