Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-25 / 293. szám

1279 december 25. JNÍLRFBYIDÉK. 3 •következőkben vázolhatom : Hogy a filmnek a művelődés szolgálatában óriási jelentősége van az ma már nem vitatható. Nevelő hatása nemcsak a tömegek kultú­ráját illetően, hanem még sokkai inkább az iskolai oktatás szem­pontjából megmérhetetlen, az két­ségtelen. A kötelező filmoktatás azonban a mai formájában nem támogatja, sikeresen az iskola munkáját. Ha a mérleg egyik serpenyőjébe a köte­lező film nevelő hatását tesszük, a másikba pedig a filmelőadások hát­rányait, alighanem az utóbbi ol­dalra billen az egyensúly. Talán sohasem akad olyan ok­tató film, amely az egész ifjúságot érdekli. Tegyük fei, hogy földraj­zi film — mondjuk: Spanyolor­szág — van műsoron. Igaz, hogy csak a II. osztály földraiztanitásá­vai kapcsolatos, tehát élénkebben csak ez az osztály érdeklődik iránta' mégis alig várja a bemutatás napját az egész ifjúság, mert kitűnő alka­lom az — órabliccelésre. Már na­pokkal előbb izgatottan tárgyalják: ez az óra marad e i ! Az a 'tanár pe­dig, aki elveszti a nem mindig könnyen pótolható tanóráját, nem a leghizelgőbben nyilatkozik a kö­telező filmről. Végre elérkezik a vegyes érzelmekkel várt előadás­Az ifjúság bevonul a moziba. Nagy részüket kevésbé érdeklik a spa­nyol földrajzi és néprajzi képek ; alig várják a kisérő műsort — rend szerint valami pedagógiailag érték­telen bohózatot hogv legalább »élvezzenek is vatamit«. A pedagógiai eredmény ? Csak a II. osztály szellemi tőkéje növekedett intenzivebben. — A felső osztályok szellemi súlygyara­podása minimális. Jön a replika : Más alkalommai viszont a felső osztályosok kapnak nekik való filmet. Csakhogy akkor még a kis diákokat untatja az ő tanulmányaikba nem vágó, érdek­lődési körüktői távolabb eső dolog s igy rájuk nézve csekély a nevelő hatás. Ellenben az iskola rendje ki­zökkent a rendes kerékvágásból. — Az egész ifjúság elvesztett két ko­moly tanítási órát. A kötelező filmnek akkor volna igazi nevelő értéke, ha mindenik osztály aktuális filmet kapna. Te­hát midnegyik iskolából csak azo­kat az osztályokat kellene a film megtekintésére elvezetni, amelyek­nek tanulmányi körét éppen érinti. Majd ha minden iskolanak meg­lesz a maga vetítőgépje és kellő számú filmje, akkor válik hatalmas erejű oktató eszközzé a film. A mai kötelező filmoktatásnak azonban — bátran kimondhatjuk — több a kára, mint a haszna. Adorján Ferencné a községi polgári leányiskola igaz­gatója : A modern pedagógia minden eszközt igyekszik felhasználni, ami a gyermek ismereteinek megszer­zését és gyarapítását megkönnyíti' elősegíti. Ezért állítja ujabban a fil­met js a tanitás és nevelés szolgá­latába. A szemléltető eszközök kö­z.ül az eseményt, az igazi történést a film nyújtja legtökéletesebben.