Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-24 / 292. szám

6 JAÍKYIIÁSL "BMMtaam üHBMaam 1927. decen ber 24 Sirins jóslata 1928-ra. Sirius, a népszerű időjós elég korán elkészült szokásos évi jós­latával, amely az idén bővelkedik politikai jóslatokban- Jóslata Ma­gyarországot illetőleg olyan opti­misztikits, hogy ötven perctíníes teljesedés esetén is azt mondhat­nánk: Boldogabb az uj e zt ndő. Jóslata egyébként a következőké­pen hangzik: A tél közepesnek ígérkezik. Több napon bizony zord, hideg idő lesz. Nemcsak itt nálunk, hapem Európa többi részében ís tgen nagy hava­zások, sőt hóviharok lesznek. Fe­hér karácsonyunk lesz. Az 1928. évben kö 'épjó termés várható. Buza, gabona jobbnak ígérkezik, mint a mult évben. Sző­lő- és gyümölcstermés nagyon jó lesz. Magyarországnak hét eszten­deig közép jó termese lesz. 1928-tól 1934-ig nem kell félni szűk eszten­dőtől. A hét jó esztendő kiterjed Euró­pa többi országaira is. Tehát örö­met hoz a földművelő gazdáknak. A téli és tavaszi hónapokban ár­vizek ígérkeznek. Európában több országban ki­sebb-nagyobb földrengések várha­tók. Igy nálunk is átvonulóan. A nyár jó melegnek ígérkezik­hasonló az 1927-hez. Magyarország 1928-ban több megszállt területét fogja vissza­kapni. Szerintem Szerbia Tesz az első, aki visszaadja Szabadkát, Zombort és még több megszállt* területet május hónapra. Magyarország és Olaszország a jövőben mint két testvérország kar­öltve fo# dolgozni és egymást fog­ja segíteni. Magyarországnak Olaszország még tengeri kikötőt is fog adni Fiúméból. Magyarország a jövő­ben több országgal jó viszonyban fog élni. Hazánkat' ezidejg nejm ismerték, csak most kezdik megis­merni és értékelni, Magyarország még nagy és hatalmas lesz. Csehország is magába fog száll­ni és ő s hozzájárul" a megszállt területek visszaadásához. Remé­lem 2 éven belül már a Kárpátok ormain látjuk lengeni a magya r zászlót. Amikor az elhagyott anya és kiüldözött gyermek újra talál­kozik, az anyai sziv megkönnyeb­bül, amikor karjaiba zárja elve­szetnek hitt gyermekét. lÉdes jó Istenünk, hallg^d meg : milliók imáját, elveszett szép ,magyar Ha­zánkat, adjad vissza (nékünk. Olaszország Európa békeköz­pontja lesz. Itt találkozik a kibé­külés, a szeretet, a békesség. Mus­solini az egész világgal békében óhajt élni és az Ő országát na­gyon is boldoggá óhajtja tenni. 0 Európa békeangyala. Anglia és Spanyolország között komoly ellentétek lesznek a gyar­matok miatt. A két ország politiku­sai háborút szeretnének előidézni. A két uralkodó pedig mindent el fog követni, hogy országuk béké­je és barátsága .hosszú ideig meg­maradjon. Franciaország 1928-ban gyar­mati háborút fog viselni. Az or­szág Belsejében is lesznek zavarok, attól kell tartani, hogy belforra" dalom fog kitörni. A külpolitikai térét] is sok baj lesz. Németország nagy javulás előtt áll! Szép jövő vár rá, csak jobban össze kell tartani. Itt is lesznek ellentétek, sőt összeesküvők, akik titokban az ország békéjé: szeretnék feldúlni. A politikusok között i s merülnek fel ellentétek. Az ország népe két részre tfog oszlani, amely sok kárt okoz. Törökországban nagy politikai változások és ellentétek lesznek. Sokan nem tudnak belenyugodni K emáf pasa uj törvényeibe. Nem szeretik ezt a szép szabadságot. Csak a multat szeretnék vissza­hozni, hogy a nőket mint rabszol­gákat kezelhessék. Szerbia sorsa is igen változó lesz. Belforradalom fenyegeti,, amelyet a horvátok idéznek elő. Független országot követelnek és ha nem tudnak célt érni, forradalomba döntik Szerbiát. A nép köztársasá­got akar. Románia háborút, forradálma* fog viselni 1928 és 1929-ben s a megszállt területek nagy részét el fogja veszíteni. Nagyrománia 'kV románia lesz. Romániát csak Ká­roly trónörökös mentheti meg, ha királlyá koronázzák. Máskülönben Romániát nagy veszély fenyegeti. A politikusok fegyverrel, bicskákkal mennek egymásra. Ugy lesz, mjnt amikor az apa meghal és a gye­rekek a vagyonon (összeverekednek. Itt pedig mindenki hatalomra akar jutni. Ausztria 1928—1929-ben igen nagy változásokon megy át. Nagy zavarok lesznek a politikusok kö­zött. Pisztolyok durrognak és po­fonok csattognak, a politikusok be­verik egymás fejét.193l-ben Ausz­triának császárja lesz. Végül lapunknak küldött jósla­tában Sirius olvasóinak boldog ka­rácsonyt és újévet kíván. A karácsonyfa fényénél, az áldozatos szeretet ünnepén avatták fel a nyíregyházi református iskola nj dísztermét. Szesztay Zoltán dr. beszéde az emberi szeretetről. A Nyíregyházi Református Nőegylet hatvan szegély gyer­meket ruházott fel. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Tegnap délután 3 órakor a sze­retet fájának, a karácsonyfának fé­nyénél avatták fei a nyíregyházi re­formátus elemi iskota uj emeleti dísztermét Ezen a megható ünnep­ségen a Református Nőegylet osz­totta ki a szegény gyermekek között azokat a ruhákat és cipőket, ame­lyek a Nőegylet tagjainak buzgósá­gát, áldozatot adó szeretetét, az egyesület hivatástudatát bizonyít­ják. A karácsonyfa iipepsnégen megjelent a Nőegylet Rimaszom­bathy Gézáné alelnök vezetésével' jelen voltak dr. Kovách Elek kir. közjegyző, főgondnok, dr. Szesz­tay Zoltán, kir. kormányfőtaná­csos, Osgyány József, Bartók Je­nő dr., Kónya Gábor lelkészek, a tanítói kar és számosan a refor­mátus társadalom köréből. A tá­gas, kellemes architektúrájú te­remben ott állott a gazdagon fel­ékesített karácsonyfa és előtte az ajándékul felajánlott cipőcskék és ruhák. A gyermekénekkar Szabó Géza tanitó vezetésévei elénekelte az ősi karácsonyi éneket: Krisztus j Urunknak áldott születésén, majd \ Kónya Gábor lelkész magasztos J érzéseket megindító imája követ- ' kezett, amelyben megihlető szavak­kal mondott hálát Istennek azért a könyörületért, amellyel 'beírta a szivekbe a szeretet, a könyörület igéit. Az ima után Szabó Géza ta­nitó gyermekei finom muzsikalitás­sai énekelték el több szólamu dal­számként Szügyi József: A kará­csonyest c .megkapóan szép ének­számát, majd Szesztay Zoltán dr. kormányfőtanácsos mondtta el nagyhatású megnyitó és avató be­szédét a szeretetről, a következők­ben: A nyíregyházi Református Nöegyiei kettős ünnepe Amikor a nyíregyházi ref. nő­egylet megtisztelő " megbízásából megnyitom a mai karácsonyfa-ühr nepélyt, valójában kettős örömnek adok külső kifejezést. Az egyik öröm az, hogy nőegy­Ietünk ez évben is hódol a kará­csonyfa alatt a legkrisztusibb erény­nek, a szeretetnek és segíteni vá­gyásnak. A másik öröm az, hogy hogy valójában ezzel az ünnepéllyej avatjuk fel és vesszük használatba uj iskolánk szép dísztermét. Lehet e méltóbb megnyitása egy ref. iskola dísztermének minthogy' a karácsonyfa lángjai világolnak fei először benne s lehet e valami* ami áldottabb lelki hangulatot te­remthet e terem jövő élete részére mint az a keresztyéni szeretet és irgalom, mely ma könnyeket letö­rölni s örömet szerezni gyűlt ösz­sze e teremben. Az összes keresztyén ünnepek között nincs szebb és melegebb tónusu mint a karácsony ünnepe, mely Krisztus születése emlékére szenteltetett a szeretet diadalünne­pe mindenütt e földön, ahol csak keresztyének élnek. A mi áldott Krisztusunk maga ••DöDOaDODÜDOaDD••••••••••••••, rj • p CSILLOGÓ • I KARÁCSONYFA DÍSZEK I LÁNCOK, BOÁK LEGOLCSÓBBAN KAPHATÓK ^ g BZ UJSÁGBOLTBAN P, ••••••••••••••••••••••••••••nc g volt az égből földre szállt, legtisz­j tábfo, legszentebb szeretet. Törvé­nyei es tanításai mind-mind ez égi eredetű érzésen alapulnak s ez adott neki föld iélete alatt erőt' hogy szeretni tudja azokat is, kik üldözték s imádkozzon a kereszt­fán azokért, kik kinhalálra küldték. Volt szeretet utána is, van még ma is a földön, de ez olyan az ő szeretetéhez képest, mint egy re­mek költemény gyarló visszhangja mely pár hangfoszlányt ad vissza csupán a nagy egészből. Mint egy fejedelmi ékkő gyarló utánzata, melyben csak akkor csillan fei va­lódi fény, ha a napsugár ragyogja rajta keresztül égi üdvözletét. Mint a hatalmas hajókötél a pókháló egyetlen szálacskájához képest. Lesújtó ez az összehasonlítás ránk emberekre nézve, ám csüg­gednünk, vagy a jótékony szeretet­től elfordulnunk még sem szabad' mert 'folytassuk csak a pókhálóról szóló hasonlatot. Ugye az a pók­háló szál oly végtelenül gyenge* hogy a legyengébb dolgokat beszé­dünk közben mindig ehez hason­lítjuk és ime mégis megbírja a pok testét, mely sokkalta nagyobb tömegű nála, sőt nem csak meg­bírja, hanem még a magasba fei is emelkedhet rajta. És igy tar 1 fenn bennünket is a krisztusi sze­szeret s ép ugy emelkedhetünk fei ennek hatása alatt lelkileg égi ma­gasságokba, sőt szőhetünk belőle egy gyönyörű virágos szőnyeget és és föld között, melyen mi feljutunk Krisztushoz s ő leszállhat hozzánk. Ezek az érzések töltötték ei bi­zonyára a nyíregyházi ref. nők szi­vét, amig szorgalmas u'jiik munká­jával lehetővé tették azt, hogy itt kigyúljanak a karácsonyi lángok s csodás melegükkel felmelegítsenek fájó sziveket s libegő fényük az öröm tüzeit gyújtsa fet ártatlan gyermekszemekben. Legyen munkájukon Isten áldása. Gyermekeink szivében pedig a mai szeretetünnep lángoltassa fel és tartsa ébren az isteni kisded arcát, kit égő atyja oda ajándékozott a bűnös és szenvedő földnek, meg­váltásunkra és örök boldogitá­sunkra. A mai karácsonyfa-ünnepélyt ezennel megnyitom. A nagyhatású beszéd után több szavalat hangzott el. A karácsonyi gondolatok gazdag költészetébe .a magyar irredentizmus forró imáját vitte Szabó Géza Karácsonyi vers cimü költeménye. A műsor után következett az ajándékok kiosztása. A Reformá­tus Nőegylet egész évi lelkes mun­kásságának gyönyörű karitatív si­kere, hogy "most a karácsonyfa­alatt hatvankét nyíregyházi "sze­gény gyermeket ruházhattak fel. Több mint a fele a .gyermekeknek pompás meleg uj cipőt is kapott' a többi inget, meleg öltönyt. Ezen kívül jutott mindenkinek egy-egy­szeretet csomag is, cukorkával, ka­láccsal. A gyermekek arcán felra­gyogott az öröm és ennek fénye a boldog öntudat melegségét vitte az áldott jóságú női szivekbe. A Re­formátus Nőegylet Mikecz István­né alispánné elnökletével mind ha­tásosabban működik közre a nyo­mor ellen való küzdelemben és en­nek a harcnak egyik győzelmes etapeja volt a tegnapi karácsonyfa ünnepség is, amelynél szebb te-­remavató ünnepet nem láttunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom