Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-29 / 271. szám

Ivaa Mosjoikin legjobb sze­repének a „Casavonát"-t tartja. Ivari; Mosjoukin, a filmjátszás egyik legragyogóbb alakja, amit irról a napi sajtó már részletesen beszámolt, Budapesten voft, hogy egyik filmjénél vendégszerepeijen Mosjoukin népszerűségét a± a fo­gadtatás, amelyben a budapesti kö­zönség részCstette őti, eléggé bi­zonyította és érdekes véletlen, hogy éppén a nagy művész budapesti tartózkodása alkalmával került be­mutatásra a Forum Színházban Mosjoukin legnagyobbszerü alko­tásai a »Casanova«. Ivan Mosjoukin ugyan, aki lá­zas betegen fekszik künn a mar­gitszigeti szanatóriumban és csak művészi hivatás és köte.ességér­zetf készteti arra, hogy szerepét eljátssza, nem fogad ' ujságirób azonban, ha Magyarországra ke­rült orosz honfitársai jelentkeznek nála, szívesen fogadja őket. Egyik honfitársa hosszabb beszélgetés 1 folytatott vele, amely beszélgetés­ből munkatársunknak sikerült meg­tudnia, hogy maga Mosjoukin leg­nagyszerűbb, legegyénibb alakítá­sának a Casanovát taríja. A világhírű művész erről a filmjéről a következőket mondotta: — Minden szerepemet sz;r-tem, mert szeretem a filmet és a film­művészetet. Az egyéniségemhez és a szivemhez azonban 'mégis Casa­nova szerepe áll. Én Casanovát' mint a szerelem örök éhesét fog­tam föl, mert Casanova tudja, ér­zi, hogy az egyetlen, amiért érde­mesi élni: a szerelem... — Tudom, hogy Casanovát az irodalom sokféle fölfogásban vitíe a közönség eié. [K mi a lelketlen' hamiskártyás kalandor alakjából, rendezőmmel karöltve, egy, a' élet szépségeiért rajongó, könnyű vérű, jószivü világfi alakját rajzoltuk ki. Én minden tudásomat, mindea lel­kesedésemet belevittem ebbe a fil­membe és — bár becsű le.es szí­nésznek ismerem magam — soha ennyi odaadással nem dolgoztam» mint a »Casanová«-ban. Párisban méltányolják ezt a munkámat, mert három honapja megy a film egy és ugyanabban a színházban. • Reméljük a budapesti siker után, ilyön arányú lesz a nyíregy­házi *lőadás is, melyet péntektől vasárnapig mutat be az Apolló. Mélyei leszállított árak mellett vásárolhatja botorait Snhanesz Lajos bútorcsarnokában, Kállői ucca4, telefon 319, hol háló, ebédlő- és uriszobák, leányszobák, sezlon és matracok, szalon- és bőrgarnitúrák, vas- és rézbutorok, hajlit»tt és kárpitozott székek, ebédlői, gömb és író asztalok, konyhaberendezések áru­sittatnak. — Saját érdekében kérem, győződjön meg ugy áruim első­rendű minőségéről, mint azok olcsó árairól. Az Országos Mentőegyesület Rakovszky Iván dr. ny. belügyminisztert, lyiregyháza ország­gyűlési képviselőjét választotta elnökévé. Nyíregyháziak a kongressziison — „nyíregyháza az eíiök között lesz a vidéki mentőállomások között". (A Nyirvidék kiküldött mun­katársától.) A mentőügy országos megszer" " vözésének kérdésében a tava.yi év­ben jelentős változás állott be­Eddig e z az egész országra fon­tos és kiható problémákkal nem foglalkoztak olyan mértékben, ami" Iyént e z az ügy megérdemelt. Az elhangzott beszédek üres szavak voltak a pusztában. Pedig itt ál­lott előttünk mintaképnek a Buda­pesti Mentőegyesület, amely évti­zedek óta működik és a külföld által is elismert intézmény gya­nánt fontos szeLepet játszott. A mult évben néhány lelkes em­ber, kik igazán szivükön viselték nemzetünk fennmaradására néZve is fontos kérdések megvalósítását) összegyűltek, hogy megbeszéljék, miképen lehetne a vidéket is be­kapcsolnii és ott is, a fővárosi egyesület mintájára a mentőügyet megszervezni. Ezeknek élén állott Rakovszky Iván, nyug. beiügymi" nisizter, városunk országgyűlési képviselője, ki hosszabb idő óta foglalkozik a nemzet jövője szem­pontjából is nagy szereppel biró mentőkérdéssel és az ő munkássá­gának volt köszönhető, hogy sike­rült megnyerni az ügy számára Kűss József népjóléti minisztert, ki belátva az ügy horderejé t, tel­jes sziwel és lélekkel csatlakozott a mozgalomhoz. Hogy a működésük sikerre ve­zessen, megszervezték a Várme" gyék és Városok Országos. Men­tőegyesületét, mely most 26-án iar­totta meg első rendes közgyűlé­sét. A hetekkel előbb megindított propaganda e redménnyel járt. — Többszáz orvos jött össze, hogy az ügyet minden, oldalról alaposan megvitathassák. Nyíregyházáról is többen felutaztak a kongresszusra és Mikecz Miklós megyei főorvos és Konthy Gyula városi főorvos vezetésével vettek részt. A Magyar Tudományos Akadé­mia üléstermében pontosan az előre bejelentett időben, 11 óra­kor ve^e kezdetét a gyűlés, hogy h tárgysorozat megvitatására ele­gendő idő álljon rendelkezésére. Agoraszíól Tivadar, Pestvármegye alispánja tartja az elnöki megnyi­tót, ki rövid beszédben vázolta az összejövetel célját, üdvözölte a megjelentekét. Utána Déhr Imre népjóléti államtitkár szólalt feí. Bizonyára csalódással fogadják őt — kezdi a beszédét — hogy a népjóléti miniszter ur hefyett ő szólal fel, de sajnálattaí kénytelen bejelenteni, hogy őexcellenciája ma a felsőház gyűlésén van_ elfoglal­vaj mert ép az ő javaslatait tárgyal­ják és igy ő van megbízva, hogy tolmácsolja a miniszter ur szere­ni.i ír i ifnrrtr riiiin üéiiühíi tet' Leljes üdvözletét. Másfél éve, hogy a z egyesület megalakult, ami Agorasztó alispán, Urbanics or­szággyűlési képviselő, de főképen Rakovszky Iván lelkes és odaadó munkásságának volt köszönhető. A népjóléti minisztérium a maga ré­széről a legmesszebbmenőén pár­tolja a mentőügyet, ami már a baie ei és betegség ellen biztosító törvényben is kifejezésre jutott. Reméli, hogy a vidéket is sikerül mindjobban és jobban bekapcsolni. Ajánlja a közgyűlésnek, hogy Ra­kovszky Ivánt válasszák meg el­nökké, mert az ő ügyszeretete, ne­mes buzgalma és energikus mun­kásságának érdeme az a siker, amit aránylag ilyen rövid idő .alatt az egyesület elért "Általános éljenzés kö-ött egyhan­gúlag választják meg Rakovszky Ivánt, ki gyönyörűen felépített, re­torikailag is tökéleís beszéddel tartotta meg elnöki székfoglalóját. Ha a férfi valamely nemes munka szolgálatába áll, ei keli ké­szülni a harcra, mert csak nemes' ideális célok jogosítanak fel a küzdelemre. Sokszor a nemes esz­méket a harcok ef 'is homályosít­hatják. A Vármegyék és Városok Mentőegyesületében ez sohasem fordulhat elő, mert az emberi sze­retet vezérli munkánkat. Ebben ta­láljuk meg a jutalmat és ezért há­la érzéssel kezdi meg elnöki szék­foglalóját. Végighalad a kultura kezdetétől napjainkig. Nümér, a pnmi.iv lélek a természet elemeivei állott szem­ben. Gyönyörű allegorikus képek­kel ecseteli, mint igyekezett azt 4utá­nozni; m ajd kutatni kezdik a ter­mészet törvényeit. Később lépésről­lépésre igyekeznek saját szolgálatuk­ba állítani- Az, aki azt hiszi, hogy sikerült legyőzni a természetet, bal­gán álmodik, mert ez sohasem tör­ténhet meg- ! A kazánba beszorított gőz, az elektoromos áram, fegyverek, a technika alkotásai stb. bár csodá­sak és hatásuk óriás előnyeiről nem is lehet beszélni, mégis na­gyon ;sok emberéletet követelnek­A természetnek nem vagyunk urai, nem is teszünk- A kultur élet több életet pusztít el, mint a természet. De nem szabad elcsüggednünk­Még mindig rendelkezünk a for­rással, ahonnan meríthetünk: az emberi szeretettel- A szeretet ere­jével életre kelthetünk és az em­beri lélek és sziv feladatai bonta­koznak ki akkor, ha a ^jnentőrügy szolgálatába állunk. Hazankban már régen működik a pesti egyesület, amelyet most ki akarunk terjeszte­ni a' vidékre is- Szerényen hárítja et magáról azokat az érdemeketi MMIMMMBIliMWi nMMBllllttl KTIi' jtfinT tli£tttűSMÁl« amelyeket Dréhr államtitkár ur neki tulajdonit, mert csak kötelességét teljesítette: a népjóléti Miniszter uré a legfőbb érdem- Hálával vesz részt a közgyűlésen, mert nemcsak embertársainkért, de szerencsétlen hazánkért is dolgozhatik- A jövőben :is a programmja : önzetlenül és ha 1­tározott akarattal és célkitűzéssel fog tovább dolgozni 1 A nagyhatást kiváltó beszéd után több kisebb pontot tárgyaltak le­Első tiszteletbeli tagnak megvá­lasztják gróf Karácsonyi Jenőt, a mentő-ügy évtizedes harcosát és igazgató-orvosnak dr. BaRay Lajos sebész professzort, helyettesül pedig dr- Hütti Hümér egyet, tanárt. Az ügyvezető igazgató beszámol az e'lért eredményről- Öt uj mentő-állo mást szerveztek eddig meg, melyek nagyszerűen működnek- A jövő év­ben 14 ujabbat állítanak fel. A mentő kurzuson 1696 egyént képez­tek ki- Több vizből mentési tanfo­lyamot tartottak. Népszerű füzet­tel irtak. A jövőben a nők kiképzé­sére és -nagy gondot fognak for­dítani- ; 1 Néhány .hozzászólás után emök a kongresszust bezárta. Lapunk munkatársa ezután fel­kereste Rakovszky Ivánt, hogy a mentő-ügy szervezésénél Nyíregy­házára milyen szerep vár. »Nyiregyháza az elsők között lesz amelyre gondoltunk« — üzeni vá­rosunk képviselője — mert a vá­ros áldozatkészsége mindent meg­érdemel. — Különben is a város fejlődése megköveteli, hogy a men­tés ott minél tökéletesebb legyen­Ezt Dréhr Imre államtitkár is meg erősiti — ki hozzászólt a beszél­getésünkhöz — és ő is a maga részéről mindent el fog követni, hogy Nyíregyházán . a Mentő-egye­sület minél előbb megkezdhesse működését. ! Miután elbúcsúztam őexcellenciá­jától, szeretett képviselőnk határo­zott és biztató szavaira gondolva és bizva az ő odaadó támogatásá­ban már lelki szemeim előtt látom a Nyíregyházi Mentő-Egyesület át­szervezését, mely .közelebb visz ben­nünket mindnyájunk közös céljá­hoz : Nagy-Magyarországhoz­m) iww>x >nmn m« H<www»»«w«w« n wi i i»» Hogyha fázik, telefonon hívja fel a negyvenet, Nagy Kálmántál elsőrangú tűzifát, szenet vehet, Akkor aztán csikoroghat, — kineveti a telet. 7141 (*) Ragyogó fehér fogs<>r a száj­diadémja, a mosolygó arc IsgsföWb ékessége, örvendve tapasztalják ezt napjnap után azok, akik a száj és fogak célszerű ápolására Egleo fog­pépet használnak. Tudományos ősz­szetételével legjobban bevált, mert fogkő-ofdó, antiseptikus, jói habzó kellemes izü fogkrém. 2x A JELENKOR LEGNAGYOBB FILMJE: CASANOVA PENTEKTOL VASÁRNAPIG AZ APOLLÓBAN Jfámméz. 1927. november 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom