Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-13 / 258. szám

1 1997. november I BANAN dt iúr 6P. TELEFON: 982-85. • Diadal Mozgó. November 14, 15 hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor. H&g&r fia Az amerikai „Fox" filmgyár Európában gyártott remek műve 8 felvonásban. Főszereplők: Mády Christians és Werner Fuettere Oroszlán a szalonban burleszk 2 felv. Maxi és Taxi burleszk 2 felv. Előzetes jelentés: nov. 16,17 szerda és csütörtök Beszelő majom. Szépség rabja. Hírek a faluból. Adó és egyke. Az ősz és az érzések, meiyek ilyenkor lelkünkbe szakadnak D vannak s megriasztanak egy ki­csit: hervadás, eimulás halál. Mikor nyár van, ragyog a nap' ugy hisszük, hogy e doigok mind rajiunk kivül eső táviatokban van­nak. Talán ím elkerüljük, hiszen lám még innen is, onnan is az Elet szép, azaz szebbik arca in­teget. S most mégis — rn-rt ősz van. Valami nagy csöndességet érzünk. Hallgatunk. A multak szárnya fejünk főié röppen. Nem heseger jük. Az őszt és a gyászt mindig magunkban hordozzuk, csak nem vesszük észre mindenkor. Künn dobolnak. — Holnap adószedés — kiabál torkaszakadtából egy ember, akit kisbirónak hívnak s a Nagy Rend gépezetének ő is egy picinyke sróf­ja. Igen, igen. Srófja. ő az első tus sróf, aki préseli az adót. No, hát maradjunk ennél. Az adó nagyon nagy! Igaz, e z nem újság. Már gyer­mekkoromban is, emlékszem, hal­lottam, hogy felnőttek szidták a z Adót. Akkor azt hittem, hogy valami négylábú szörnyeteg, valami fa­lánk állat, akitől félnek. Most tudom, hogy lába nincs, csak rengeteg keze! Igen, kezei van­nak, amelyekkel kihúzza a — »fe­jünk alól a párnát.« Egy szegény ember mondta. Egy fél háza van, (viskó) kilenc gyermeke és huszonegy pengő adó 1 fizetett! Eladta egyetlen tehénkéjét, hogy a gyermekeinek téli ruhát vehes­sen s kifizethesse az adót! Keserűség csurgott a hangjából. — A gazdagoknak csak egy gyermekük van... nekem kilenc... A gond nagy barázdákat nyo­mott a homlokára. Törvény, mely az egyke ellen készül, szabadi'sa fel az adó­zás alól a vagyontalan, sok gyermekes zselléreket. Teimányi Emil hegedűművész ma esti hangversenyének műsora. (A «Nyirvidék» tudósítójától.^ Telmá.iyi Emil hegedűművész és Kosa György zongoraművész ma esti hangversenye fel 9 órakor kez­dődik a «Korona» nagytermében­A hangverseny műsora a kö­vetkező : 1. Franck Cézár: Szonáta A-dur hegedűre és zongorára. Allegretto ben moderato. Al­legro. Recitativo—Fanfasia. Aliegretío poco mosso (Teimányi) 2. Bach J. S.: Hegedűverseny, E-dur. Allegro. Adagio. Allegro assai (Teimányi). 3- Bartók: Régi táncnóták. (Zon­gorán Kósa) 4. a) Chopin—Teimányi: Prae­lude. b : D' Alberg: Sche rzo gratioso c) Beethowen: Török induló (Teimányi) 5. a) Schumann-Telmányi: Ro­mánc. b) Dohnányi: Ruralia-Hunga­rica (újdonság) pressio. Andante rubato alla Zinga­resca. (Teimányi). a más földjének munkását, kinek í ki.enc gyermeke van. ' Egy kis mg. Igen, a kis lányom beszélt róla. Te uer arcocskáján végig sza.adt a könny... Csak ugy beszaladt a kis tani­íónőnöz, Darátnőjéhez iskolába­Megnézte, hogy tanúrnak a gyere­kek és megriadva és kétbégoee^ve jött ki onnan: — Anyukám — egy kis leánynak nincs inge. Semmije sincs. Egy rossz kis fehér baiiszt bluz van rajta s egy rossz Szoknya s ninc" ingje sem. S az iskola be sincs fűtve és olyan hideg van. — Istenem, szegényke — fe.e­le m. — Azt a ruhát — anyukám — a D ét, adjuk oda neki. Odaadja, De vájjon a többinek' akinek nincs inge, ad-e valaki va­lamit? Mikor az egyke ellen törvényt hoznak, gondolni kellene azokra­akik meg vannak, hogy el ne pusz­tuljanak, mert miért is van akkor az egynél több, ha nem jut reá ing! Gondolkodni ketl azon a szörnyű fájdalmon, amit az anyja érezhet, mikor ing nélkül engedi el hazulról gyermekét. Életre kivánjuk az egykék test­véreit s azokat elpusztulni hagy­juk, akik vannak? Az egykék sziilei vegyenek évente legalább három öltö­zet ruhát a nincstelen gyer­mekeknek! Nem adóban keilene leróni, ha­nem igy, a valóságban s nem ujabb 'alkalmazottak emésztenék fel a nyolcvan százalékát, hane ;n ki-ki saját maga vinné el iskolába járó szegény, ruhát an gyermekek­nek. Nem történhetne akkor o'yan könnyen visszaélés! A Szabóné kis fia. Az anyja mosóné, apját ugyan nem ütötte le a hajókötél, de már n-m volt fiatal, mikor a há­borúba ment, harcolt s azután itt­hon meghalt tüdőgyulladásban. ^ Az anyja mos szegény s a fiát otthon hagyja. — Tetszik tudni, megütötte a lábát és most csontot vte S tovább mosott, ahogy ezt mondta, nem tudja, hogy a kis fia fölé már kiterjesztette fekete szár­nyát a Nagy Rém! 7. 