Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-14 / 233. szám

1927. október 14. JSíVíRYIDÉK. 3 A mérnök. * * # Ugy volt az régen, liogy ha az embernek feltűnt egy jókedvű, ele­gáns, imponáló, jó fellépésű, ked­ves úriember, hát azt mondta :«ez alighanem mérnök». S ha pálya­választásra került a sor az érett, ségi 'után, azt ajánlottuk az apá­nak, hogy derék fiát adja valami praktikus pálvára, melyen legbiz­tosabban megíéihet s legtöbbre vi­heti, — legyen mérnök! Még pedig gépészmérnök! Lett is aztán elég mérnök, sőt több az elégnél: sok! Az elhe­lyezkedés lehetősége meg mindig kevesebb lett, az ország pedig számukra is nyomorultul össze­zsugorodott. A kiképzés nem szü­netelt, a szülők verejtékezve kül­- dözgették utofsó filléreiket - is, — hogy végre a magas képesítésével saját keresetéhez segítsék az ügyes, szorgalmas nagy fiút, amikor az­tán "arra kell eszmélniök, hogy minden keserves küzködés hiába volt, a szakképesítésnek megfele­lő állás sehol sem akad. Enni, élni azonban kell s a vége az, hogy a mérnök már n^m is' megfelelő állást, csak kenye­ret keres, ugy ahogy lehet s ami­lyent végzeltség nélkül is találha­tott volna. A mérnök az, mely ma a ke­nyérkereset minden ágában meg­található, csak a mérnöki pályán a legritkábban. Ezeket a kenyér­kereseti módokat pirulás nélkül fel sem lehetne sorolni. Ha aztán az élelmesebbje nem köztisztviselői, hanem szabad pályán akar bol­dogulni és ügyessége, bátorsága révén akar kenyérhez jutni, száz, meg száz akadályba ütközik s a legfőbb akadály a tőkehiány. Meg­van a hozzáértés, ügyesség, bá­torság, de njncs meg a pénz. mely alapfeltétele minden vállalkozás­nak. Ilyen esetben nem szabad önző üzleti reklámnak tekinteni, ha jó barát, helyi sajtó, családi össze­köttetés a küzködő fiatal magyar támogatására siet, mert az ilyen kéznyujtásban nem a reklámra kell gondolni, hanem a magyar szel­lemi munkások istápolására, Ma­gyarország talpraállitására. E jelben Íródnak e sorok is, ezzel a jelszóval: «Magyarok, tá­mogassuk egymást!» Egy szép rádiós estéről kerül­tem ma az íróasz'alomhoz ezekkel a töprengésekkel. Pompásan fel­szerelt, nagyszerűen működő ké­szülékekben ' gyönyörködtem. A művészi produkcióknál jobban el­kábított a készülék kifogástalan mű ködése s kérdésemre, hogy kinek a müve ez, azt a választ kaptam, hogy egy nyíregyházi gépészmér­nök munkája, aki szintén nem tu­dott elhelyezkedni közpályán sgon dolt nagyot és merészet s műhelyt nyitott a Rózsa-utca 9. sz. alatt, ahol vásárlási, rendelési szán­dékkai még a legősibb nyíregy­házi lakos sem szokott megfor­dulni, műhelyt a legkorszerűbb al­kotás müvelesére. Rádióvállalat a Rózsa-utcában! Magyar balsors! Nincs hely a belvárosban, a való­ban szakképzett, tőkétlen szellemi munkás részére, kiszorul a peri­fériákra és ott várja a jó szeren­csét. Tetterős, bátor magyar mér­nök, minden verejtékes munkára kész, csak legyen aki észrevegye, aki képes őt még a Rózsa-utcá­ban is megtalálni. Nincs mit ta­gadni, ez bizony reklám, de ez az újság nem nyújtja ki ilyenkor a i talpra állítani, kézét, hogy megfizettesse a rek­lámot, mert nemesen megérzi, — hogy ez a reklám első sorban neu Benkő József mérnököt, de aj összetört uj magyar életerőt akarja D. 5­Gyilkosság Nyíregyházán, amelyből a város külső részeiben a közbiztonság hiányára következtetnek. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Nyíregyházán gyilkosság tör­tént: egy ablak beverése miatt meg­öl'ekegy fiatal ácsmunkád Vidove .i Andrást. A gyilkosság színhelye az úgynevezett alvég, ahol mostmás­ról sem esik szó, mint a vasárnap kora reggeli szomorú szenzációról. Persze erős munkában van ilyen­kor az emberek fantáziája. Vannak egyesek, akik szerint Sztanek János a Vásártér-sor melletti kukoricás­ban ölte meg Vidovent és .nem­csak ő, hanem társai is ,részt vet­tek a véres bűncselekményben. Mások erősítgetik, hogy nagy­dulakodás fejlődött ki Ecsedy Pé­ter felügyelő, dr. Czesznák bűn­ügyi előadó, a jelenlevő detektív, meg a gyilkos Sztanek János kö­zött, amikor ráakadtak Vargáék is­tállójában. I Ezek mendemondák. Vidoven a Vásártér-köz 26. sz. alatti ház előtt esett össze. Vére ott ivódott a föld­be. A gyilkost pedig minden ne­hézség nélkül kisértk be vasárnap reggel a rendőrségire. Van azonban a mende-monda mellett olyan szó­beszéd is, amelyet komolyan meg kell hallgatnunk. Azt beszélik az alvégen, hogy az utóbbi időben ez a gyilkosság arra felé a harmadik (a Podobák­né megöletését is odasorozzák) és hogy ez az alvég közbiztonsági vi­szonyainak rendezetlenségére vall. Az alvégi utcák sötétek és őrizetle­nek. Kevés a rendőr, nem jut a város minden pontjára. Ez a baj, ezt emlegetik ma a Laktanya-tér környékén, amely most a yereke­dések főfészke. Ha az alvégi lakok mindezt pa­naszképen emlegetik, nem szabad lekicsinyelni a szóbeszéd jelentő­ségét. Ok tudják, biztonságban ér­zik-e magukat vagy nem, van-e vi­lágításuk, rendőrségük. Minden nagyobb bűncselekmény tanulsá­gokkal szolgál, igy Vidoven András megöletése is. De van a borzalmas gyilkosság­nak más vonatkozása is. A Vá­sártér-közben megvillanó gyilkos kés mozgatója ezalkalommal is a pálinka yolt. A heti keresetet a korcsmába vitték a legények és az alkohol mámorában ágaskodik a «ki a legény a csárdában® virtus, amely már annyi emberéletbe ke­rült. Le tudjuk-e vonni a gyilkos­ság tanulságait, lesz-e nagyobb vi­lágosság, több őr az alvégfen, ez már a felelős tényezők dolga. Mi megtettük kötelességünket, han­got adtunk polgártársaink aggodal­mának. Szabolcsvármegye valamenyi kiváló futója versenyre kel vasárnap a levente ünnepségen Én is csak „Dr. Oetker"-féle sütőport használok! A 127 receptet tartalmazó könyvet kívánatra in­gyen és bérmentve küldi dr. A. Oetker, Buda­pest, VIII. ker., Conti ucca 25. szám. rült legjobb futókat és igy a va­sárnapi leventeünnepségek az egész vármegye érdeklődésével zajlanak le. A nagy mérkőzésen a következő legjobb futók vesznek részt: Ju­hasz Károly Zsurk; Révész Balázs Tuzsér; Nagy József Paszabvjan­kovics István és Keszer Ferenc Tiszanagyfalu; Koleszár János Ke­nézig: Buji Lajos Balsa, Szabó lózsef Ibrány; Sárosi Mihály Buj; Grohaí József Pusztadobos; Szabó András Ramocsaháza; Magyar Fe­renc Balkány, Gyurászi Miklós, Szikora Sándor Biri. A ^ nagy futóverseny műsorba iktatása egyszerre izgalmassá tette a vasárnapi . leventedélutánt, amelyre erős bizakodással készül az egész vármegye leventeifjuságá­(A «Nyirvidék» tudósítójától.) A nyíregyházi bujtosi sporttele­pen vasánnap nagyszabású leven­teünnepség lesz. Több ifjú levente tesz fogadalmat és erre az ünnep­ségre készül ma az egész várme­gye sportközönsége. Tegnap uj fordulat állott be a vasárnapi le­ventenap programmjában. Retsky András vármegyei testnevelési fel­ügyelő elhatározta, hogy felvonul­tatja a vármegye legjobb futóit. A husz legjobb futó mérkőzik ezer méteres távolságon. Olyan ver­senyszámnak ígérkezik "a legjobb futók mérkőzése, amelyhez hasonló izgalmas küzdelem jó ideje nem volt Nyíregyházán. A . vármegye valamennyi járása elküldi a já­rási versenyekéin első helyre ke­APOLLÓ Mla, csütörtökön utoljára RHAE MURRAY idei első attrakciója: Norma Shearer idei M T3TT<2 TTCZTT" A első grandiózus filmje : <»*" <*? Xt XW J3LJw>, A két attrakció, 16 felvonás egy műsorban. WMHM Ií»unr '-—ingaj II. 1MT -m lawwi I "11 ámYm^aifBMi i — Pénteken, csak 1 napig! RICHÁRD fUlro (MINDENT EGY BARTHELMES: ^ UfctrtUUIl llllVcl ASSZONYÉRT) EENNY PORTÉN DÉL RÓZSÁJA A két sláger, 14 felvonás egy műsorban. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. Válságba intott tengeri termésünk. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A Tiszántúl tengeri termésének sikere a tiszántúli^ gazdák sorsá­ra mindig rendkívül fontos. Ha a kalászokból valami csapás el­rontotta is a várt termést: a ten­geri volt a gazda reménysége, az még kisegíthette. A Tiszántúl leg nagyobb részében a tengeri a leg­fontosabb termények egyike má r azért is, mert nagyarányú ser­téstenyésztésnek képezi alapját. — Most e fontos termelési ágazat fo­rog súlyos veszedelemben: a kukoricamoly egyre általánosabb és egyre súlyosabb pusztítása mi­att. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara már évekkel előbb, azon­nal, amikor a kukoricamoly ter­jedni kezdett, felhívta a figyelmet e veszélyre és jelezte, hogyha nem vigyáznak a gázdák: katasztrofá­lis lesz néhány év alatt a helyzet. Évek óta, gazdasági szakiskolái­ban, tanfolyamain, előadásain, ki­állításain és lapjában s a vidéki lapokban is folytonosan megismét­li a Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara ez intelmeit. Kérésére a legkiválóbb magyar szakemberek: Jablonovszky Jó­zsef és Bakó, Gábor írtak a kuko­ricamolyról s annak leküzdésérői kiváló ismertető füzetet, melyet a Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara kiadott és kerületében nagy példányszámban elterjesztett. , Most, ez évi tengeri termésünk Eredménye szomorúan igazolja a Szeszgyárak részére kénsav legolcsóbban kapható Izsay Károlynál, Luther ucca 6. szám. Telefon: 2-45. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom