Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-25 / 268. szám

1279 november 25. jNVímHBéic. 3 Egyéni munka és tömegtermelés, A „Nyirvidék". számára irta: Dréhr Imre dr. népjóléti államtitkár »>. Orszi.os Ipaiii.űvészeii Társulat ü/yyzeti e nflko «Az iparművészei a szociálpoli­tikus szemszögéből nemcsak egy nép zsenijének lelke, színeinek, vá­gyainak, iWkiáramlaíainak formába öltése, nemcsak azt fejezi ki, ami aikotójának t^mtő szellemét iz­gatja, vágyait korbácsolja, leikét harmonizálja, — az iparművészet nekünk, szociá'poli ikusokhakmást is je.ent. Jelent egy törekvést, egy akaratos, tudatos akciót, amely az indusztrializmus be tegségében ver­gődő modern társadalomban meg akarja men.eni az egyént éi párt­fogol egy rendet, amely oly méltó fze.epet" töltött be mindenkor a polgáriasult állam kifejlesztésében és megvédésében. A kézmű iparos­ságra gondo!ok.» Ez az idézet egy korábbi cik­kedből való, mei az iparművészet és a szociálpoli iki összefüggései­vei foglalkozott. Ezekből a sorok­ból nyilvánvaló azon felfogásom' hogy az iparművészetek mai válsá­ga szoros összefüggésben van ma" gának az egyéniségnek és az egyé­ni munkának minden téren való válságával, amit a közismert gaz­dasági okok csak részben, tesznek énhetővé és magyaráznak m-g. Végre is, ha a társadalom elsze" gényedése megmagyarázza is azt' hogy az olcsóbb gyári tömegter­me.és leveri az árak alakulásában verseny képeién müipari produk­ciót, megértésükhöz semmivel sem hozza közelebb sem a képzőművé­szeik, sem a zene és az irodalom kétségtelen dekadenciájának okait, mivei végeredményben a kapós rossz kép semmivel sem olcsóbb' mint a jó kép és a nagy tömeg­sike.ekre számító színdarabok el^a adása nem kerüi kevesebbe, mint a jó színdaraboké. De az árak ala­kulásának nincs köze a poli ikához és azt már politikai irók állapít­ják meg, hogy a poétika mosdani légköre egyáltalában nem kedvez nagy egyéniségek megjelenésének és érvényesülésének. Közvetlenül a háború Gíőtt volt egy korszak, me­lyet a minden téren való indivi­duális irány, aranykorának nevez­Diadal Mozgó November hó 24-én, csütörtökön 5, 7 és 9 órakor: Zsuzsiból Zsazsa lesz! Vígjáték 6 felvonásban. Dráma 7 felvonásban. Főszereplő: Rod la Roque. Előzetes jelentés: Nov. 25, 26, 27, pénteken, szombaton és vasárnap: A vérpad szentje Monumentális film az inquisitió korából. Mária Jakobini. Í hetünk, maga a háború is a hősök imádatával és a nagy egyéniségek kultuszával indult meg; de talán éppen a háború szervezett, nagy tömegmozga'mai is magukkal hoz­ták annak a kollektív irányzatnak a fe.ülkerekedését, mely ma vala mennyi téren uralkodó és belátha­tatlan tömegek átlagszínvonalára igyekszik nivellálni a művészi ter­me.ést is. Van ennek a szimpto­rnának egy vonatkozása, amelyet tisztán amerikai hatásnak, ameri­kai bevágásnak tartanak sokan, — az pedig kétségtelen, hogy éppen a müipari termelés az, amelynek az amerikai nagyvárosi lakosság ed­digi é.etmódja a legkevésbbé ked­vezett. Az egyéni munkának ez a vál­sága mindenesetre uj utakat jelöl ki a kapitalista vállalkozás számá­ra, de nem gondolnám, hogy ily gyökeres elfordulásra kényszeril­he:né a szociálpolitikust, akinek a számára minden inkább elképzel­hető, mint az, hogy az emberisé­get tisztán tömegeiben mérje föl. A tőkés t erme!