— Megeleveníti a^gytermek előtt a (mul 1 eseményeket; nagyszerű kísérletek­kel világossá teszi a fizikai-kémiai folyamatokat; természethüen állítja a gyermek elé az ismeretlen tája­kat, népeket, állatvilágot, uj talál­mányokat stb. Alig van tantárgy, amely a film felhasználásából hasz­not látna. A filmet az oktatás szolgálatában örömmel üdvözli mindenki, aki a gyermek munkáját megkönnyí­teni, eredményessé tenni szeretné. Fazekas János az ág. hitv. ev. elemi népiskola igazgató-tanítója : A filmoktatás eddigi eredményé­rői csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatok. A film főleg az is­meretszerzés s a kedélyvilág neme­sítése szempontjából jelentős. Az általa nyújtott ismereteket a legtö­kéletesebb módszer szerint oktató' a legképzettebb tanító a legjobban felszerelt iskolában sem pótolhatja. A gyermekeknek bizonyos tárgy­körbe tartozó ismeretei csakis a filmen látottak alapján válhatnak világosakká; hiszen a film eltünteti az ismeretszerzés tér és időbeli akadályait és ed" dig csak a képzeletre bizott me­sék és történelmi jelenségek élő valóságként jelennek m eg a mozi vásznán. A kicsiny tárgyakat is nagyított formában szemlélheti a gyermek. A legjobb képről sem tud a gyermek annyit tanulni, mint a mozi vásznáról, mert azon élet van, alakjai mozognak, elevenek és hangulatosak. 1 A filmoktatás eddigi paedagógiai eredménye az, hogy a gyermel <ek ismeretei világosabbá, tökéleteseb­bé és sokoldalúbbá tehetők. Főleg az egyes világrészek és országok' a természet világa mint egész, s a benne működő erők tisztázódnak és raktározódnak el eredményesen a gyermekek lelkében. A filmoktatás eredménye tehá 1 kétségtelen. Kár, hogy a népiskolá­ban, nem tehető kötelezővé ugy, inint a középfokú iskolákban. Pénz­hiány miatt a növendékeknek átlag csak 20 százaléka jelentkezik az előadásokra. Szabö Fái a ref. elemi népiskola igazgató­tanítója : A filmoktatásnak gyakorlati, élet­re kiható eredménye az egyénekre kezdetleges stádiumában is jelen­tős, tekintettel arra, hogy »a szem­léltetés minden ismeretnek alagja« paedagógiai elv itt alkalmazható legsikeresebben. A közre való jótékony hatása azonban csak ugy érhető el, ha az . Csúz, I ischias, I ideg. és fejfájás, köszvény, I náthaláz, I valamint meghűléstől, származó betegségeknél M Togal-tabletták gyorsan és biztosan hatnak. Togal kiválasztja a húgysavat. őgy kísérlet meggyőzi Önt. ARA P: 1.80 Minden gyógyszertárban kapható! Igyál KATHREINER-féle KNEIPP malátakávét Őserejü — pompás zamatú kitűnő ital — számodra is. 7046 oktatás alsó fokától a legmaga­sabbig — a tanuló sereg anyagi megterhelésé nélkül — tesszük kö­telezővé. — E célból szükséges, hogy minden iskofába bevezessük a filmoktatást az egyes tantárgyak keretében. Mérhetetlen haszna lesz ennek ugy a tudás fokozása, mint erkölcsi tekintetben is. A tanítóság vágyva-vágyik arra az időre, midőn végre kielégítést nyerhet az ismeretek megrögzítése terén fáradozása, melynek ereje a közoktatásügy felvirágzására vezet. A filmen való megörökítése a tanul 1­ságos, a lelki életet megtisztító példáknak felemelő hatású a fogé­kony ifjúságra s igy erkölcsi 'ér­téke Kiszámíthatatlan. Közhasznú eredményt értünk ei tehát némileg a filmoktatás terén, árdása azonban az oktatásügyre csak az általam elmondottak meg­valósítása által érhető el a maga tökéletességében ! Friedmann Bertalan az izr. elemi népiskola igazgató­tanítója : Pedagógiai szempontból az az eredménye a kötelező filmoktatás­nak, hogy hathatósan előmozdítja az iskola munkáját. A modern pe­dagógia legfőbb vívmánya a szem­lélet. Mindent megszemléltetni kell. Az a jó tafriitó, aki előadásával'hü és igaz képet tud rajzolni a gyer­meki lélekbe. Ennek eléréséhez — egyéni képességein kívül — sok mindenre van szüksége. Legpro­duktivabb eszköze a jó film, mely még a legelvontabb tárgynál is se­gítségére van. Nemcsak eredmé­nyessé teszi a tanitó munkáját, ha­nem megszemélyesíti és éltető lel­ket ad az általa ismertetett anyag­nak. A filmen az ismeretterjesztés­nél azt a szolgálatot teszi, amit a repülőgép a közlekedésben. Meg­könnyíti és meggyorsítja az érint­kezést a távoli vidékekkei és a tő­lünk messzire lakó emberekkel. Az iskolásgyerekek véleménye a filmről. Ferenczi István, a nyíregyházi m. kir. állami tanítóképző intézetben a gyakorlati kiképzés tanára, a gya­korló elemi Iskola III—IV. osztályá­nak vezetője, a következő érdekes választ küldte be : A kötelező filmoktatás eredmé­nye szinte felbecsülhetetlen értékű. A földrajz, történelem, egészség­tan, természetrajz és természettan tanításának nélkülözhetetlen kiegé­szítője lesz a jövőben teljes mér­tékben kifejlődő filmoktatás. Külön­ben jó magam is — a tek. Szer­kesztő ur példáján elindulva — körkérdést intéztem a gyakorló-is­kola tanulóihoz. Szerintem az ő véleményük éppen olyan értékes' sőt némi tekintetben súlyosabb is» mint a miénk, önállóan, minden segítséget kizáró módon kellett fe­lelniök a következő kérdésekre : »Miért szeretek mozfba járn/r Mit láttam ott, amit máshol nem láthat­tam volna t íme néhány válasz 1. Azért szeretek moziba járni' mert ott sok tanulságos dolgot láthatok. Én még nem voltam re­pülőgépen s nem néztem onnét le. Mikor a film repülőgépet mutat' ugy érzem, mintha én is repülnék s onnan néznék le. Sivatagot nem láttam. Tengeri hajót sem láttam. Robbanó hazat sem, oroszlánt sem, tigrist sem, hajó sülyedést sem. Nem láttam a fog belsejét. És ezt a filmen Láttam, légér Laci III. oszt. 2. Én azért szeretem, ha moziba megyünk, mert minden mozi után egy vígjáték következik és sokat lehet rajta nevetni. A moziban meg lehet tanulni, hogy lehet az egész­ségünket megvédeni. Szeretem a tréfás képeket és mindazokat a ta­nulságos dolgokat, amit az életbői bemutat. Igy aztán szórakoztat is, meg tanít is. Fried Ágnes m. oszt­3- Én azért szeretek moziba jár­ni, mert sok érdekes dolgot lá­tok és abból sokat tanulhatok. Pl.: a fogak belsejét (keresztmetszetet) a legyekről, a gyermek egészségé­ről. Mesék és viccek: Tinta Matyi' Szabólegény. Érdekes mutatványok: Egy ember a hajánál felkötve a repülőgépen függött. Mit nem sze­retek a moziban? Fekete (mert sö­tét van) vásznon fehér betűt. — Horthy György III. oszt. 4. En azért szeretek moziba jár­ni, mert szórakozom. Máshol nem látom azt, amit a moziban látok. Nagyon szeretem a vígjátékot és a mesés filmet. Szerdán tanulságos fíim volt. Nagyon sajnáltam, hogy olyan hamar véget ért. Én minden­kinek ajánlom, hogy menjen a moziba. De nemcsak magatok men­jetek, hanem hívjátok barátnőtöket, hadd szórakozzon az is, aki veled van. Én nagyon szeretek moziba járni. Kukits Aranka III. oszt. 5. Én azért szeretek moziba jár­ni, mert igen tanulságos. Másod­szor pedig vidám és szórakoztató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom