Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-27 / 270. szám

10 NfYÍRYIDÉK. 1927. november 27 Ha szép és Jó CIPŐT akar vásárolni, keresse fel Schwarcz Mór cipő és kalapáruházát, Nyíregyháza, Bessenyei-tér 2 szám, hol női, férfi és gyermekcipók minden minőségben olcsó árban szerezhetők be. Tisztviselőknek külön engedmény! 6839 12 Szecsy cukrászda szolid, családi szérakozé hely! Olcsó cukrÁsz-süt^mények, torták, min­dennemű égetett italok, likörök és konyak állandóan kaphatók. Korlátolt italmérés. Városi Színház tőszomszédságában. Bethlen ucci 6. Dewwffy tér sarok . 62^-? Mólyen leszállított árak melleit vásárolhatja botorait Suhanesz Lajos bútorcsarnokában, Kállói ucca4, telefon 319, hol háló, ebédlő- és uriszobák, leányszobák, sezlon és matracok, szalon- és bőrgarnitúrák, vas- és rézbutorok, hajlitatt és kárpitozott székek, ebédlői, gömb- és Író­asztalok, konyhaberendezések áru­sittatnak. — Saját érdekében kérem, győződjön meg ugy áruim első­rendű minőségéről, mint azok olcsó árairól. Külföldi filmgyárak részére keresünk filmszinósznőknek és ^Imszniészekiiek^ alkalmas egyéneket. Válaszbélyeges levélbeni megkere sésre kimerítő értesítést küld: International Film Artist Central Budapest, József körút 26. sz. 6953 6 Legújabb, legcélszerűbb szabadalmazott vasalásokkal, ágynemű tar­tóval, erís görgökkel ellátva, a fejrész rendkívül könnyűszerrel bármily magasság­ban támlának átalakítható. Külföldi különleges ágybetétek, ruganyos elpusztíthatatlan, rozsdamentesek. Valódi marhabőr garnitúrák, lószörmatr&cok, továbbá minden a kárpitos, diszitS és lak­berendezésekben előforduló munkák leg­jobban és legolcsóbban kaphatók és meg­rendelhetők Ladvenszky (Rezső, Zöldség-tér 7­(Karntr-ház.) 7008-5 Közgazdaság Közgazdasági gondolatok. Több nagy alföldi községünk van melyeknek gazdasági téren elma­radottságuk szembetűnő- Ezek gaz­dasági kulturája 50 év alatt alig emelkedett valamivel. Ilyen pl. Had­ház és Mezőkövesd is. E két helyen a gazdaközönség, ha egy kicsit na­gyobb forgalom van, már nem ké­pes jól ellátni pl- élelmezni, még egy ezred katonaságot sem- A leg­nehezebb beszerezni a tejet, 20 li­ter tejet 4, 5 sőt több helyről keli naponta összeszedni. A tejgazdaság a mi magyar kis­gazdáinknak a mostoha gyermeke, mert a tehenészetteljáró pepecselést nem szBne'tik-A gondos, egyforma; esetleg egyeden kin ti külön etetést, pedáns, nagy tisztasággal járó mun­káját unják- Mezőkövesdnek van 3000 drb. tehene és a piacról nem lehet 20 liter jó tejet naponkint be. vásárolni és e között a rengeteg tehén között nem lehet 10 darab elsőrendű kiállítási darabot találni­Piacián gyümölcs nem kapható — csak szemét — egy-egy finomabb gyümölcsöt Pestről hoznak- Ezekből látszik, hogy itt baj van, a kisgaz­dák kezén levő összeségében nagy földterületek, nagyon egyoldalulag kezeltetnek, illetőleg nem ugy, ahogy a modern gazdálkodás elvei megkövetelnék­Ily helyeken szükséges volna az állami gyámkodás- Először is gaz­dasági ismétlő iskolák felállítása, megfelelő 15—20 holdas mintagaz­dasággal kapcsolatban, ahova a 17—20 éves fiatal földművesek kö­telesek lennének 2—3 éven keresz­tül 4 téli hónapon iskolába járni és gazdálkodást tanulni- Ezzel meg>­vetnék alánját egy olyan tanult és gazdaságilag képzett kisgazda és földmives osztálynak, amely képes lenne a haladásra és a .fejlettebb, jövedelmezőbb kultura kiépítésére. De igy nag}|nagyar községeink el­maradottságukban igen siralmas gazdasági képet nyújtanak­Ilyen elmaradt helyeken a gaz­dasági felügyelők. kötelességévé kel­lene tenni tejszövetkezetek alakítá­sát, ami az első alapvető lépés a to­vábbhaladásra. Bonyhádon, a Dunántúl, ahon­nan a hires bonyhádi szarvasmarha származik; van egy virágzó tejszö­vetkezet, amelynek minden bony­hádi tehenes gazda tagja, ide be­hozza a tejfeleslegét naponta kétszer és aztán minden hónap elsején ugy mennek a pénzökért, mint a hiva­talnok az adóhivatalba. Nagy jelen­tőségű ez a kisgazdára, mert a gaz­daságiban szokásos 3,4 bevételi sza­kot minden hónapra kiterjeszti. A primiliven gazdálkodó ugyanis mi­kor lát pénzt gazdaságából? Aratás után ha gabonaféléit eladja, azután krumpliszedés és tengeritörés után; jó ha szőlő és gyümölcs termelés is van, mert ezek is szaporítják a jövedelmet és a gyümölcsterme­lés, cseresznyeéréstől kezdve már pénzt hoz a házhoz, de különben ezek is csak ősszel adják fe "évi hasznukat. Ellenben a tejszövetke­zet utján értékesített lej havonkin t biztos jövedelmet nyújt épen ugy, mintha az ember fizetéses hivatal­nok volna és egy pár jó tehén egész családot eltart. Ha (.valaki­nek 3 tehene van és nem egyszer­re hagyja őket elleni, hanem 3, 3, hónapi időközökben, akkor egész évben mindig van tej bevétele es a jövedelme egyenletes elosztású lesz. Három tehéntől naponta 15 liter te. jet számítva ami 365 napra tehe­nenkint évi 1825 liter tejnek felel meg, ami közepes tejelési eredmény;. Ugy egész évben 1643 pengőt kan a tejért, ami havonként 138 p-nek felel meg- De jó tejelő tehenek en­Igyál KATHREINER-féle KNEIPP malátakávét Egészséges maradsz! 7046 nél jelentékenyen több tejet és nagyobb, jövedelmet is adnak- De a bonyhádi kisgazda földjének je­lentékeny részén takarmányt termef. A 90-es évek valamelyikén délvi­déki kisgazdákkal nagy kirándulást rendezett a temesmegyei állatte­nyésztési felügyelő, 400 kisgazda ment különvonaton Bonyhádra és ekkor Bonyhád és vidéke megmu­tatta szarvasmarha tenyésztését. Er­re az alkalmi vásárra 1200 drb. el­sőrendű fiatal egy és fér, 2—3 éves üsző, fiatal tehén és bika lett felhajtva, mind kitűnő állapotban és oly 'tjsztán, hogy egyiken sem volt egy piszok folt- Ennek a vi­déknek derékj szorgalmas és ösz­szetartó sváb lakossága, élén a ve­zető intelligenciával a Perczelek­kel, a Dőryekkef, világhírűvé tet­ték a bonyhádi tájfajta szarvasmar­hát, ahonnan Ausztriába, Csehor­szágba és Magyarország minden részébe viszik a tenyészanyagot. Én egy 19 holdas kisgazdával vol tam elszállásolva és ez tiz holdon termelt takarmányt, volt is neki 10 számos állata és pár növendék­Ezzel szemben mit látunk a már jelzett és az ezekkel hasonló he­lyeken ; gabona és tengeri vetéseket, még jó ahol a krumpli teszi válto­zatosabbá a termelést. Igy azután nem csoda ha a szegényebb, de szorgalmas mezőkövesdi földműves­nép nyárára, meg az év nagy ré­szeben idegen helyeken vállal mun­kát, mert határában az egyoldalú termelés mellett képtelen megélni. Ezekben a községekben pedig mind kitűnő, jó magyar nép lakik, akik­nek fejlődésével, gazdasági előhala­dásával törődni kell és ha meg van a rengeteg költséggel felépített és még mindig épülő gazdasági fel­ügyelői intézmény, ugy ennek nyo­mán évről-évre látnunk kell a gaz­dasági kultura fejlődését is. Úgy­szólván naponkint kellene halla­nunk, hogy községekben tejszövet­kezetek, állattenyésztő egyesületek alakultak a gazdasági felügyelősé­gek agitáció ja folytán. A tejszövet­kezetek utján ugyanis igen sok ha­ladást fehet elérni- Lassankint rá le­het venni a gazdákat, hogy ren­des vetésforgóval, rendes takarmány termeléssel gazdálkodjanak, hogy teheneiket Jbizonyos előirt mód sze­rint takarmányozzák, hogy az olaj­pogácsát, a leghatalmasabb termelő takarmányt ne adják el-, hanem a növendék állatok táplálására hasz­nálják. hereféléket nagyobb meny­nyíségben termeljenek stb­Erkölcsilag is hatással van a tej­szövetkezet a népre, nemcsak, hogy az összetartás szükséges voltának érzetét emeli, de leszoktatja őket egyes-más pancSolásróf, mert a szö­vetkezetben azonnaí kitűnik, ha vi­zet önt a tejbe, vagy lefölözi azt­Nagy anyagi haszonnal is jár és sok munkaidőt takarit meg a r;ép, mert tejét mindjárt biztosan értéke­siti és nem kénytelen naponta sok­szor délig is a piacon kuporogni, várva a vevőt, aki tejét megveszi. Szabolcsmegyében jelentékeny gazdasági ág a lótenyésztés is, hibá­jául hallom főként a nyíregyházi vi­déki lovaknak a puhaságot, ami on­nan ered, hogy a cfcikók istállón ne­velődnek és nem legelőn sarjad­nak lóvá és igy katonai célra vagy kitartóbb, erősebb használatra nem alkalmasak. Van Császárszálláson a városnak nagy kiterjedésű, fekete kemény ta­lajú földbirtoka, amelyen jó patáju­erős cSontu lovak fejlődhetnek, ala­kítsanak itt néhány száz holdon' az érdekeltek csikólegelőt. A várostói vegyék bérbe a szükséges terüle let, az államtól kaphatnak rá segélyt is, de Nyíregyházán még sem tej­teszövetkezet, sem állattenyésztési egyesület, sem csikólegelő nincs. Felhívom a gazdakör vezetőségé­nek figyelmét, hogy jövő május, vagy junius hónapban rendezzen egy kirándulást kisgazdákkai" Bony­hádra. Ennek igen tanulságos és eredményes következményei lehet­nek és akkor nem irtam e cik­kemet hiába. CsokaJyi Fényes Károly. SINGER varrógépek rég bevall jx> minőségben Ke (íve JÓ fizeté-ii fettételek. SINGER VARRÓGÉP RÉS 2 V E YTAR SASAG WUkJet:

Next

/
Oldalképek
Tartalom