ésnek és a hadveze" tőségeknek módjukban van, hogy. embertömegekben számítsák ki' eshetőségeiket, a helyes szociálpo­litika azonban sohas*m engedheti megf magnáak azt, hogy ne a törne" geket alkotó egyénekből induljon ki, amikor éppén a tömegek jólé­tének, fejlődésének és boldogulá­sának útjait keresi. A szociálpo­litikus csak az egyénen át érezheli meg a tömegek életének valóságát és melegét és ez a tömegélet annál változatosabbnak, színesebbnek, fej lődésre képesebbnek tűnik neki, mi nél inkább járják azt át az egyéni kezdeményezésnek!" és lendületnek friss fuvajmai. Az egyént nyomo­rítani hozzá egy átlag tömeg-tipus­hoz: — e z a halál mozdulatlan­sága. A tömeget fölemelni vezető egyéniségeinek! színvonalához: — ez az élet fejlődése és kibontako­zása. A keresztény kulturideálnak is minden inkább megfelel, mint a x< hogy győzzön és uralkodjék a, meiev mehanizmus, a lelketlen lény az embertelen ember: — a gólem. Ezek az elgondolások vezették a szociálpolitikusokat, amikor szem­ben az induszlria'izmus félelme,es elhatalmasodásával kiadták az egyéni, a művészeti ipar védelmé" nek jelszavát és szerte Európa kul­turállamaiban elsősorban is meg­teremtették az iparművészet uj otthonait, az iparművészeti muze­umokat. Ott állanak Gzelc a muze­umok gazdag kincseikkei a mo­dern, élet. rohanása és szédülefe közepette, hogy hirdessék az egyéni munkának, az" egyéni munka.elje­sitménynik, a lelkes munkának fö­lényét a gép alkotta szériagyártmá" nyok tömegportékája fölött.' Az izlés fejlesztése, az egyéni munka megbecsülésének fokozása, a szép­érzék müvelé-e, a társadalom köz­ízlésének kimunkálása volt az ipar­művészeti mozgalom irányitóinak müvészBtpolitikai célvetése, egy­ben azonban egy olyan szociálpo­litikai célt is szolgált, mely egyik legsarkalatosabb pontja a legfőbb európai kormány ilyen irányú pro­grammjának. Ez a szociálpolitikai célkitűzés: — a kézműipar meg­mentése. Világos, hogy az ipar­művészet kultusza a legerősebb propaganda a kézműipar gyártmá­nyai mellett, mert a közizlés fej­lesztése, az iparművészeti értékek megbecsülése, művészien előáll! ott gyártmányok megszerzésére irá­nyuló vágyak kifejlesztése növeli a kézműipar gyártmányainak pia­cát, végső következményében meg­erősíti a kézművességet a gyár­ipar versenye folytán megrendült helyzetében. A kézműipar meg­maradása pedig nemcsak szociál­politikai, hanem általános politika 1 kívánalom is, mert az állam biz­tonsága, stabilitása és nyugalma nagymértékben függ az önálló ex­zisz.enciák számától és ezeknek bol dogulásától. A tömegmunka védelme szociál­politikai szempontból: — a mun­kabér és a szociálhigiénia kérdése. Az egyéni munka védelme: —vé­delme magának az embernek, az T ember legjobb hajlandóságainak) ! az önálló megnyilatkozásra, a szépre, a jóra, az alkotásra való vágyásnak; védelme az egyéniség kileljesedésének, annak a szociális feladatának, amelyért a társada­lomban és a társadalomért él. A statisztikus dolga, hogy közömbö­sen tudomásul vegye az egyéni munka felszívódását és megsem­misülését a tömegtermelésben; a szociálpolitikusé, hogy ®zt a folya­matot késleltesse és ami belője megmenthető, azt megmenteni igye kezzék az élet díszének és vigaszá­nak, átmenetül egy későbbi kor számára, amikor talán más gazda­sági és társadalmi életformák kö­zött, a gólem szolgája és nem u:a lesz a z emberek többségének. — Az Egri Dalkör hangversenye 26-án szombaton este 9 órakor a Koronábsm Elmentünk homokot és kavicsot keresni és Bencz András kútfúró szelvényeiben is talál­tunk nagyon szépet. Bencz András hét, Bászler Béla kilenc próbafúrást végzett és mindkettő ugyanazt a pompás kavicsos és homokos rétegeket találta, amelyekben bóven van víz. Kedden a mi­nisztérium kiküldötteinek jelenlétében hozzák felszínre az első kút talajrétegeit. (A «Nyirvídék» tudósítójától.; < Nagyon kíváncsiak voltunk egész este, ma reggel is, hogy is van hát iazzal a kaviccsal, amiről lapunk teg­napi számában egyik kutfurómeste­rünk irt, mondván, hogy vigyázat, uraim, mert a vízvezetéki fúrások nem találtak kavicsot. Minthogy mi annak idején ugy örvendettünk a kótaji fúrások által felszinrehozott kavicsocskának, mint Kolombus Kristóf Amerika felfedezésének, érthető aggodalom vett rajtunk erőt, hogy hátha tévedtünk a kavi­csocskák kérdésében. Elmentünk hát már kora reggel, hogy ínég egyszer szemügyre vegyük, mi is van azzal a kaviccsal. Nem is kell messzire mennünk, a városháza mérnöki hivatalában szí­vesen megmutatják az eddigi fú­rások által felszínre hozott földré­tegeket. Ezek valóságok, ezekkel nem lehet vitatkozni, ott vannak szép ládikákban, gondo-an elosztva kis rekeszekben. Egy rekesz egy fú­rási szakasz eredménye- Megmutat­ják a fúrási térképek is, hol, ki furt eddig. A kutatófúrásokat két nyir­. egyházi kútfúró végezte, , Bencz András, aki hét fúrást végzett és Bászler Béla, aki kilenc helyen ha­tolt a föld titokzatos mélyébe, fel­hozván az ősi Tiszameder emlé­keit, a szép finom és a még be­.csesebb durva homokot és a mély­ben rejtőző szép kavicsokat­No nézzük sorra az egyes do­kumentumokat- íme itt van az I. számmal jelezett próbafrjrás, amely ott történt a Lónyai csatorna és a Kótaj—kemecsei ut kereszteződésé­től számított 150 méterre. Ezt a fúrást Bászler Béla végezte. Itt van­nak előttünk a fúrás egyes szaka szainak eredményei- A 151—163 jjiéter között szürke homok, durva homok és finom kavics van- Meg­nézzük, a tenyerünkbe, nagyon szép homok és apró szép kavics­Aki erre azt mondja, hogy nem, az csal­Es találunk nagyobb kavicsot rejtő rétegeket- Olyan szépek a kavicsszemek, amint amilyenekkei a Tisza és a Duna partján játszadoz­na a gyerekek­De nézzük az I- sz. fúrástól mintegy egy kilométerre történt Bencz András-féle fúrás eredmé­nyét. Itt vam a szemünk előtt. A 78-97 métertől 91.69 méter mély­ségig terjedő rétegben ő is igén szép durva homokot talált- Ezt js megtapintgathatja itt bárki. Ebben a Bencz András áltaf felszínre ho­zott homokban finom kavicssze­meket is találunk- ö furt a Fisch­féle szeszgyár udvarán is* Itt is talált homokot is, kavicsot is, út van az ő általa beküldött szelvé­nyekben a nagyszerű homok, a pompás kavics. Megnyugodtunk, van kavics, van homok elég, lesz víz is bőven- A fúrási próbákat északtól délre számítva hat és fél kilométer hosszúság mentén vé­gezték, tehát éppen az a megnyug­tató és biztató, hogy ilyen nagy körzetben találtak mindenütt ki­tűnő talajra. Most fúrják az első végleges ku­tat. A budapesti Lapp és a nyír­egyházi Bászler vállalat végezteti a fúrásokat és mái' 95 méter mélyen járnak. A végleges kut fúrásánál felszínre kerülő rétegek eddig pon­tosan ugyanazok, mint az I. sz­próbakutról felvett rajzon meg'e­lölt rétegek­Egyébként kedden Nyíregyházára érkeznek Hofmann és Mako-Kléger államtitkárok, akik Becsey Antal mérnökkeí együtt "a helyszínen ál­lapítják meg a fúrások eredményéi, amelyet leszögezve többé semmiféle vélemény nem állhat meg olyan, amely kétségfbevonhatná a fúrások nagyszerű eredményét. — Az Egri Dalkör hangversenye 26-án szombaton este 9 érakor a Koronában — Röplapok és mindenféle rek­lám-nyomtatványok feltűnő s. ép kivitelben készülnek a Jóba-nyom­dában, Nyíregyháza, Széchenyi-ut 9 Telefon szám 139. 128 fokos szappanfőző szóda legolcsóbb árban kapható Izsay Károly festéküzletében, Luther ucca 6. Telefon; 2-45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom