Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-06 / 252. szám
Nyíregyháza, !927. november 6, * Vasárnap XLVÍJ. Árfolyam. 252 szám. (tlfiflsataai árak haiybaa éa vldftkan: Alapította JÓBA ELEK &M Mr« S'60 pangd. Nagyadévra 7-60 pengő. Föazarkaaztő: Dr. 3. SZABÓ LÁSZLÓ. SartUttriJitíékiiei; u üasüWmaJw wgBdmény. I FalaMa uarkaaxtd: VERTSE K. ANDOR. Saarkaaxtöaég e* kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Talafon azám 139. Postachequa 28650L Kéziratokat nem adunk vissza. Kossuth szobrai A „Nyirvidék" számára irta : Mácsay Károly. Hogy is kezdődött? Apró kis vidéki városok kezdték. Benn, a mindenütt egyforma főtéren, az Isten háza, a t 0 rnyos templom meijett. Szomszédban a tekintélyes városháza. Előtte a főtér, a buza piactér, ahol az «éiet»-et adják-veszik. Oda állította a nép szive, a piacra. Most is ott sürgölődnek, forgolódnak körülötte a jármás kisvárosi piactereken. Igen, itt az ö heiye j népe közt él most is. Simogató szeme szeretettel tekint végig rajtuk. Kőtalpazafán átlát, messze a fejük fölött, épiti a jövőt, de szive ott dobog köztük. Lábánál eihe rvad és ujr a frissen illatozik a magyar föld virága. Szer ető szivek teszik libái elé. Kis városok mindenütt egyforma főterein az Istenháza, a tornyos templom meijett állanak a szobor ősök... az elsők, a szivből fakadók s körülöttük ott sürgölődik a nép... a magyar .milliók. • Most ujabb szobor kerül a kisvárosi piacterek magyar élettől lármás szobrai mellé. Most nem az egyszerű, a jó vidék emel ujabb helyen szobrot. Nem. Most előkelőbb helyen állítják: a magyar nemzet fő és székvárosában, Budapesten. A főváros is beállt a Kossuth-szobros vidéki kisvárosok sorába. Most már lehet. Itt már nincs piac, itt nem sürgölődnek egyszerű magyar népek. Sokkal méltóságteljesebb a hely. Az Országház-tér. Igen, az Országház-tér északt sarkát tiszteli meg a főváros. Ide kerül a legújabb szobor. Vájjon merre néz? A büszke budai várhegy re-e, amelyen ott pompázik a régi Habsburg-lakta császári és királyi vár. Nagy bűne van ennek a várnak, ennek a magyar királyi palotának. Nem bírta idecsalogatni hosszabb időre évszázados gazdáit. Talán erre néz Kossuth Lajos? Lehet. A vár üres. i Ugyan mit gondolhat? Talán a hömpölygő széles Dunára néz, amelyet ama régi angol mérnök hidalt át nemze;ébresztő Széchenyi gróf agi'álására. Sok-sok hidat kellett itt építeni, mig Budát és Pestet, nemest és jobbágyot, Ázsiából hozott őstermészetet és nyugat-európai fejlődést hidaltak itt át. A Duna folyik, "hab-hab után. Az idő múlik év-év után. S áll-e a hid? Hid a magyar éjszakából a magyar életbe? Most az Országházra néz. A sok apró tornyon végig simogat a novemberi napfény. Középen az öreg kupola méltóságos komoly árnyékot vet — mint valami boltozatos koponya a nemzetgondoktóí terhes agy fölé — ugy e melkedik ki komoly méltósággal a kicsi tornyok közt — tekintély. Mit gondolhat Kossuth? Hideg homloka mögött a gondolatszülő mélységekben mit forgat? Mosolyos megelégedést? Nemes haragú elkeseredést? Vagy elnéző, megbocsátó mosolyt? Néz és hallgat. Csend. És készül még egy szobor: Kossuth-szobor az is. Messze az Óceánon tul. Newyork városábanidegen ez a város, zug a széditő forgalom, belezajlik hajók bugó sipia, villamos csilingelése, autók tűi kö lése, a modern bábeli hangzavar minden nyelve. Hol van ebben az angol világ óceánban a magyar kicsi sziget? Körülnyaldossák a mérhetetlen néptenger hullámai. Elmossák-e? K emény lábbal álf az uj világ forgatagában a maroknyi magyarMi tartja fe nn, mi e meh a népek Óceánjában a magyar élet felé? Egy csodálatos kultusz. És gyűlnek a dollárok, a féldofiárok, a centek. Szegény, kérgeskezü munkás kisemberek adományai a Kossuth kultusz oltárán. Kossuth nem halt meg csak az »01d Country«ban, az ó-hazában, de él, elpusztíthatatlan életet él Amerikában. Közel húszezer dollár van együtt eddig — de kell még tízezer. S ezt a csodálatos heroikus szervező munkát egy újság, az Amerikai Magyar Népszava s ennek szerkesztői végzik. A magyar testből a nyomorúság korbácsával korbácsolt, kivándorolt magyarságot nem zetj, szellemű Kossuth Lajos-i hazafiságban ez, és társai tartották meg a magyar munkást. Í ó ezt is megtanulni. 1929. március 15-én Newyork legszebb terén állni fog az egész emberiség legnagyobb szabadsághősének, a magyar sors számkivetettjének szobra. A szabadság és munka országa az uj világ főterére állítja. Vájjon felbirja^e emelni elesettségébői mártír nemzetét? Szükségünk van rád Kossuth Lajos! Élni akarunk! Te a világhír ormaira emelkedtél, apró cselvetések nem érnek fel hozzád. Áttekinted próféta szemeddel az ó- és újvilágot s népek milliói bámulnak fel Carlyleí méretű hősi alakodra. K eress meg minket, árva, elprédált néped, — népek milliói között! Hajolj le hozzánk s védő karoddal óvj meg minket a végső pusztulástol! Segits rajtunk Kossuth Lajos! Emelkedj ott a világ, a dollár, az arany középpontján magasra s hirdesse ércbeöntött alakod egy kicsi, társtalan, testvér tPlen, rokontalan nép évezredes szabadságharcát kulturáért, lelkiismereti szabadságért, öncéluságért. Te tudod, hogy eszközök voltunk idegen célok szolgálatában, idegen érdekekért prédáltak el minket. Nagy magyar száműzött mos* hozzád fordulunk, szükségünk van reád; segíts! /?ajtad át visz az ut szabadságszerető népek szivébe. Washington népe, Cromwellnem zete, éltedben királyokat "elhomályosító diadallal fogadott — beszélj nekik a Te sekszpiri-i ötvözésű bámult angol nyelveden s mondd el a magyar sors golgotháját. Newyork piacára minden 'népek figyelnek, (ott nem dönthetnek ie durva rabló kezek) állj és hirdesd a magyar igazságot és siettesd a magyar feltámadást! Éi még Washington szelleme. Segjts, segits nagy magyar száműzött: Kossuth Lajos! • Apró kis vidéki városokban szoborősök... tőletek indul a kezdet... megy, hömpölyög... csodálatos kultusz köti a nemzethez a nyomorúság korbácsával Amerikába korbácsolt kivándorló munkást. Newyork főterén magyar igehirdetéssé magasul! alakod... s ott állsz a nemzet háza előtt — te nagy magyar számkivetett. Millió és millió magyar lélekben áll és él martyri magyar alakod; anyaga: a magyar rög és a magyar vér elválaszthatatlanul örök kapcsolata: rög, amely magába zár s vér, amely itt minden rögöt bőven öntözött. Mi — Kossuth Lajos — véges emberek vagyunk. Elmúlhatunk 1 — de téged milliók és rnil iók zárnak szivükbe. A halál hideg szele eloltja a véges emberi élet apró lámpáját. Az élőt a kontroverziák köde veszi körül. A lámpa kialszik, a köznapi ember sirbaszáll vele — de a szeflem, a martyr lerázza porhüvelyét, az egyéni élet apró lámpáját felváltja más... fölkél a történelem napja... s ennek az örök napnak a fényénél a mai magyar éjszakában kezdjük csak Igazán látni: ki volt Kossuth Lajos? A Nemzeti Színházban tegnap este nagy sikerrel mutatták be Hegedűs Lóránd „Kossuth" című történelmi színművét. A kormányzó is megjelent a bemutató előadáson. — A békéscsabai atléták vasárnap stafétafutást rendeznek Békéscsabától Budapestig és koszorút helyeznek Kossuth Lajos szobrára 5 * a Hegedűs Lóránd »Kossuth« cimü történelmi színmüvét tegnap mutatták be a Nemzeti Színházban igen nagy sikerrel. A bemutató előadáson jelen volt a Kormányzó is, továbbá a politikai és társadalmi élet számos előkelőségei. A közönség, amely a színházat zsúfolásig megtöltötte, minden felvonás után zajos tapssal és viharos éijenzéssel ünnepelték Hegedüst és az előadó művészeket. A »Budapesti Hirlap« irja: A Kossuth-ünnepségte belekapcsolódik a magyar sporttársadalom is, még pedig olyan módon, hogy legkiválóbb atlétái Békéscsabától Budapestig futnak és ott koszorút helyeznek a nagy szabadsághős szobrára. A stafétát a békéscsabai Movfe Sport Egylet atlétái rendezik és a futók Orosházán, K ecskeméten, Nagykőrösön és Cegléden keresztül érkeznek Budapestre. (B. £.) Remek színes divat hécipők drapp, szúrke, fekete S2ínekben, visszahajtás gallérral, svéd és amerikai minőségben nagy választékban beérkeztek. Valódi orosz női hócipők "SS' 8 0 ™ " pengő Szürke, visszahajtó bársonygallérral •80 pengő Férfi orosz hócipő 1 4»'80 + pengő Benedekffynél, a Hungária CipŐáLruházb&n, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ucca 5. Világhirü BALLY, SALAMANDER 9tb. cipőujdonságok. — Sziveskedjék kirakatainkat megtekinteni. Egyes szám ára 3.S fillér.
