Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-15 / 259. szám

KfVíHVlöÉK 1927. november 15 Amerikai zarándoklat. Kis nemzet vagyunk az amerikai Egyesült Államokhoz Viszonyítva, dq olyan eszmék kitermelésében, amelyek képesek voltak az egész világot' megmozgatni, mindig elől­jártunk. Amerika büszkén hivatko­zik az ő Washingtonjára, akinek pompás szobra díszeleg az Egye­sült Államok fővárosában, de nekünk is van Kossuth Lajosunk, akinek szintén áll már a szobra Budapest legszebb terén. Különös dolog, hogy az a nemzet, amelyik a szabadság eszmé/éért annyit ál­dozatot hozott, mint a magyar' nemzeti hősét megelőzve, főváro­sában Washingtonnak előbb állí­tott szobrot, mint Kossuth Lajos­nak. Amikor a nyár folyamán meg látogatták Magyarországot az ame­rikai újságírók, magukkal hozva jókora adag előitéle et velünk szem ben, amivel külföldi ellenségeink látták el őket, hamarosan korrigál­ták véleményüket, amikor virágzó fővárosunk terén ráaláltak nemzeti hősüknek Washingtonnak a szob rára. Ekkor azt mondották nem minden célzatosság nélkül, hogy máról-holnapra lehet Washington ról utcát, vagy veret elnevezni, de 24 óra nem elég arra, hogy neki szobrot emeljenek. Ebben a meg­jegyzésben benne volt az is, hogy ráébredtek a magyar nemzet nagy szabad ságszere te 'ére s a helyszínen történt jól informáltság jegyében fogják megítélni nemzetünket. — Most ismét nagy esemény élőt 1 állunk azzal kapcsolatban, hogy Newyork egyik méltó terén a kö­zeljövőben fogják leleplezni Kos­suth Lajos szobrát. Zarándokát fog megindulni hazánkból erre az alkalomra s kívánatos volna, hogy abban minél impozánsabban képvi seltesse magát társadalmunk min­den rélege. Azt óhajtanánk, hogy ebben a zarándoklatban egyformán vegyen részt a polgárság, a föld­mivestársadalom és a munkásság is­Ne elgyen ennek felekezeti színe­zete, ne legyenek ezzel kapcsolat­ban rekriminációk és sérelmek, ha­nem nyilvánuljon meg ebben a zarándoklatban Amerika közvéle­ménye felé egy olyan demonstrá­ció, amelyik hisszük, hogy méltó keretek mellett Washington nemze­tét gondolkodóba fogja ejeni. Ez annál is inkább fontos volaa ma, mert tudnunk kell, hogy Amerika résztvett ugyan a vi'ágháboruban s abban ellenfelünk volt, de amikor a békeszerződések aláirására ke­rült volna a sor, távollartotta ma­gát attól, hogy Trianont szankcio­nálja. Amerikára még nagy feladat vár a népek irányítása ekiníetíben s ha a békeszerződések revíziójára kerül a sor, Amerikának e tekin ét­ben szabad keze nyilvánulhat meg. Ha Amerikában róunk ma még keveset tudnak, az ottani Kossuth szobor leleplezése jó alkalmat szói gáltat arra, hogy ez a horribilis erejű állam, annak minden társa­dalmi! rétege tudomást szerezzen arról, hogy Kossuthtot mi adtuk a világnak s Amerikának is. Ezzei szemben mi semmi mást nem kívá­nunk, minthogy nyújtson segéd­kezet Amerika is ahhoz, hogy azok az eszmék megvalósuljanak, ame­lyek miatt ők ünnepük Kossuthot 3 fővárosukban szdbrot e melnek emlékének. Nyújtsanak segédkezet igazságunk diadalra juttatásában. Nagy reményeket füzünk anew yorki Kossuth szoborhoz, amelyik hideg érc formájában is a szabad­ság gondolatának tüzét fogja árasz tani s hirdeti beláthatatlan időkig, hogy a tengeren iul élő kis magyar nemzet Washingtonhoz nemcsak méltó, de vele egyenlő értékű és jelentőségű férfiút adott a világ­nak, akinek nemzetét Trianonban a legnagyobb igazságtalanság érte. Drbán Szabó Tamás nyíregyházi burgonya­ügynök, aki Nagykálló és Nyírbátor között a vonat elő vetette magát és meghalt, rejtélyes amerikai párbaj áldozata. Amerikai párbaj, amelynek vesztese kötelezi magát, hogy húsz év múlva öngyilkos lesz. Drbán Szabó Tamás ellenfele öt évvel ezelőtt agyonlőtte magát, de megbízottai azóta is küldték a figyelmeztető leveleket Orbán Szabónak. Az amerikai párbaj