Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-29 / 295. szám

6 NyIRegyúaza, 1927. december 25 * Vasárnap XLVíll. évfolyam, 293 szám APOLLO APOLLO Valamennyi előkelő fővárosi kávéházban és mulatóban játszák már a nyíregyházi zeneszerzők tangódalát. Rövidesen a Stodió és leadja Vörös Feri előadásában a „Lehet-e még"-et. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Hírt adtunk multheti számunk­abn arról a gyönyörű tangódalról' amelynek zenéjét Ilniczky László szövegére két nyíregyházi fiatalem­ber, Mstyasovszky Andor és Han_ wi Rezsó szerzetták. A kottafüzet, nem mint akkor irtuk, Nádor Kál­mán, hanem a Bárd-zenemükiadó­cég kiadásában jelent meg s már Nyíregyházán is kapható művészi szinnyomatu fedelével a Szántó és Ferenczi-féle könyvkereskedésekben Akkor azt is (írták, hogy a dalt a Lengyel cukrászda és a Városi Szinház zenekara játsza, most azon­ban már hallható ez Budapest va­lamennyi előkelő kávéházában és mulatójában, Vörös Feri, Pogány Dezső, néger dzsezz-bend,'továbbá a legjobb pesti cigányzenészek elő­adásában. Megemlíthetjük a. sok közül Ostende, Vestend, Royaí­Pálmakert, Paiace kávéilázakat és a Tabarin, Papagály, Kék madár, Kék egér, Operaház-bár, Brifajiia bár mulatókat. Sőt rövidesen a Stú­dió rendezésében a rádió is le fogja adni a nyíregyházi szerzők sláge­rét, akiknek első sikerük után mi sem áll többé utjukban, hogy a nehéz érvényesü'ési viszonyok e'le­nére is kiadják többi táncdalukat. Fekésházy József balsai tanitó az orosz fogságban naplójegyzeteket készített a Románia kétszinüségét leleplező orosz njságoKból. VIII,. Április 22. Románia megmarad­A román frontról á,szökött osztrák magyar tisztek azt áll»tják, hogy a fentiek sokat várnak az orosz forradalomtól. Április 24. Valáhiábaiía németek minden élelmiszert elszed .Ok si temérdek ppapirpénzt boccsátottak ki. A nép türelmetlenül várja a felszabadító orosz csapatokat. Ápril^ 26. Egy lap szerint román '" k ' katonákat szállítanak a cár védel- f részét, Oroszlengyelországot, Ha­talma alá hajtotta Bulgáriát, Török országot, Ausztriát, Magyarorszá­got: mondja meg, mit akar... Ha Perzsia kell, ne hallgasson, az Istenért! Május 11. Romániában éh»nség va'n s Oroszországtól várnak élel­met. Odesszából küldöttek is, de ne m osztották szét., Május 15. Román lapok írják' hogy meg vannak elégedve azok­kal a szállítmányokkal", melyieket hozzájuk küldenek. Május 19. Bratianu: Az orosz nép tudja, hogy a magyar iga alatt szenvednek a románok... A magyarok annektálták Erdélyt. Május 22. Romániában a föld a parasztság, jobbágyság kefébe megy át. Május 26. Krasznojarszki szoci­demokraták lapja: Ha mi azt kíván juk, hogy Magyarországnak román lakta vidékét Romániához íkell csato'nj akkor oda kell adn 1 Orosz­országnak románoktól lakott vidé­két, vagyis Besszarábiát is. Május 29. Az osztrák és magyar­országi román foglyok felirattal fordultak az orosz kormányhoz: Mi kívánjuk az egyesülést Romá­niával; hisszük, hogy vérünk nem ömlik hiába; sokat küzdöttünk a magyar és osztrák sovinizmus ei­len. Junius 7. Romániával -—odesz­szai lap szerint— külön békét köt­nek a központi hatalmak; Romá­njában erős a békepárt. Junius 15. A magyar szocialis­ták vi elkedése — ezek kívánják Erdélynek Romániával való egye­sítését és hogy Szerbiának kár­pótlást kell adni, továbbá ten­gert — nyomasztó benyomást gya­korol a hatalomra. Junius 17. Krasznojarszki új­ság: A román kormány a diplomá­ciai ravaszság teljes magaslatin ál­lott... Cigány módon cselekedett­Győzelem esetére kikötötte magá­nak Bukovinát, Erdélyt, a Bánsá­got, Szumillát, Várnát; ugy, hogy öt millióval szaporodott volna Ro­mánia lakosainak száma; meg­fojtották volna a szerbeket, ukraj­nistákat, mint ahogy megfojtottak most i zsidókat... Az uj kormány eddig három piszkos szerződést leplezett már le 4 ásd a fenti ro­mánt). Mindenikben rablásról volt &zó s e,Jek a cár és nagytőkések ér­dekében köttettek. Stokholm, május 21. A békének egyáltalában rtem tesznek hasznos szolgálatot azzal, hogy az Entente népeiben félje-ithe'jetlen reménye­ket keltenek fi magyar szocialis­ták). Ami a nemzetiségeket és S er biát illeti, teljesein érthetetlen, ho­gyan támogathatja egy magyarpol gár a nemzetiségeinek elnyomásá­ról szóló és legelkeseredettebb el­lenségeink által terjesztett rágal­mat. Érthetetlen áz is, hogyan lehet a szükséges anyagi eszközöket egy oly ország felállítására felajánlani*, amely a gyűlölet propagandájával és szisztematikus gyilkosságokkal hazánknak létét fenyegette meg és ezzel elkerülhetetlenné tette a há­borút. Augusztus 6. Az oroszok futása (Tamopoi körül) hasonló volt a románok által rendezett 1916. évi őszt futáshoz. Az ágyuk t'zei, a csapatok tízezre 1 jutottak afz el­lenség kezébe. Augusztus 7. Az oroszok, romá­nok vonulnak vissza. Augusztus 13. A román, király' család Oroszországba fog utalni. Augusztus 27. Egy román kép­viselő kesereg: Mi hü szövet-égései voltunk az oroszoknak s azok még­is megengedték, hogy temetővé vál­toztassák Romániát, mely ország pedig v'rágos kert volt a háború előtt. De él még az igazságos Isten! mere. Április 27. A román fronton ki­fogástalan a rend. Április 29. Oroszországnak köny­nyü a helyzete a békekötésben, mert Finnországnak megadta az alkotmányt. Lengyelország nincs a kezén, ök csupán Perzsiában van nak bent., de a központi hatalnjak­nak ki kell vonulni Romániából, Szerbiából, Montenegróból. Bel­giumból. Május 5. Románjában pusztít a tífusz. Május 9. Mit akar még Német­ország? Hiszen a tenger fenekére küldött már ezer hajót...- A végső kimerülésbe döntötte a semleges államokat i . Tízmilliókat tett nyo­morékká. Milyen módon lehetne kielégíteni a "német hadi istent? Ha hadisarc kell, szóljon Német­ország... Ha nem elégledett meg azzal, hogy feldúlta Belgiumot, tönkretette Szerbiát, Montenegrót, elfoglalta Románia háromnegyed részét, elfoglalta Franciaország -gy ^niiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiHiiiniiiHiiiiiiiiiiiiiUM Használt, de jó állapotban levő gazdasági ló-szekereket és egyéb használt gazdasági fel­szereléseket vásárolok. Ajánlató kat Dr. Lakatos Ernő ügyvéd. Nyir egyhaza, kérek. 7927-2 Karácsonyi ünnep a nyíregyházi fogházban Szombat délután volt, karácsony szómbat'án, amikor megtelik a ne­mesebb lélek Krisztus születése ün­nepének karáconyest csodááto 5 misztériumának mindent betöltő i boldog érzéssel. Az otthonok erre a boldogságos ünnepre készültek. A városnak legkomorabb épületé­ben, a fogházban ezekben a~z órák­ban gyúltak ki a hosszú folyosó színpaddá rendezett részében a ka­rácsonyfa piros—fehér—zöld vil­lanykörtéi. Az élet hajótöröttéi' bűnök áldozatai, a fogház szomorú lakói, a rabok a nagy folyosó fe­lett futó erkélyeken sorakoztak fel. A földszinten helyezkedik el az ün­nepség közönségé. Nemesen ér­ző asszonyok, férfiak szakítanak időt a legdrágább percekből, a kö­zelgő Szenteste óráiból és eljönnek a legszomorúbb, szinte megrázóan zord hátterű karácsonyi ünnepre, a penitenciás, könnyes karácsonyra, ahol szivbemarkoló realitássá éled a karácsonynak mély emóciókát ki­váltó csodája. Az érkezőket a sze­retet ünnepét évről-évre jóságos szivvei irányító főügyész, dr. Illés Andor fogadja. A szürke függöny mögül elénk tárul a hatalmas"karácsonyfa,,mint a mélyből az égre törő ima. A fa alatt a rabok vegyeskara áll fél­körben. Jakab József karnagy fog­lalkozott szereleítel és kitirtással a fogház énekkarával. Intésére fel­hangzik a karácsonyi ének, majd Bartók Jenő dr. ref. lelkész imája az örök szeretet, a megbocsátó krisztusi jóság igéivel hat mélyen a foglyok sokaságára. Az első fel­csukló sirás után, mint kavargó vihar terjed a rabok sürü sorain i ót a lelkeket gyökeréig megrázó zo­kogás. Boldog karácsonyok, tiszta karácsonyok elvesztése és égető szomjúsággal kívánása sir fel. Az ima után ezüstös fekete ruhás Hungária lép elő és benső hévvel ad elő egy tüzes, hazafias költe­ményt, amely a Hiszekegy imájávai végződik. Az ünnepi beszédet Ta­más János g. kath. lelkész mond­ja és amikor sugalló erővel hivja fel a sirva ünneplőket, hívják ma­gukhoz Krisztust, hisz ő hiány­zik nékik, egy uj erkölcsi élet ígé­rete, mint delejes áram fut át a sötét tömegen, az elitéltek során. Több áhítatos énekszám és lelkes szép szavalat, közbe egy kedves, hangulatos pásztorjáték ékelődik. Az előadók mind rabok és nem egy jirul et olyan testi-lelki arra­valóságot, hogy fáj a lelkünk ott tudni őket az eltévelyedés utján. Derű is csillan a pásztorjátékban és egy-egy pillanatra felsugárzott a Dásaroljosi gróf l)esseis>JJt}«féle tokaji birokot! Legkisebb rendelés is azonnal elintéztetik Rendelések GÖrögszáltósra küldendők iiilllllllllltMIIIIIH 7825 =

Next

/
Oldalképek
Tartalom