0. c. a gyerek.. Csonttuberkulózisa van. — Anyukám, a Szabóné kis fiat ott láttam a kunyhójuk előtt, gug­golt s nem volt rajta, csak egy szennyes ing, melyet ugy guggolva ráhúzott a lábára is. -Ott volt a tornácon. Meg fog halni szegény — s a könnyek újra megjelennek, éi is elfogódom s fáj nekem nagyon... Miért nem vitték erőszakkal, ha­sági kényszerrel ezt, a gyermeket kórházba, menhe'yre, vagy mit tudom én hová, mig meg'ehele t volna men'eni?! Az egykék testvére helyett! A nagyon gazdag egykék szü­leinek örökös adóként egy ilyen gyermeket, ki még megmenthető' kellene szanatóriumban eltartani, az ő pénzükön épiteft nagy gyermek menhelyeken! * Legyenek ezek az egykék test­vérei! Ősz van. Ne haragudjon rám senki, hogy ilyen hireket küld a falu. Fellegek, gyász, hafottak napja. Most láttam meg ezeket. Nyáron más. Egészen más. Akkor, ha ép­pen rosszkedvű vagyok, szidom en is az egykerendszert, most pe­dig si.ánkozom a sok gyermek pusztulása fölött, a haláf borzasztó rendszerén. Ősz van. A szivünkre csöppen valami fur­csa méreg. A szemünkből könny csordul tőle. Könny és könny... Pedig — lám: az őszi nap pi­rosan visszanéz. Itt az ablak alatt aranyszínű tőle a pár falevél, ami még megmaradt. Valami cseng... Harangoznak. Isten? — Igen, a hangja Istent idézi. Az Ő végleien jóságát és bölcsességét. Mely a szivünkbe int és mond­ja: Tegyünk jót! Mindenki adjon valamit. Ameny­nyi telik. Ha mást nem, egy da­rab kenyeret, egy szegény kezébe­Nagydobos 1927 ok'óber végén. (Fre.) Fényképek útlevélre és igazolványokhoz óra alatt Csépánynál. Telefon: 456. á szépülő Nyíregyháza A városszépítés programmjának soha ugy nem kedvezett az ősz, mint az idei meleg október és no­vember kedvez. Hazak épülnek, be­fejezhetik a vármegye uj szárnyá­nak építését is. A tisztviselők ré­szére elkészült lakásokba már be is könözhettek. Az uj épület egyik legtiiZiább stiiushatasu, remek pa­lotája Nyíregyházának. A városszépítés zavartalanul mun kálhat a Zöldségaéren is, ahol a ré­gi világból irt maradt piros áru­sítóbódék fe^tt már kongatják a liaiálharangot. Szegények, roska­tag háttfli nézik, mi történik kö­rülöttük. Vasvázas, betonfalas, csi­nost uj épüieiecskék készültek el szép sorjában a tér szélén, szem­ben két sor. Takaros kis árucsar­nokocskák, az uj Nyíregyházához illők. Szorgosan folyik a munka a vas­úti hozzájáró ut épi.ése érdekében is. Minden taligás, minden bér­kocsis hálát sóhaj .oz, amikor arra­feie gördül és latja, miként bon­takozik elő a z uj ut pompás kö­vezete. Sokan a Széchenyi-utcában zajló földmunka előtt állanak meg kí­váncsian, kérdezvén, hogy hat itt vájjon mi is készülhet. Bizony van min csodálkoznunk e^en a mind­szebb útvonalon. Most a gyalog és a kocsi-ut közötti sávon í'risa ta­lajt egyengetek el. Gyep zöidje és kacagó virágszinfoltok derűje ke­rül ide szemet, szive, iitasúóan, az éiet megszépítésére. Az emberek kenyérkeresetitezi jutva, megelé­gedetten dolgoznak, a járókelők pe­dig megtudván, mi is készül irt, az utat szegélyező parkot eleve öröm­mel képzenk ide. Egészen uj köntösbe öltözöttnek látszik a Kalvin-tér is, csak már azt a sirkőszerü en komor és fázó­san' meredő miileniumi emléket vin­nék onnan. Kovács István monu­mentuma ülik ide, ezt várja min­den erre sétáló, hisszük, nem hiába várja. liejlyei-közzel vasvázas oszlopo­kat látunk. Ezek iránt is sürgető érdeklődés nyilvánul meg. Világí­tó rekiámoszopok Ilesznek: a város főbb utvonalain, még keiejesebb varázsuvá lészik az esti Nyiregy­házát. Kicserélték a városháza ódon és évtizedek taposásától megviselt fa­burkolatát is, a bejáróban és asz­faltul simiiot.ák a rögös utat. — Szépnek nem igen mondható, de mindenesetre megnyugtatóbb, mint a kivájt, csetlésre-botlásra készte­tő bejáró volt. Egy léiekzetre is ime mennyi min den nevezhető meg a szépülő Nyír­egyházán. Pedig még sok min­den van a szépités műsorán. FILMKIRÁLYNŐ A «Csárdáskirálynő» tegnap "este Ama ténynek lett a hirdetője, Hogy ő nemcsak a csárdásnak, hanem A filmeknek is a királynője. DIoikus. HAGAR FIA HÉTFŐN ÉS KEDDEN A DIADALBAN Conrad Veid John Barrymore Máglfa éü élet Városi Szinház Mozgó

Next

/
Oldalképek
Tartalom