Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-27 / 270. szám

Í927. november 20 Női hócipő francia gyártmányNői hócipő svéd gyártmány Női hócipő, svéd, legfinomabb Férfi hócipő, amerikai, csak 40. szám P P P P 12 50 15 — 1818'Férfi hócipő, la nehéz minőség Gyermek hócipők P 12'— la női nyelves sárcipő Teveszőr ós posztó házicipök 36—4-2. számig bőrtalppal... p és P P 26-— 14 — 8-50 5-60 Vízhatlan vadásss és sportcipők, csizmák o-csó Árban, mérték után is. té^T A világhírű „F. L. Poppel" és „Liohtmami

1' cipők főraktára -^m lichtenberg Sándor cipőáruházóban, KS

h

áI

a'

TeS^ m msm-mm Tüntessünk a magyar dal mellett! Csak most, hogy oly kicsiny területre összeszorítva, oly törpe nemzetté sülyesztett bennünket Trianoni csak most érezzük igazán, hogy mi is nagyok voltunk, hogy voltak értékeink, kincseink, amelyeket akkor, amikor még tulajdonaink voltak, nem sokra becsültünk, ma ellenben százszorosan érezzük hiányv kat és visszasírjuk ölet Ez a ránK erőszakolt erkölcsi rabság azonban megtanított bennünket arra is, hogy amink van, azt fétlve őrizzük, ápoljuk, fejlesszük és tegyük oly nagygyá, hogy irigykedve és pirulva nézzenek ránk azok, akik hatalmi önteltségükben oly fölényesen néznek most le bennünket. Ilyen féltett kincse a (magyarnak az ezeréves magyar dal, a magyar nóta, a magyar ember örömének, bújának, bizakodásának, vágyódásának, egyszóvaf a magyar ember lelkének ez az élethű tükörképe: Botor volna az olyan nemzet amely a lelkének még csak a legparányibb rész e,ét is veszendőbe hagyná menni olyan időkben, amikor annak a léleknek minden elvesztett paránya egy-egy lépéssel közelebb viszi a nemzetet az erkölcsi megsemmisülés, az élő nemzetek sorából való eltűnés gyászos óráája felé. Nem hagyjuk elveszni nem is akarjuk elveszteni azt a hatalmas kapcsot, amellyel a magyar földhöz vonzza a magyar lelkeket! Szabolcska Mihálynak, a nótás lelkű magyar papnak ís könny tolult a szemébe, amikor Messze-messze idegenben Mesebeli tündérkertben Egy páárisi fogadóban felzokogott a magyar nóta. És igy van véle minden magyar ember* aki a maga lelkét megtudja érezni a magyar dalban. A magyar dalt ápolni, fejleszteni, pártolni, ha teli, érte áldozatot hozni épp oly nenr zeí| kötelességünk mindnyájunknál, mint nagynevű őseink emlékének tisztelete, avagy gyermekeinknek ha zafia9 szellemben való nevelése. Nyíregyháázi magyar testvéreim! H

a érdeklődésteket és művészi kíváncsiságotokat annyira feltudja csigázni egy tőlünk mindéi vonatkozásában távolálló népnek, a doni kozáákoknak hangversenye, hogy városunk legnagyobb előadó terme is szűknek bizonyult mindnyájatok befogadására, ugy megdagadnátok magyar voltotokat, meg nem érdemelnétek a magyar nevet, ha most' amikori a .egmagyarabb magyar dalárdák egyike érkezik körünkbe, ott nem volnátok mindnyájan a szóm" | bat esti hangversenyen. Lássátok és halljátok meg mindnyájan, hogy igenis van magyar dalmű vészét, amely már kinőtt a gyermekcipőbői, saját lábán jár, van stílusad®. különösképen van a magyar lelket megragadó hangulata, van benne magyar lélek. Legyen ez a szombati hangverseny látogatásunk tüntetés a magyar dal mellett, dokumentálása annak, hogy megbecsüljük azt a szépet, azt az értékest" ami' magyar talajból fakadt és öleljük keblünkre egri dalosíestvéreinket azzal a magyar szeretettel > fy

el a rég nem látott, de vágyva" vágyott testvért szoktuk magunkhoz; ölelni. Tüntessünk a magyar dal mellett! Zv/ck Vimos. Nyíregyháza lelke. Irta : Mácsay Károly. Aki állandóan itt él, az is láthatja, de az is megtörténhetik, észre se veszi- Elhalad mellette. A Föld forog s mégse vesszük észre mert mi is ugyanolyan gyorsan forgunk vele együtt s ninc's semmi a Földön kivüi, nincs valami látható fix pont, amihez hozzámérhetnénk a mi földi mozgásunkat, eltávolodásunkat ettől a .fix ponttól' közeledésünket újra hozzá- A mozgás, a változás valami viszonylagosan állót, vagy lassabban mozgót is feltételez s csak ha ezt is látjuk s ezen mérjük saját mozgásunkat' akkor vesszük észre, hogy milyen tempóban mozgunk magunkEzt a változást könnyebben veszi észre az, aki máshonnan jött, az, aki idegen, az, akt más városokat más helyeket látott, mert ez folyton viszonyít, összehasonlít, mér s ennek alapján ítélMi tűnik fel Nyíregyházán a jiem nyiregyházzinak, az idegen városból jövőnek ? Mi az

Nami íj speciálisan jellemző, ami Nyíregyháza szociális egyéni szivéhez, lelkéhez tartozik ? Hogy nyilatkozik meg ez a lélek a látószem, a halló fül előtt? Csak töredékes vonásokat tudok adni- Nem lehet egy város lelkét kimeríteni egy cikk szükreszabott keretében. Csak impressziók, amiket leirok; egyéniek talán, de az én hibám-e bogy csak a magam szemével latok s magam fülével hal lok ? Járnak itt pesti és másféle újságírók is- Pesti ujságiróék leírják a város külső fejlődését egy sereg dicséretet zengenek ei — végig nézték nagy gyorsan — szélesen, de talán felületesen — a vá^st, idejük sincs többre, s azután zengik dicsére tétDe mi, nyíregyházi lakosok, őslakók és ideköltözöttek, itt élünk. Vaflamirői irnl s valamit át meg átélni, Két különböze- dologVizsgáljuk városunk arculatát, nézzünk a lelkébe ! Mit látunk ? Kezdhetném t

alán a történeti fejlődéssel ? ? Az alapító evangélikus őslakosság mellé hogy nyomultak a többi vallású lakósok. Úgyhogy Nyíregyháza alig 100 év alatt a vidék leggazdagabb vallási lelki számképet mutató vidéki városa az országnakVannak, akik azt mondják : ez baj. Én ugy látom, a városnak, mint egésznek, ez a legnagyobb szerencséjeEz teszi Nyíregyházát a jövőben a lélek városává; de n\ár ma is az iskolák városa, a kultura gyújtópontja és forrása széles, sötétebb földterületek felé világit és hivó> vonzó ereje van. Ez a vallási sokrétűség gazdasági tagozódást is termelt, ezek versenye pedig élénk lüktető életet mutat. — Forgalmas, élénk, vállalkozó kedvű ez a városA lakosság szellemében van valami »2merikaias !« Erősen »üzlet« izü és érzékű, mozgékony, lehetőségek után kutató, a felismert üzleti lehetőségeket kihasználó, vesz-ad és újra vesz — forog, mozog, cirkulál a tőke; ezer alakot változtat, körforgatagában éf és élni enged, életet áraszt ez a szellemHa ilyen az egyszerű lakós, milyen lehet akkor "a város vezetősé ge ? Benne fokozott mértékben kell élnie a »spiritus I.oqi«-nak, a helyi szellemnek- Él is. Akik 1920- után az első években jöttek ide, azok beszélik, átélték, látták, hogy milyen volt 1920-ban s milyen ma 1927-be

n a város külső képeJó magam csak október elejér jöttem ide először- Ismerem az alföldi nagyobb városokat. Meglepettamit itt Nyíregyházán láttamImponáló az a ^ernnó, ahogy' a város vezetősége, tervszerűen és tudatosan, a messze .jövőbe tekintve épít, fejleszt, alakit, szépít. Modern, városi ritmusu, pezsgő életet akar teremteni s ennek alapfeltételeit teremti meg, utakat, tereket kövez, létesit. Az ember élete a vérkeringés, a város élete a modern közlekedés- Ami a testben az ér, az a gazdasági életben az ut- Amilyen az ut-politikátok, olyan a jövőtök, nyíregyháziak ! ! Vasút, kőut, vonat, autó, bicikli s mindenféle jármű — a vérkeringés, az élet- Igen, az élet pezseg, az uton forog a kerék, autó tülköl, vonat fütyül, bug a villamos, csikorogva huz végig a kis vasút... Mm denütt mozgás, forgalom élet... de ez csak a külsőKérdés mi van belül ? A technika, bármilyen fejlett, bármilyen sokrétű, bármilyen »amerikaí«-izü is — sohase lehet cé(> mindig csak eszköz- Kényelmesebbé teszi az életünket, kényelmesebbé, de értékesebbé ?, Lehet-e a külső ragyogásával elkápráztatni a szemet ? c 'A technika szimbóluma talán a zugó motor, amelyben az ember által megfékezett természet leláncolt ősereje zug az amber hatafmában, az embe

r szolgálatában ... de zug-e igy bennünk a lélek motorja ? A lélek ősi erői számara van-e benzinünk ? A rohanó autó, a berregő repülőgép csak testünk eméli-e fölfelé -.. d

e emelkedik-e a legünk? November 4-én Ravasz László református püspök igehirdetését hallgattam ... valami afféle lelki emelkedésre gondofók, amit ott is éreztem- Pedig a külső fejlődés, a technika a civilizáció csak eszköz ... — Meghódítani az anyagi világot. Ez csak fél munka. S mí a másik fele ? ? Mi 'kell még hozzá ? ? Kelf a másik fél is : fölépi'en? az |ígax, a Jói, a szíép világát; fölépíteni' a szelem, ?,z ig''

zi kul ur? vilá?át,i AsZv-altoS^ kő-utas, parkos, vizvezetékes város lenni kifelé-., és párhuzamosan az igazságot hitvallói lélekkel és erővel szolgáló, a jót szerető és részvéttel segitő, a szépet látó és élvező, s a szentséges szine • előtt élő belső világot kiépíteni. Szép, imponáló város lenni ,k»ifelé.y. s a ljéle|k igaz értékeiben fejlőclő »lelkes« város lenni befeléEz a jövő fejlődés ut(a. Még csak az ut kezdetén vagyunk... Meghűléstől megvéd, — egészségégét megóvja a világhírű ^Élll ?? TRETORN" hó« és sárcipő! Gyári árakon beszerezhető: Stibi József cipőáruházóban Nyíregyháza, Zrínyi Ilona ucca 2. Választékos nagy raktár mindennemű cipőárukban! SCHMfDTHftUER keserűvíz reggeli előtt fél pohárral langyosan hasatnalva megtisztítja a szervezetet a belekben képződő egesrsegtelen aujagobtól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az éívlmt^esechs és az öregségi elváltozások kifejlődést. Kapható kii és aagy fivegbea. Szétküldés! hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadókaak kiváaatra^bérmeMtve.