Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-06 / 277. szám

Nyíregyháza, 1927. december 6 * Kedd UjYIII. évfolyam. 277 szám. JSÍYIRYIDÉK. EltfflMMal Arak iMlyfewi éa *M4kM: lay kéra S'SO p«ngfl. N««yMévr* 7-60 p»ngő. IWMInifti'taiHtink te 1—aMfciiih 'áFh AtapHott* JÓBA ELEK rOaffl(Murit : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. P«ift«*» u»rkM»tt: VERTSE K. ANUOR. $ww**»ztö»éo ét kl«dóhlv«taf: 3ZÉCHENYI-UT 6. SZAM. Tataton u<lm 139. Postachequa KAslraiokat um adunk viasza. I BOGÁR LAJOS. 1852-1927. Háromnegyed évszázad derűs napsütése után hunyta le szemét örök nyugalomra Bogár tajos. A szeme még tegnap is fiatalosan ragyogott s a fáradt test megelége­déssel hordozta az ifjúság emlé­keit. — A »fehér szegfük« napról­napra fe]ujultak szürke kabátján, 'hogy a nyugdíjas évek egyhangúsá­gába is beíevigye az Élet szeretetét, melynek mécse az égi hatalom rendelkezésére kialudt. Az elszálló lélek földi porhüvelyét nem állják körül könnyező szemű gyermekek és unokák, kik a családfő elveszté­sét gyászolják, de odasereglik a •koporsó köré a régi és uj Nyíregy­háza minden munkáspolgára, hogy utolsó útjára kisérje 42 esztendő szolgáját, akit nem füt már többé az alkotás vágya s csak felülről fogja mosolygó tekintetével irá­nyítani az utódok áldott munkáját. 1852. március 16-án született Nyíregyházán. Az ügyvédi oklevél megszerzése és rövid ügyvédi gya­korlat után 1885 junius 18-án árva­széki ülnöknek választják meg, s e naptól "kezdve egész életét és mun­kásságát városának szenteli. Nyír­egyháza ezekben az időkben érke­zett ei serdülő 1 egénykorához. — Krasznay Gábor volt a polgármes­ter s a vasút első áldásait erző vá­ros közintézményeket csalogat be. falai közé. Az a négy évtized — melyhez Bogár Lajos odaadta munkaerejét és tudását, — mintha eredményekben sokkai' -gazdagabb volna tjiint a város alapításig v'isz­szanyuló további 130 esztendő. Nézzünk szét a 80-as évek kö­zepén Nyíregyházán. Alig készült el az első rendes burkolat a Szent­mihályi-utca kezdetétői a Kállói-ut gégéig, s a városháza északi szélé­től a Szarvas-utca elejéig, mely a nagy portenger helyére városias külsőt varázsolt. A Huszár-laktanya helyén még vadon nőtt a fü s csak 1891-ben költözött be a Wla­dimir orosz nagyherceg nevét viselő 14-ik huszárezred. — A vámsorom­pók felállításáért dúltak a harcok a vármegyével s csak 1889-ben kon­vertáltuk 800.000 a ranyforintos köl­csönünket. Ebben az esztendőben ülteti ei Bencs László tanácsnok a Népkert első fáit s ekkor születik meg az a közgazdasági törekvés» hogy nagy gabonapiacunkon ma­guk a termelők vegyék át a közve­títő kereskedés szerepét s megépí­tik a város támogatásával a Köz­raktárakat. Csak 1887 augusztusá­ban adják át a forgalomnak a má­tészalkai vasúti vonalát is s álta­lában ez az időpont "a nagy for­duló Nyíregyháza életében, amikor erőskezű vezetői átsegítették a fér­fikor érett alkotásai elé. A Serház-utcai elhamvadt Hon­véd-laktanyát 1887-ben épitik újra s ekkor indulnak meg az efső ter­vezgetések az uj Megyeháza eme­lésére is. 1888-ban már a törvény­széki palota is tető aLá