beavatottjai ntán kutat a nyíregyházi rendőrség (A «Nyirvídék» tudósítójától.) Megírtuk, hogy csütörtökön haj­nalban Nagykáüó és Nyírbátor kö­zött a vonat elé vette magát Ur­bán Szabó Tamás nyíregyházi bur­gonyaügynökök, akit a vonat ke­rekei felismerhetetlenségig össze­roncsoltak. Az öngyilkosság hire nagy megdöbbenést keltett Szabolcs vármegy ekereskedői körében, de izgalommal fogadták a hirt a nyír­egyházi államrendőrségen is, ahol az öngyilkosság titokzatos háttere ügyében széleskörű nyomozás in­dult meg. A negyvenöt év«s burgonyáké" reskedő öngyilkosságának hjréie egy rendkívül érdekes akta került a rendőrségi aktualitások közé. Ez az akta egy jegyzőkönyv, amelyet még ^pcrilís hónapban vettek fel a nyíregyházi államrendőrség bűn­ügyi osztályán egy nyiregyházi hírlapíró feljelentése nyomán. — Akkor a megindított vizsgálat nem vezetett eredményre, de" most az öngyilkosság uj fordulatot ad a bűnügynek. Erről a rejtélyes ügyről a következőket jelenti a Nyirvidék tudósítója; Uibán Szabó elmondja egy nyíregyházi kávé­házban, hogy husz év előtt amerikai . párbajt Vivott. I Egyik áprilisi napon a kora haj­nali órákban a nyiregyházi Ko­rona kávéház egyik asztalánál Ur­bán Szabó Tamás burgonyakeres­ked őérdekes vallomást tett egy új­ságírónak, akivel a megelőző este együtt mulatott- Elmondotta Szabó, hogy ő amerikai párbajt vivott egy budapesti középiskolai tanár­raj. ő és a középiskolai tanár, aki­nek a nevét nem akarta elárulni, ugyanannak a pesti lánynak udva­rolt- Mindketten halálosan szeret­ték" a szép leányt és egy este, ami­kor a leány családjától jövet he­ves jelenetek között rá akarták köl­csönösen birni egymást a leány- I ról való lemondásra, kitűnt, hogy mindketten készek inkább meg­Városi Színház Mozgó November t4én és 1 5 én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor Paul Wegener vi'ághirS alakítása. A legjobb, legmű­vészibb és legmélyebb értékű német film, ami csak eddig vá>zo< ra került: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága Honoré Balssc világbírű regéme 8 fel­vonásban. Föszweplík : PíuI Wegener, Andié 1& Fayette és Weroer Fuett»rer. Embersak&i Vadnyugati izgílons cowboy történet 6 felv. ban. Fö-zereplö: Jack Hoxle. Nov. 16 in, szerdán Ciak egy n*p! BOSSZÚ. Kalandos történet 6 felv. Fősz.: Anita Stewart, Edmond Brnns. KI A LEGÉNY A PÜSZTÁN t Cowboy történet 6 felvooá»b»n. halni, semhogy lemondjanak sze­relmükről. Keserű viszály után ar­ra a sötét tervre gondoltak, hogy amerikai párbajt fognak vivni. — írásos szerződést kötöttek, hogy az> aki a párbajban a fekete golyót húzza, köteles a párbaj napjától számított husz év múlva öngyil­kosságot elkövetni. A párbaj meg­történt, Szabó húzta a fekete go­lyót. Ha Szabó meg,tősül,n:m kötelezheti ellenfele az öngyilkosságra. A halálosan komoly megállapo­dás egy kikötést szabott mindket­tőjük elé: Ha a párbajban vesztes időközben megnősülne, semmis az öngyilkosság kötelezettsége. Na­gyon sokszor voltam már abban a helyzetben, hogy megnősülhettem volna, szerelmes is voltam, boldog házasság előtt állottam nem is egy­szer, de mindig visszatartott a nő­süléstől az a titkos figyelmeztetés, hogy ellenfelem meghátrálásnak fogja tartani a nősülest és gyá­vának hisz. Nem nősültem meg, szanatóriumokat jártam, senki sem tudta, mennyit kellett szenvednem attól a tudattól, hogy közeleg a husz esztendős terminus és ne­kem meg kell halnom. Minden évb?n pontosan megjött a figyelmeztető levél. Urbán Szabó elmondotta azt is, hogy az első évtől kezdve pontosan megérkeztek azok a levelek, ame­lyek az öngyilkosságra figyelmeztet­ték. Bárhol járt, a Tevéi megtalálta. A borítékon ott volt a pontos cim, akkor is, ha külföldön tartózko­dott, a levél pedig mindössze egy kis kartonlap volt, rajta a még hátralevő évek száma. Meg is mu­tatta ezeket a