Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-04 / 276. szám

SlIrogybéüa., deceiuber 4 • Vasárnap XLVII1, éTÍelynnK 27tt aasárit. Magyar külpolitika. A „Nyirvidék" szamára irta: Grata Gu^t&v dr. v. b. t. t. ny. külügyminiszter. A magyar közvélemény csak az utóbbi időb-n k-zd intenzivebb érdeklődést mutatni a külpolitikai kérdések iránt- Az összeomlás előtt a külpolitikát Bécsből intéz­ték és egy parlamenti bizottságban — a delegációkban — vitatták meg, amivel ezek a kérdések távo­labb kerültek a közvélemény érdek­lődésétől. Keveset törődtünk a kül­politikával, nem 'néztünk kellően arra, hogy az mindig alkalmazkod­jék a változó viszonyokhoz és ezért bizony mulasztások is történek" amelyek talán némileg hozzájárul­tak ahhoz, hogy a világháború ránk nézve oly katasztrofális befejezést nyert. Azóta a mi népünk is ráeszmélt arra, hogy sorsa nem egyedül és kizárólag saját kezében van és hogy azt bizony idegen tényezők ís be­folyásolják. Ez a megismerés na­gyon fontos. A leghatalmasabb nemzet sem mondhatja el magáról, hogy teljesen függetlenítheti ma­gát a külföldtől, mert még az ő sorsa is, legalább részben, a vi­lágpolitikai kérdések mai színte­rein dől e[. Még kevésbbé mond­hatja egy gyenge nép, amely nagy feladatokat lát maga előtt, hogy. semmi közünk ahhoz, ami hatá­rainkon kivül történik, hogy mi a magunk saját ei ejéből fogjuk megeremteni azt az utat, mely ne­hézségeinkből kivezet és hogy a mi külpolitikai jövőnkre csak a száját akaratunk az irányadó. Az eredményes külpoli ikának legelső előfeltétele a viágos céi, amely mögé aztán a nemzetek egész közvéleménye sorakozik. Ebben a tekintetben nincs is nálunk baj. Anélkül, hogy sok magyarázgatás­ra volna szükség, mindén magyar ember tudja, hogy mi a magya 1" külpolitika célja és ebben a teKÍn­íetben közvéleményünk is teljesen osztatlan és egységes. A siker má­sodik előfeltétele azonban az, hogy a külpolitika megfelelően ruglaítnas is legyen és 'alkalmazkodni tudjon a változó v isszonyokhoz. Ezért Ma" gyarországnak valami vég^CgCs, eaj oldalú politikai orientációra mqg nem szabad gondolnia. A magya* külpolitikának ma csak egy fel­adata van, lehetőleg sok'barátcjj sze rezni, vagy legalább is, lehetőleg sok barátságot előkészíteni, hogy aztán adandó alkalommal azokat a barátságokat érvényesíthessük, a melyek a legalkalmasabbak arra, hogy céljainkhoz közelebb hozza­nak' bennünket. A külföldi közvélemény — háfc lord Rothermere önzetlen, nemes és államférfiúi bölcsességtői átha­tott akciójának, — ke zd érdeklő­dést mutatni a magyar nemzet sor­sa iránt. Rajtunk áll, hqgy a cél­jainkhoz való hü ragaszkodással és eszközeink gondos és simulékony megválasztásával ezt az érdeklődést fenntartsuk, fejlesszük és adandó alkalommal ki is használjuk. á középeurépai jó burgonyatermés miatt nincs külföldi kereslet a szabolcsi burgonya iránt. Nagy a pénzhiány a gazdáknál, akik adójukat is váltó­kolcsöimel kénytelenek fizetni. - A szeszgyárak a drága burgonya helyett inkább a seeigszt keresik. — „Javulni fog a helyzet" — mondják a bnrgonyaszakértők. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Azt mondják, ho_gy a gazdák mindig panaszkodnak- Ha nem esik — az a baj, ha esik — az is b'aj. Most .is panaszkodnak, még pedig a burgonyára. Nem veszik a burgonyát. A gyönyörű szabolcsi burgonya ott pihen elvermelve a föld alatt. Mi az oka ennek ? Erre felelnek a vármegye gazdasági szak­értői, akikhez ebben az ügyben kér­dést intéztünk. Kausay Tibor, Szabolcsvármegye gazdasági főr felügyelője a következőket mondja: A szabolcsi gazdáknál igen nagy burgonyakészletek vannak felhal­mozva. Ennek oka az L hogy az idén jó volt a burgonyatermés, heíyen­kint 150—160 métermázsa termett holdankint, ezzel szemben a kereslet igen cse­kély. Az idei burgonya minősége általában jónak monc iható­Eladásra különben is válogatva ke­rül, a silányabb egyedeket a gazdák felétetik jószágaikkal, vagy pedig 1 saját szeszgyáraikban földolgoztat­ják. — Sz bolcisvármegyébín 70 mező­gazdasági sz^szgyár van üz.m, t>en, amelyek a termés igen tekintélyes hányadát használják fef- A jó bur­gonyatermés miatt az ország más vidékéről sem keresik a szabolcsi burgonyát, amely magyarán mond­va nyakukon maradt a gazdáknak, akik teljesen pénztelenül állnak, s adójukat is legtöbb esetben váltó­kölcsönnel tudják kifizetni- A hely­zet tehát nem rózsás, s igy túlzás volna, ha azt mondanánk, hogy a gazdák meg vannak elégedve­Oltványi ödön a Mezőgazdasági Termelők Egye­sült Szövetkezete nyíregyházi kí~ . rendeltségének igazgatója : Ipari burgonyából több ezer vá­gón mennyiséget adtunk ei az ősz folyamán, s ezen cikk iránt most is mutatkozik érdeklődés a keményítő és szeszgyárak részéről, amelyeknek ügynökei áQandóan vásárolnak ki­sebb-nagyobb mennyiségben- Kül­földről ujabban Németország mu­tat komoly érdeklődést az ipari bur­gonya iránt, amefy érdeklődés vé­femérfye m szerint 'fokozódni fog. Étkezési Burgonyát csak Befterü­(Eten tudunk elhelyezni. Ebből a cikkből export nincs, mert Közép­európában olyan jó volt az idei termés, amely felülhaladja az egyes országok szükségleteit. Például Ausztriában 40—50 százalékkal több termett, mint amennyit ei bir fogyasztani- Emiatt kiszorultunk az S- H- S. államból, különösen a burgonyaszegény Karsztvidékről' amely közelebb esik Ausztriához, kevesebb a vasúti fuvardíj, s zz osztrák burgonya jotMJrn van kezelve. Különben is Jugoszláviában a nagy kínálat következtében örökös voft az anstandolás. aminek az lett az ered­ménye, hogy burgonyakereskedőink ráfizettek a jugoszláv exportra. A vegyes ipari Woltmann bur­gonya kemény itőtartalma 16—18 fok, a vegyes ipari Krügeré 12—16 fok- Minősége általában jó, bár egyes burgonyafajták nem értek be a késői fagy miatt, vagy későn kap­tak esőt, s igy utánnanövések ke­letkeztek­A Rózsa, Ella, Woltmann, Jubej fajták mind beértek, egyedül a. Krügernél tapasztalható utánnövés. Ami a burgonyakészie.et illeti, nincs több burgonya elvermelve az idén, mint más esztendőben- Azok a vidékek, ahol korai Rózsát ter­melnek, már eladták készleteiket, s rövidesen rákerül a Sor a Krügerre és Deodara-ra ís. A Krügernél ta­pasztalható utánnövés elenyészően csekély, ezt rendszerint kiválogat­ják és takarmányozásra használják. Tavaszra különben az elvermelt burgonya nagy százaléka megrom­lik, s akkor n?gyobb íiSZ a kereslet az étkezési burgonya iránt. Hoft:r Eer.al n^ a Mezőgazdasági Termelők Egye­sült Szövetkezete nyíregyházi 'kiren­deltségének igazgatója : A szabolcsi gazdák az őszi bur­gonyaárakkal nem voltak megelé­gedve, s abban a reményben, hogy tavasszal többet kapnak érte, elrak­tározták készleteiket, amelyek a jó termés következtében igen tekinté­lyeseknek mondhatók. Kereslet jeienreg egyáltajáöan nincis. Ipari burgonyából Szabolcfevár­megye mezőgazdasági szeszgyárai és a Demecseri Ipartelepek "sokat felvettek- Utóbbi egymaga 1000 va­gonnal. Rózsaburgonyában volt bel földi kereslet Budapest és a na­gyobb városok részerői. Ezt a faj­tát azonban a Dunántuf és Pestvár­megyében is termesztik, s ezekről a területekről közelebb való fekvé­sük miatt szintén nagyobb mennyi­séget vásároltak, amit a szabolcsi piac erősen érzett. Tényleges export eddig még" nem volt* y Mindössze Németország érdeklődik a |jia,gyar ipa ri burgonya iránt, a felajánlott árak azonban még olyan alacsonyak, amelyek mellett minő­ségi garanciát nem lehet vállalni­A késői esőzés miatt a burgo­nya utóhajtásai sok helyen nem (értek (be s ez a körülmény aggályos 1 a tavaszig való eltarthatás szem­pontjából- A szállítást azonban ez a körülmény nem befolyásolja­Papp Géza, a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület titkára : A burgonya iránt való kereslet kisebb a rányu, mint amilyen a ter­més volt, hiszen 46—50 métermázsa átlagos termés volt holdankint, ami jó közepesnek mondható- A bur­gonya ara ősszel felment, s igy a szeszgyárak sok helyen melaszt vá­sárolták burgonya "helyett, ami természetesen a burgonyapiac ro­vására ment- Az idei burgonya na­gyon jó minőségű, jó beérett és el­tartható, Keményitőtartalma a Woltmannái és Krügernél kielégítő­Külföldön a lengyei és cseh bur­gonya konkurrál a magyar burgo­nyával s amiatt nem indult meg az exportunk- < , V, Remek színes divat hócipő < 50 Szürke, barna és fekete "fl nencrrt visszahajtó hársonvcrallérral drapp, szürke, fekete színekben, visszaht-jtós gal­lérral, Tre-Torn svéd, t merik ai és Wimpassing minőségekben nagy választékban beérkeztek. Valódi orosz és Szürke, barna és fekete fraucia női hócipők ^^ pengő visszahajtó bársonygallérral pengő Benedekfifynél, a Hungária Cioőánruhazban, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ucca 5. Világhirü BALLY, SALAMANDER, MATHAN, REFORM, PR1NCESS stb. cipőujdonságok. Szíveskedjék kirakatainkat megtekinteni. Férfi orosz hócipő - Q'80 pengő Egyes szám ára 16 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom