Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-01 / 248. szám

Nyíregyháza, 1927 november 1, * Kedd XLVIIL évfolyam. 248 8?ém. EP5Hs»t(Ui 4rak h«lyb«n és vidéken: £§y Mri 2 80 pengő. Negyedévre 7-60 pengS. SSsttutviMléknek és ÍMitókaak a*/, eügedmtey fcgai^j^íJMUMWMti,.

11. JliliijBI Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR, ggiiiiwiiinw •! iiiw üli—l hiii i iiiii ii saaaa Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon Mim 139. Postachaqua 29SSK Kéziratokat nem adunk vissza. Az ifjúság, A márciusi ifjúság utódaihoz szerelnék szólni. Azokhoz, akik annak tartják magukat. Akiknek legforróbb álma Petőfi s a márciusi eszme! Akiknek szive a haza boldogságáért, jövőjéért dobog és izzó lángo!á uk célja az ezeresztendős szép Nagy magyarországi Kérve kér^m őket: térjenek magukhoz és ez egyszer legalább' hallgassanak a tapasztaltabbak, az érettebbek tanácsara és túlhajtott faji érzésleikkel ne tegyék kockára mindazt, amit a nemzet Istentől hivatott vezérei emberfeletti erőfeszítéssel, az utolsó néhány év alatt alkottak s a szebb jövő érdekében előkészítettek! Kérve kérem őket: gondoljanak a nagy Apponyira, aki pedig mindenképen van olyan igazi jó magyar, olyan faj-magyar, mint bárm

elyikünk és mégis Trianonból, a békeszerződések tárgyalása alkalmával jónak látta azt üzenni haza, hogy legyen vége az atrocitásoknak! Kérve kérem őket: gondoljanak arra, hogy nemzetünk ügye sorsdöntő óráihoz közeledik, decemberben valószínűleg szőnyegre kerül a revízió kérdése és a nagy nyugati nemzetek areopágja mérlegre fogja tenni a mi mentalitásunkat, a kisebbségek, a felekezetek iránti türelmünket, tisztultabb felfogásunkat és jajj lesz nekünk..ifi int ahogy Trianonban jajj volt! ha könnyűeknek, éretleneknek, türelmetleneknek, elfogultaknak találtatunk! Gondolják meg, hogy az elszakított magyar testvérek érdekében kell most megfontoltan, okosan gondolkodniok és minden túlfűtött érzésükre és lángolkásukra hangfogót illeszteniük, mert az elnyomott testvérek ügyét csak ugy fogják könyörüiettel kezelni a hatalmasok, ha mi is megértéssel és szeretettel kezeljük itthon a magunk nemzetiségi és felekezeti kisebbségeinek at ügyét... És folytassam-- tovább az érvek érckopogásu sorozatát...! ? Hányszor történt már, hogy éppen abban a pillanatban, amikor nagyjaink valami súlyos problémával küzdöttek odakint a nemzetek tanácsa előtt, — valami ördögi machinéria mindig akkor, pont g.kkor csinált itthon valami; zenebonát. Egyszer a nemzetkőzi szociálisták kezdték fújni a maguk megszokott nótáját, hogy harsogott bele a fél-világ liberális sajtója, máskor a frankhamisítás szenzációja ve ti tett reánk setét árnyéi kokat, majd megint az ébredők! rikoltottak" bele a diplomáciai tárgyalások halk szavú menetébe va* lami fülsértő hangegyveleget... de sajátságos, hogy mindég és mindég épen ezekben az órákban zavartált meg a ránk nézve annyira kívánatos nyugalmat s a nemzeiközí közhangulatnak ilyen tárgyalásoknál nélkülözhetetlen kedvező atmoszféráját... A legnagyobb aggodalommal fiE

elünk minden olyan megmozdu;ra, amely most, a ránk váró hónapokban megint ilyen hatásokat váltana ki a külföldi közhangulatban ! Nem akarok arra hivatkozni, hogy az ifjúság egyáltalán ne politizáljon, hanem végezze a maga dolgát az iskola padjain, mert azzal szolgálja leghívebben nemzetének ügyét, ha minél több és értékesebb szellemi tőkét gyűjt és gyarapit... Az ifjúságnak igenis legyenek ideáljai és az ifjúság tudjon is lelkesedni a maga ideáljaiért... de azt igenis merem és megakarom mondani, hogy az ifjúság válassza meg a maga ideáljait ugy, hogy az a nemzet érdekeivel, jövőjével, boldogulásával ne ellenkezzék! A márciusi ifjúság az akkori idők nagyjai: Kossuth, Petőfi, Jókai, Wesselényi s a többi vezérek után igazodtak és nem azokkal szembe! A mai ifjúság is értse meg a nemzet hivatott vezéreinek szózatát irányát, felfogását és ne akarjon a maga, még ki nem nőtt szakállára önálló és a nemzet igazi érdekeire káros politikát folytatni, mert akkor méltatlan'lesz a márciusi nagy elődökre és méltatlan lesz a nemzet szeretetére, amely bennük a jövő zálogát, biztositékát és reményét óhajtja látni! Az isteni végzet a mai napra is kirendelte a nemzet vezéreit. Hogy igazi vezérek-e, azt a történelem fogja megmondani és igázolni. Mi azoknak hisszük és tartjuk ők-'t. Az ifjúságnak se joga, se oka kételkedni a felnőttek, a nemzet zömének megérzésének, meggyőződéséiben s a nemzet túlnyomó, óriásiási többségének Ítéletében! Ha ennek a nagy, félelmetes nagytöbbségnek a politikai érettsége megfontolást, mérsékletet, megértést, türelmet parancsol, az legyen parancs az ifjúság előtt is, mert ugyan ki látott már az ágon a saját törzse ellen ágaskodó virágot!? Sasi Stabó László. Nyíregyháza város képviselőtestülete változatlanul elfogadta a tanács és a szakosztályok által előterjesztett budget javaslatot, amely szerint a város a jövő évben két millió háromszázharmincöt ezer pengőt költ különböző célokra. A költségvetés kimutatásából kitűnik, hogy Nyíregyházának tiszta vagyona 1913 óta hatalmasan megnövekedett, ami a tanács előrelátó íinánepolitikájának nagy elismerést érdemlő következménye. A képviselőtestület állást foglalt a törvényhatósági joggal való felruházás mellett, sürgeti a temetőkérdés rendezését. — Mire költi Nyíregyháza a költségvetésbe felveti áiiíliókat ? (A «Nyirvidék» tudósítójától.') Szombat délután három órakor nagy jelentőségű közgyűlés vette kezdetét a városháza dísztermében. Ezen közgyűlésen tárgyalta a képviselőtestület a városháza dísztermében a várOs jövő évi költségvetését — A budget tárgyalás minden városban nagy érdeklődést kelt és kitűnő alkalmat ad a városatyáknak a város háztartási ügyébe való beleszólásra, ellenzéki álláspontok kifejtésére, a városfejlesztési politika bírálatára vagy dicséretére! Elvégre a költségvetés nagy terhek vállalása, milliós tételek kerülnek elő a rubrikák végén és a város polgárainak a zsebéből kerül ki a sok pénz, amelyet a közigazgatás és a város fejlesztése, meg a különböző intézmények fenntartása és egyéb célok, program mok felemésztenek. A megszavazott költségvetést haladéktalanul végrehajtják és a megvalósítás alkalmát látva, akkor már hasztalan szólal fel a kritikára hajlamos polgár, nem lesz foganatja szavának, hisz a költségvetést végre kell hajtan], — Mindezekből pedig az következne a józan ész Szerint, ho,gy a szombati közgyűlésen zsúfolt teremben hallatszottak el a költségvetést ismertető tisztviselő szavai, parázs = vita indult meg és a gazdag eszme- 1 csere nagyszerűen tisztázta a félreértésre alkalmat adó fogalmakat, a homályban játszó kérdéseket. — Nem, Nyíregyházán nem következik s

emmi abból, hogy a képviselőtestület közgyűlése a polgárokat olyan közvetlenül érintő költségvetést tárgyalja, itt nincs érdeklődés még a költségvetés iránt sem. Kevesen jöttek el a közgyűlésre, azok, akik évek hosszú során át lankadatlan kitartással és városszerettől áthevült lélekkel járnak minden közgyűlésre. Pedig, valamennyi képviselőtestületi tag megkapta az uj költségvetés nyomtatott szövegét, ^zt a monumentális és városunk ipa rának diszére, becsületére váló vaskos füzetet, amely ezalkalommal első izben váltja valóra a belügyminiszternek azt a rendeletét, amely a városok pénzügyi ellenőrzésének foganatosítása következtében jelent meg és amely rendelet olyan sürgőssé tette a városi költségvetésnek úgyszólván napok alatt való összeállítását és olyan gyors sajtó alá vitelét, ami páratlan a maga me_ mében. Több mint száz oldala ter- j jed a nagy íves alakú pompás ti- i tografiáju füzet,, amelyért méltó elismerés és meleg dicsérő szó méltatta a Jóba Elek könyvinyomda vállalat technikai és müizlé-'beii kvalitásait, amelyeket olyan szembetűnően kifejezésre juttatta a «Nyiregyháza rendezett tanácsú város költségvetési előirányzata az 1928-ik évre» cimü szines boritéku füzet, amelyen ott van a város cimere. Méltán illette elismerés a város kitűnő főszámvevőjét, Pivmyik GyuA város képviselőtestülete üdvözli Horváth és Déschán tábornokokat. lát a nagyszabású mü megalkotásáért Ennek az elismerésnek á közgyűlés folyamán Énekes János pr

elátus. kanonok, aki egyik legbuzgóbb és leghivatottabb hozzászólója volt a költségvetési vitának — kifejezést is adott. Magának a költségvetésnek tartalma, azok a számok, amelyek a város kiadási tételei, a friss élet erejével hirdetik azt a fejlődést, amelyre céltudatosan törekszik a tanács. A számok ból különösen az ragadja meg figyelmünket, amely szerint Nyíregyháza város tiszta vagyona 19l3"b

an 7705488 pengő, ma pedig 14Í82524 pengő, vagyus a város tiszta vagyona « háború, a gazdaságit válságok ideje alatt megkétszereződött, ami azt jelenti, hdgy mig más város adósságokat csinált ezekbe" a* években és elszegényedett, Nyíregyháza kiűzette minden aranykorona adósságát és gazdagabb, mi

nt valaha. Ez a tény minden másnál élénkebben beszél a varos tanácsának kitűnő financiális politikájáról és soha el nem muló hálára kötelezi a lakosságot ,az iránt a vezetőség iránt, amelynek égisze alatt ebbe a kedvező anyagi helyzetbe jutott. A Hiszekegy elhangzása után dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos „ polgármester megnyitja a közgyűlést és meleg szavakban jelenti be a képviselőtestületnek, hogy, Nyíregyháza állomásparancsnokát, a' város szülöttét, Horváth László ezredest, továbbá vitéz Déschán Benő ezredest, a 4. honvéd huszárezred parancsnokát a •••... • — Egyes szám ára IS fillér.