halálleveleket. — Az első levélen ez a Szám Volt: 20. Azután a sorra következők­ben ugyanaz^ a kartonlap mindig egy számmal. A számok évenként csökkentek és jöttek a levelek, amint multak az évek: 19., 18., 17. Diadal Mozgó. November 14, 15 hétfó'n és kedden 5, 7 és 9 órakor. Máilé.? fia Az amerikai „Fox" filmgyár Európában gyártott remek műve 8 felvonásban. Főszerepló'k: Mády Christians és Werner Fuettere Oroszlán a szalonban burleszk 2 felv. ÜSaxi és Taxi burleszk 2 felv. Eló'zetes jelentés: nov. 16,17 szerda és csütörtök Beszélő majom. Szépség rabja. és a többi. Most megvárta a «o» jelzésű levelet, tavaly kapta az«l» jelzésűt. Az amerikai párbaj most huszesztendeje történt. Az ell:nfél agyonlövi ma­gát, Urbán iíiy is vál­lalja az öngyilkosságot, mert a figyelmeztető le­veliket továbbra i s meg­kapta. Az amerikai párbaj patologikus szimptomái köze tartozik az is, hogy Urbán Szabó ellenfele se m volt boldog, őt is mardosta az önvád, hogy részt vett egykori jó barátjának elpusztításában." Urbán Szabó a párbaj után tizenöt éven át nem látta ellenfelét, a középis­kolai tanárt, de tizenöt évre a pár­baj után egyszer Budapesten, a Halászbástyán szembe került vele. A tanár, amikor Szabót megpillan­totta, halotthalvány lett és riad­tan fordult vissza. Urbán Szabó is kitért a találkozás elő'és haza­jött Budapestről. Itthon néhány nap múlva arról értesítették, hogy ellenfele agyonlőtte magát. Ez a hir újra végtelenül megrendítette Szabót, akt"most azt hitte, hogy ba­rátja talán az ő életét akarja megkí­mélni azzal, hogy az öngyilkos­ságban megelőzi. Se éjjele, £ e nap­pala nem volt, rettegve várta, a következő évrne esedékes levelet. Egy napon megjött a levél az «5» jelzésű számmal, az öngyilkos tanár tehát megbízta valamelyik hozzá­tartozóját, vagy ismerősét, hogy a mét hátralevő öt éven át is pon­tosan küldjék Urbán Szabónak a figyelmeztető leveleket. Szabó eb­ből látta, hogy ellenfelét az önvád az öngyilkosságba kergette ugyan, de azt is látta, hogy kívánják az ő halálát is. Ettől kezdve Urbán Szábó lelkiereje még jobban ösz­szeroppant­Urbán Szabó a rendőrsé­gen letagadta az ame­rikai párbajt. A nyiregyházi újságíró, akinek Urbán Szabó Tamás olyan intim vallomást tett, azonnal a rendőr­ségre sietett és elmondotta, amii az öngyilkosjelölttől hallott, t- A nyiregyházi rendőrség bűnügyi osz­tályán jegyzőkönyvet vettek fei és megindították a nyomozást. A bur­gonyaügynököt előállították a rend­őrségen és ígyekezztek lelkére be­szélni és rábírni, hogy nevezze meg azt a tanárt, akivel az ame­rikai párbajt vívta. Urbán Szabó ekkor kijelentette, hogy ő az új­ságírót félrevezette. Semmiféle ame­rikai párbajt nem vivott, íszeágái ban sincs, hogy öngyilkos legyen. A rendőrség kereste azokat a bizo­nyos figyelmeztető leveleket, de Urbán Szabó kijelentette, hogy le^ek a levelek csak fiktívek, nincsenek meg. A detektívek nem is találták azokat a Tévéieket, amelyeket Ur­bán Szabó hajnali vallomásában megmutatott az újságírónak. — A rendőrség e rre a nyomozást bizo­nyítékom hiányában beszüntette. — Urbán Szabó nem akarta, hogy meggátolják az öngyilkosságban, ezért tagadta le, $mit nemcsak szó­val mondott, hanem dokumentu­mokkai is igazolt, amikor min(d a ti­zenkilenc levelet megmutatta az új­ságírónak, ak ia levelek címzéséből, keltezéséből, póstai bélyegzőjéből megállapította, hogy a szerencsét­len ember igazat mond. Az utolsó levél a napokban jöhetett meg Ur­bán Szabó Tamásnak. Ahogy kéz­hez vette, nem találta a helyét és egy -hajnalon a robogó vonat elé vetette magát. A vonat összeron­csolta testét, meghalt, amikéni husz évvel ezelőtt fogadta egy' szép le­ány és egy konokul, halálosan sze­relmes jóbarát. miatt, aki azóta ugyancsak áldozatául esett a regé­nyes szerelemnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom