Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-30 / 296. szám

1927. december 25. JRttKrIoix. 233 Vármegyék tanügyének mnltja és jelene. (Böngészés kö ben) Lapozgatva a Néptanítók Lapja régebbi számaiban örömmel pihen a szem egy-egy néven, melynek viselője akkor még nem, de most már ismerős. Itt találkozunk Grigássy nevével, ki, mint járásköri elnök beszámol külföldi tanulmányútjáról; olvassuk Pillér cikkeit, Munkácsy polémiáját, Bökényi hozzászólásait, referádáit. Ki gondolta volna akkor, hogy a máramarosi közművelődési egyesület tudósítója Nyíregyházára kerül ? Talán nem lesz érdektelen a tudósítások egyikéből a pregaránsabb részleteket leadni, melyek fényt és meleget árasztanak: analfabéta tanfolyamokat rendezett, tanítókat jutalmazott közművelődési naptárt adott, népkönyvtárt és szépirodaimat támogatott, közművelődési házépítést tervezett s főiskolai hallgató számára alapítványt tett stb. Lapozgatva tovább, a N- L.-ban, és keresve azokat a pályatételeket, melyek egy megye tanügyének múltját feltárni, jelenét bemutatni kívánják, megtaláljuk a máramarosjak pályatételét. A Máramarosi Altalános Tanítóegyesület elnöke az 1891 évi október 5-iki közgyűlés határozata folytán, 1892. augusztus l-ig terjedő határidővel, ilycimü pályázati kérdésre kívánt dolgozatot": »Máramaros vármegye népoktatásának fejlődése 1868-tói napjainkig, a régibb adatok — mint tájékoztató rész felemütésévek. A tétel kidolgozója Bökényi Dániel, ki a mű egy példányát volt szives böngészés végett rendelkezésre bocsátani. A pályadíj nyertes munka el igéje : »Neveini a szépet' oktatással, intéssel, célszerű törvényekkel : ez a legnemesebb feladat — mert kifejti a nemzet erejét' virágzásra emeli e hazát, biztosítja törvényeink szentségét s az embereket jobbakká, boldogabbakká teszi. (Deák Ferenc.) A 175 oldalas munkához értékes függelék-táblázat sorakozik, melyeket — a szerző szerint — részletesebben kellett volna feldolgozni. De éppen e

z a nész az, melyet az iskolai irattárak hiányos volta miatt alig vehet valaha gondos kéz teljes feldolgozás alá. Ilyen munkák írásánál vehető észre, minő baj az, ha az jskola irattár nélKQi van. Egy gondosan ve zetett, gyarapított és őrzött irattár képvisel ma, képviselni fog a jövőben oly értéket, mint amilyen értékes eszköz pld. egy vezérkari csapat élén álló tábornok kezében a térkép, mely után helyszíni ismereteit gazdagítja. Egy iskolai irattár — irja Bökényi — a község kulturai fejlődésének fokmérőié, a szó igaz értelmében yett nyilvántartási naplója. Nélküle — az iskola által, a község művelődése érdeké'»e

n kifejtett szellemi munkásság elveszett szellemi alkotmány. Nézzük és vegyük mintául a munka felosztását. Az I. rész tartalma : Történelmi szempontok. — Róm. kath. iskolák. A gör. kath. iskolák. Protestáns iskolák. Az is- , kolai tanszervezetek: kath. és pro- j testans iskolák számára. Egyesületi élet. Tanfelügyelet. II. rész. Máramaros tanügye ' 1867 után. Kisded nevelés. Elemi j oktatás. Középiskola. Szakoktatás. Nőnevelés. Egyesületi élet 1867 után. Ifjúsági egyesületek. Szak-' beli egyesületek. Társadalmi egyesületek. Tanfelügyelet 1867 után. A függelékben : a község neve van s mellette (mikor van először említés téve) az évszám ; a továobi rovatokban : a tankötelesek szánna' az iskola alapítási éve, jellege és foka; létszáma, rendszere (osztott, osztatlan), milyen házban (saját, bérház) s tanítói neve. Ezzel befejeződött a nyomtatott rész, de a szerző kezében tovább is ott az irótoll s jegyez folyton értékesnél-értékesebb adatot, miként Nyíregyházán Nagy Sámuel. E töredékjegyzetek szerint már 1872-ben a tanfelügyelő indítványára megkérik a kincstárt, hogy mindazon községekben, melyekben a kincstárnak földje van, a mezőgazdaságra és kertészetre vonatkozó gyakorlati útmutatások valósithatására megfelelő területet engedjen. Tanügyi egyházi hirek, beszédek, újságokból ' vett szemelvények, megörökitésre méltó események gazdagítják a könyv toldalékát. A böngészést befejezve arra a konklúzióra jutunk, hogy az élet zajfolyamában sok érték ömlik az az örök feledés tengerébe anélkül, hogy ezt az értéket valaki partra hozta volna. Nap-nap után filmszerüleg peregnek az események és nincs aki ezeket megörökítse, a jövőnek átadja. Pedig itt az idő : menteni a megmenthetőt! (A nyíregyházi tanítóképzősök már megkezdték a mentési akciót, azáltal hogy egy-egy iskola történetét dolgozzák.) Az 1868-ik évi XXXVIII. t.-c., népoktatásügyünk alapja, immáron hatvan éves lesz, becsületbeli dolog tehát minden megye tanügyi múltjának és jelenétiek bemutatasa bel- és külföld előtt egyaránt. A névtelen hősöknek e

z lesz az örök emlék-állitás, melyet sem az idő, sem az erőszak le nem rombol; miképt a lelket sem lehet elpuszfi-< tani. , Ha, a kfürt — Gárdonyi szerint — erősebb minden földi szónál, ha a virág — a költőnél — szebben bsezéi minden levélnél, ugy az olyan könyv, meiy egy- vármegye szellemi kert .ének apró virágairól regél : hangosabb, szebb minden földi szónál, emberi beszédnél; mert a szeretet ténykedését örökiti meg. (8.) Egy bibarngrai borbély karácsony estéjén az ablakon keresztül rálőtt a karácsonyfa alatt álló iparostársára. Haldokolva szállították az áldozatot Debrecenbe. Debrecenből jelentik: VéreS gyilkossági kísérletnek volt színhelye a szentestén a közeli Biharugra község. Este 7 órakor Szelizsnyay János biharugrai borbélymester elment Balog Ambrus borbélymester házához, belesett az ablakon és mikor látta, hogy Balog éppen a szobában tartózkodik fiatal feleségével a karácsonyfa mellett, Szelízsnyay revolverrel kétszer rálőtt iparos társára, A lövések közül csak az egyik talált, amely a szerencsétlen ember hátába fúródott. Balog Ambrusné segélykiáltásait összefutottak a szomszédok, akiknek sikerült elfogniok a menekülő gyilkost. Balog a földön he" vert eszmé'eilenül, hátából erős sugárban öm!ött a vér. Na.eynehezien orvost kerilettek, aki bekötözte Balog Ambrus sebét. Az igen sok vért vesztett embert beszállították a debreceni sebészeti klinikára. Az: elfogott gyilkost a csendőrség vette őrizetbe, a revolvert is megtalálták nála. Tettére vonatkozólag megtagadott minden felvilágosítást. — LEVÉLPAPÍROK nagy vá lasztékban kaphatók a JÖBA-nyomdában, Széchenyi-ut 9. •••••••••••••••••••••••••••••• S ^ B • A D«ungel eposxs* Q smelvben háromszáz elefánt hoppzút áll egy elrabolt kis elefántért! •••••••••••••••••••ÖOÖDDCDÖOÖQ CHANG Csütörtökön, csak eoy napig: 14 felvonásos gazdag jótékonycélú előadás! Szentivánéji álom (Menyország kapuja.) Egy szegény kislány története a kunyhótól a meny ország kapujáig 10 felvonásban. Betty Bronson a főszerepben. Két burleszk attrakció! FIGYELEM! nap három előadásónak bevételét 50 százalékban a szegény gyermekek felruházására fordítjuk! Pénteken Szombaton Vasárnap A DZSUNGEL EPOSZA: Az ember harca az állattal 8 fejezetben — Főszerepben: 300 megvadult elefánt. — BURLESZK-VERSENY ! Az ember nincsen fából Burleszk attrakció. A két m£kvi«»áf) Burleszk sláger. Előadások kezdete: pénteken 5, 7 éi 9, szombaton Szilveszterkor 4, 6, 8 és 10 órakor, — vasárnap, Újévkor 3, 5, 7 és » órakor. Dr. OETRERféie sütőpor és vaniilincukor igy eredményez! A '27 receptet tartalmazó könyvet klvínatra ingyen é9 bérmentve küldi: Dr. A. OETKER, Budapest, VIII., Cont ucca 25 á közigazgatási reformjavaslat külön státusba osztja a vármegyei tisztviselőket. Budapest, december 29. Néhány nappal ezelőtt eddig ismereten részleteket közöltek a közigazgatási reformjavaslatnak a megyei tisztviselőkre vonatkozó intézkedéseiből. Jeleztük akkor, hogy a fizetési beosztást is «ieg akarja változtatni a belügyminiszter. Most ezt a tervezett fizetési beosztást is közölhetjük. A javaslat szerint .a vármegyei tisztviselőket az állami .státustói eltérő csoportokba osztanák (be él fizetésük is más>vo!na, mint a hasonló rangosztálybeli állami (tisztviselőknek. r öt csoportba kívánják osztani a megyei tisztviselőket. { Az első csoportba vtartoaiának a szolgabirák, az aljegyzők, járási tiszti orvosok és az allevéltárnokok Fizetésük 225 pengőtől 400 pengőig terjednek. [ A második csoport tagjai a masodfőjegyzők, az árvaszéki ülnökök, a főlevéltámokok, a ti z i főorvosok és az alügyészefc. Fizetés 300—500 pengő. A harmadik csoportban egyedül a főszolgabirák foglalnának helyet 300—600 pengős illetménnyel. A negyedik csoportba kerülnének a főjegyzők, a főügyészek és az árvaszéki elnökök. 400—650 pengős illetményt élveznének ennek: a csoportnak a tagjai. Az ötödik csoportot az alispánoknak tartják fent. Ebben 600— 800 pengős fizetések volnának. Az irodatiszteket és íroda'gazgatókat nem kívánja a javaslat X státusba besorozni. Utóbbiaknak: 250—350, előbbieknek 150—300 pengős illetményt szánnak. Az egyes csoportokon belül öt évenként lépnének elő a ti ztviselők egy-egy fizetési fokozattal. Az alispánokhoz tanulmányozás végett megküldött reformtervezet kjsérőirata megjegyzi, hogy ameny nyjben ez a csoportosítás nem volna keresztülvihető, akkor a belügyminiszter eltekint a megyei tisztviselők külön státusának megSzervezésétőf és illetményeidet az állami státusnak bizonyos módositásávaf fogják rendezni. Kiváló jó minőségű BÚTOR Glück Jenő legnagyobb választékú outor áruházában szerezhető be. Vay Ádám ucca 8. szám. Telefon: 234. Alapítva 1903. ssei