kerül. (A gyönge emberi test mégis erősebb, mint a kőpalota t hiszen a törvény­széki épület megelőzte az enyészet­ben Bogár Lajost.) Ezután épül a gőzfürdő, vágóhid, a tiszapolgári vasút s csak 1889 augusztus 1-én kezdi meg működését a pénzügy­igazgatóság. Ebben a nagy forron­gásban, a négy-öt esztendőre ösz­szesüritett alkotási lázban lép vá­rosi szolgálatba Bogár Lajos s igy az első pillanattól kezdve alkalma volt munkaerejét, tehetségét, szor­galmát gyümölcsöztetni kenyéradó gazdája, e nyírségi város áldott né­pe javára. — Munkásságát azzal f>ecsülte meg városunk közönsége, hogy 1902 február 11-én főjegy­zővé választotta meg, mely tiszt­ségét 1914 február 1-én bekövetke­zett nyugdíjazásáig viselte. - De visszavonultságából a hivó szóra újra munkába állott s másodszor is beleült öreg testtel, de fiatalos lélekkel a főjegyzői székbe. Egyéniségének varázsa azonban áthatolt a hivatalszobák hideg kő­falán. Tevékeny szerepet játszik a Városi Dalegylet és az Önkéntes Tűzoltó Egyesület életében is. Ez a munkatér, hová társadalmi sze­replését rajongó lelkesedéssel állí­totta be, annak a városépítő pol­gári szellemnek &z inkarnációja, mely ezer és ezer Bogár Lajost vezetett az utolsó nyíregyházi fél­száz esztendőben. Megható ,az a magasztos hevület, mellyel a Tűz­oltó Egyesület jubileumi történe­tét irja meg; minden sorából ki­csendül az " e mber Egyénisége; a mindent átfogó szeretet. Ez a nagy szeretet és megelége­dettség vezette már reszkető kezét, mikor munkáséletének földi javai­ról rendelkezett. Nem örökölt sem­mit, csak szellemi vagyonnal állt az Élet sorompójába. És e vagyon duá kamatot hozott. Könyvtárában egymás mellé sorakoznak a magyar klasszikusok, mint üzig-vérig mla­gyar e mbe r szellemi fegyvertára. Halála előtti estén Herczeg Fe­renc Arianná-ját olvasta a dácsi puszta e különc asszonyának tör­ténetét. A könyv ott feküdt mellété, mikor elsőnek benyitottam halott' szobájába s a könyvjelző szalag beszédesen mutatta, hol hagyta el öreg gazdája a vidám, földi, sze­relmes történeteket. Itt hagyta gond dal összeállított kis könyvtárát' tisztviselő sorsban elég jelentékeny betétkönyveit, 9000 korona boldog­emlékü hadikölcsönkö.vényét, bú­torait, régi tajtékpipáját s örökö­seiül — miután távoli rokonairól gondoskodott — városát, a dalár­dát és a tüzoltókjat nevezte meg. Mintha hallanám áldássá magasz­tosodó szavait: »Legyen Tiétek min­den földi javam, hiszen a Ti oltá­rotokon égetem el áldozati tűz­ként munkás életemet is.« A római szenátusnak volt szo­kása, hogy az elhunyt császárt, ha uralkodása alatt a birodalom napja fellángolt, külön törvénínyeii a »divi« közé avatta. Mi a szivünkben oda­állítunk téged Bogár Lajos a »divi« közé, munkás éleedet megbecsül­jük s Emléked áldani fogjuk'. Szohor Pál. Csöndesen, minden fájdalom nélkül távozott az életből Bogár Lajos főjegyző. Kihirdették a végrendeletét. (A Nyirvidék tudósítójától.) A pátriárkák jóságos, bölcs mo" sólya játszik még ajkán, amint fe­hér szekfüvel gomblyukában pihen a ravatalon Bogár Lajos, Nyíregy­háza város nyugalmazott főjegyző­je. Nem küzdött a halállal, csön­desen, minden fájdalom nélkül tá­vozott az életből. Mintha csak a szomszédba menne át. Szombaton este még rendes szokása szerint korán megvacsorázott a ~»Korroná«­ban, 8 óra tájban hazament a Kos­suth Lajos-utca 12. szám alatti lakására, majd egy ;eát főzetett ma­gának s fél 10 órakor lefeküdt­Az ágyban még olvasott, Herczeg Ferenc »Arianna« cimü regényét találták meg éjjeli szekrényén. Va­sárnap reggel g órakor a cseléd benézett hozzá, miután azonban semmi neszt nem hallott, azt hitte, még alszik. Tizenegy óra tájban azonban már feltűnt, hogy a fő­jegyző ur semmi életjelt nem ad magáról, mire a cseléd bement a szobába s megrémülve látta, hogy félig ülő helyzetben a.z ágyán hal­va fekszik. Nyomban ér esitette szolgálatadóját, Szekeres Leó d'r. törvényszéki birót, aki a gyászhírt közölte Szohor Pál városi főjegyző­vel. Szohor főjegyző, Vieiórisz István dr. városi tisztifőügyésszel és Deák András közgyámmal fél 12 órakor megjelent az elhunyt lakásán. Ab­ban a helyzetben találták Bogár Lajost, amelyben a halál pil anata érte. A villany égett, ami arra mu­tat, hogy amikor rosszul kezdte ma­gát érezni, meggyújtotta azt és föl akart kelni ágyából. Egyik kezével az ágy takarójába kapaszkodott, a másikkal pedig alátámasztotta ma­gát. Ekkor érte utói a halál, ameíy egy szempillantás alatt végzett ve­le. Visszahanyatlott a párnára s arcának enyhe kifejezése, karjának, ujjainak nyugodt elengedése arra mutatnak, hogy teljesen fájdalom nélkül halt meg. Szívszélhűdés ölte meg, amint ez>­Konthy Gyula dr. városi főorvos megállapította. A szobában terítve nyugosz­nak a vasárnapra kikészített fehér­nemük. A rendes, pedáns Bogár Lajos már az ing- és kézelőgom­bokat js berakta a vasárnapi tiszta ingbe. Gondosan vasalt (ünneplő ruhája is hiába várja már, hogy gazdája magára öltse. Elmaradt a megszokott vasárnap délelőtti séta is, meg az Istentisztelet, amelynek rendes látogatója volt. Bogár La­jos már a (múlté, a régi Nyiiegyhá" záé, amelynek olyan karak!eriszti­lcus egyénisége volt. Bogár Lajos végrendeletében vagyonát kulturális célra, a Városi Dalegyletnek, a tűzoltóknak, rokonoknak és jóbará­toknak hagyta. Szohor Pál főjegyző intézkedésé­re a halottat szépen felöltöztették, s felravataloztatták. Azután hozzá" . fogtak a végrendelet kereséséhez. Nem kellett sokáig keresni. Amint kinyitották a z íróasztal fiókját, legfelül ott volt egy nagy, lepecsé­telt boríték, rajta a felírás Végrendelet — Bogár Lajosa Miután az volt a vélelem, hogy az elhunyt főjegyző végrendelete a temetésre vonatkozólag is tartalmaz bizonyos intézkedéseket, azt nyom­ban felvitték a kir. járásbíróságra s még 12 óra sem volt, amikor Balogh Béni kir. járásbiró Bogár Lajos végrendeletét kihirdette. Azí elhunyt minden formai kelléknek megfelelő irásos végakarata a kö­vetkező intézkedéseket tartalmazza: A Nyíregyházi Takarékpénztár I F l i' a M % ffl » m, M Hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön ORLOW Fetrovich Szvetiszláv főszereplésével Városi Szinház Mozgóban Egyes szám ára 16 fillér.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom