Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-09 / 229. szám

— — 1 .""1 1 1 14 JSÍYÍRYIDÉSL 19547. október 9 á nyíregyházi ev leánylícenm növendékei lét nagyobb tanulmányútra indulnak. Adorján Ferenc igazgató akciója a növendékek külföldi nyaraltatása érdekében. (A «Nyirvidék» tudó-iíójáól.) Nyíregyházáról évről-évre útnak indul egy-egy diáksereg, hogy a műveltebb távoli országok városait járva gazdagult látókörrel, értékes tapasztalatokkal térjen vissza. A kül földi tanulmányutak jelentősége ma már minden* vonatkozásában tisztán áll a pedagógusok előtt és ha a tanulóifjúság anyagi helyzete nem vetne áthatolhatatlan korlátokat is­koláink elé, valamennyi középisko­lánk megtenné évről-évre a "külföldi tanulmányutat. Ez mindezideig, saj­nos, csak keveseknek sikerült. Az első középiskola, amely a folyó ta­nítási évben már tervezgeti idei tanulmányútját: az ág. h. ev. leány­líceum. A leányok előtt két szép és tanulságos külföldi ut és eg^ felbcseül hetetlen ül értékesnek Ígér­kező* nyári külföldi nyaralás áll, amelyre vonatkozólag Adorján Fe­renc igazgató kérésünkre a követ­kező érdekes információt adta: Leánygimnáziumunk növendékei­vel a tanév folyamán, vagy végén két nagyobb tanulmányi utat terve­zek: az egyiket Svájcba, a másikat Olaszországba. Az előbbinek uf­utiránya volna Bécs, Innsbruck, Zürich, Bern, Interlaken, Luzern, a Virwaldistatti tó, Selgatten, Mün­Fogas-e a dunai, meg a tiszai fogas A fogas kérdésben a kereskedelemügyi miniszter döntött chen, Salsburg, —* a másodiké: Budapest, Trieszt, Velence, eset­leg Budapest—Bécs—Klagenfurt­Velence, Firenze és Róma. Ugy az egyik, mint a másik ut 12 na­pig tartana s mintegy 260 pen­gőbe kerülne. Ezenkívül tervbe vettem egy 4 hétre íerjedő nyaraltatást közvetle­nül a tanév befejezése után Graz­ban, vagy Ausztria más hegyesés erdős vidékén, olyan tanítványaink részére, akiknek szülői nincsenek abban a helyzetben, hogy család­jukkal fürdőbe menjenek. A nya­naltatási költség mintegy 200 pengőbe kerülne, mely összegben bennfoglal talik az utazás, lakás, világítás, mosás, napi háromszor' bőséges étkezés és a szakszerű fel­ügyelet dija. Az esetleges kirándu­lások, színház s egyéb szórako­zások költségeit külön számítanánk fel. Felkértem azokat a szülőket, akik gyermekeiknek a tanulmányi ufak valamelyikében, vagy a nyaralta­fásban való részvételét óhajtják, szíveskedjenek e szándékukat ve!em október 15-ig közölni. Ugy a tanulmányi utak, mint a nyaraltatás részvételi dija havi rész­letekben js fizethető. (A Nyirvidék tudósi tójától.) Halászati körökben nagy vita in­dult meg a körül, hogy milyen hal­ra lehet használni a fogas elneve­zést. A balatoni vadászok a fogási a balatoni hal számára kívánták fentartani. Ez ellen a folyamhalá­szok tiltakoztak. A kérdést most eldönti a kereskedelemügyi minLz­ter rendelete. A rendelet utal arra, hogy a Balaton környékének lakossága fo­gasnak olyan halfajta példányait nevezi, amelyek a Balatonból szár­maznak és legalább másfélkilós, vagy ennél nagyobb súlyúak. A Ki­sebb példányokat süllőnek nevezik. Ez a halfaj azonban nemcsak a Balatonban, hanem hazánk egyéb jelentős vjizeiben, de a külföldi vizekben is tenyészik és kedvező körülmények között ép ugy elér­heti a 10—15 kilós súlyt, mint a Balatonban. Ennélfogva a fogas elnevezést kizárólag a Balatonból származó példányokra korlátozni nem lehet és a más vizekben ter­melt ilyen halfajta is, jogosan je­lölhető meg a forgalomban fogas névvel. Ezeknek a halaknak e meg­jelöléssel való forgalombahozatala tehát nem akadályozható meg és védelemben csupán a balatoni fogas elnevezés részesíthető. Ezt a védel­met a tisztességtelen versenyről szóló törvény biztosítja és ha va­laki a kelendőség fokozására más vízből származó fogast balatoni fo­gas néven hoz forgalomba, cse­lekménye kimerítené a szédelgő feldicsérés ismérveit és ezért ugy magánjogi, mint büntetőjogi fele­lősségre vonható. Nagy az érdeklődés az október 16-1 mátészal­kai lápgazdasági értekezlet iránt, amelyen dr. Kállay Miklós főispán fog elnökölni. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara az utóbbi években egész so­rát rendezte a kerülete speciális mezőgazdasági problémáinak meg­oldására hivatott sza'kértekezletek­nek, melyeken az egyes kérdések legkiválóbb elméleti és gyakorlati Szakértőinek bevonásával fáradsá­got nem kimélő gondos adatgyűj­tés és lelkiismeretes előkészítés után mindenkor sikerült eredmé­nyes, gyakorlatiasan hasznosítható mezőgazdaságfejlesztési ujabb lehe­tőségeket kikutatnia. Legközelebb folyó hó 16-án Má­tészalkán fog rendezni a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamara egy szakértekezletet, mely a Tiszántúl lápvidéki gazdaságainak speciális helyzetét vizsgálni és a természeti versenyek szabta határokon belül a lápi gazdálkodás okszerűen jövedel­mezőbbé tételét lesz hivatott elő­mozdítani. A Tiszántúl terjedelmes lápvidé­kén . megfelelő speciális termelés^ sel a terméshozamok ^rendkívül nagymértékben felfokozhatok. — A lápgazdasági szakértekezlet célja épen a speciális termelés eszkö­zeit és módjait a legújabb elméleti és gyakorlati kutatások eredményei­nek felhasználásával megállapítani' és azoknak a gyakorlati életbe átvi­telét megindítani. Az értekezlet programmját a ha. zai és külföldi vonatkozó szakmun­kák áttanulmányozása s az Ecsedi lápvidék helyszíni bejárása után a lápvidék kiváló gazdáinak közremű­ködésre bevonásával dr. Rácz La­jos m. kir. gazdasági főtanácoss, a Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara igazgatója következőleg állí­totta össze. A lápgazdasági értekezlet programmja: Október hó 16-án délelőtt 9 órakor a községháza nagytermé­ben 1. Elnöki megnyitó: Kállay Mik­AZ ALKALMI ARUHAZ össi újdonságai: Férfi divatöltönyök .... 28'- P-től Férfi vipkordt öltönyök .. 52 — P-től Férfi divatmikádók .... 24-— P-től Iskolai fiu kabátok .. .. 20-— P-től Iskolai fiu ruhák 20-— P-től j Szövet gyermek ruhák .. 12"— P-től Munkás ruhák 10 — P-tő Uépész grádli öltönyök .. 10' P-től Munkás nadrágok .. .. 3'80 P-től Férfi szövet pantalló- és sport­nadrágok 8"— P-től nagy választékban. Férfi fekete paletók, Ulszfer kábítok, téli bundák és rövid divat kabátok olcsó i árban. — Mindenki saját érdekében győződjön meg, hogy férfi és gyermek­ruha szükségletét legjutányosabban csakis Kiss-tér 2. sz. alatt, az Apolló Mozival szemben szerezheti be. 5175 lós, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke. 2. Törekvéseink lápgazdaságunk fejlesztésére. Dr. Rácz Lajos m. kir. gazdasági főtanácsos, kamarai igazgató. 3- Az Ecsedi-láp jelenlegi hely­zete és vizrendezésügyi vonatko­zásai. Előadja Péchy László m. kir. kormányfőtanácsos, az Ecsedi lág" lecsapoló társulat 'igazgató főmér­nöke (Nagyecsed). 4. Lápi növénytermelésünk ielen­legi bajai és a javítás gyakorlati le­hetőségei. Előadja Buchwein Béla m. kir. gazdasági főfelügyelő (Má­tészalka/) 5. Állattenyésztésünk fejlesztésle­hetőségei a lápvidéken. Előadja Vitéz Kiss Lajos tiszttartó, Tibor­szállás. 6. Lápilegelők és rétek feljaví­tása. Előadja Thaisz Laios mi­niszteri tanácsos, kisérletügyi fő­igazgató. (Budapest.) 7. A lápi gazdálkodás jövedel­mezősége. Előadja Jékey László földbirtokos (Géberjén). 8. Erdősítés és fásítás a lápvidé­ken. Előadja Osztadál Jenő ura­dalmi erdőtanácsos (Vállaj). 9. A lápvidék villamosítása. Elő­adja Szabó Kálmán főmérnök, Bu­dapSet. A Tiszántu'i Mezőgazdasági Ka­mara mátészalkai lápgazdasági szák értekezlete elé rendkívüli érdek­lődéssel tekintenek az elméleti szakemberek és a kiváló gyakorlati lápi gazdák egyaránt, de bizalom­mal várják annak eredményeit az érdekelt vidék gazdái és akiknek elsőrendű érdekeit szolgálja érte­kezletével a kamara. A Tiszántúl nagy kiterjedésű lápvidékeinek mezőgazdasági felvi­rágoztatása felbecsülhetetlen érté­kű közgazdasági jelentőségében is, hiszen eddig alig jövedelmező nagyterületeken fog megindulni az intenzív termelés s a nemzeti vá­gyon értékévé válnak e részek. A nyiregytei feadiárvaház az uj tanitási év küszöbén. (A «Nyirvidék» tudósitójátó'). A nyíregyházi Alapítványi «Er­Zsébet» árvaház a napokbán tar­totta szokásos évmegnyitó ünne­pélyét. A megnyitó teljesen szük családi körben zajlott le, az isko­lák tanárnői jelenlétében, akik növendékeiket ' látogatták meg az árvák megnyitó ünnepén. A gye­rekek elimádkozták a «Hiszekegyet» utána Ruszinkó jenőné int. igazga­tó tartott beszámolót a mult év eredményéről s annak értelmében a jutalmazásokról, valamint föl­hívta a hadiárvák figyelmét az uj munkaév nagy jelentőségére, a mellyel jövőjüket biztosítják. Kü­lönösen felhívta a hadiárvák fi­gyelmét arra, hogy ennek az intéze" nek kétszeres munkát kell kifejtenie kis méreteinél fogva, hogy megállja a helyét Nyíregyháza városában, ahol nap-nap mellett létesülnek a hatalmasabbnál hatalmasabb intéze­tek. Éppen ezért fordul minden év elején a gyermekekhez azzal a buz­dító szóval, véssék a szivükbeazok­nak a nagy jótevőknek a nevét? akik ez intézetet alapították, a há- _ ború véres borzalma után otthont • adtak a hadiárváknak, amellett biz­tosították jövő boldogulásukat, — mert innen, az árvaházból bejárva Nyíregyháza nagyszerű iskoláiba, elfoglalhatják később méltó he­lyüket a társadalomban. Megemlékezett dr. VaSs [ózsef m. kir. népjóléti és munkaügyi mi­niszterről, Pettkó Szandtner Aladár államtitkárról, akik fáradhatatlanul keresik meg Csonkaország minden elhagyott árva gyermekét s ma már 40 intézetet alapítottak s or­szágszerte ismerik azt a szerető gon doskodást, amivel ez otthonokban körülveszik az árva gyermekeket. Hálás szívvel emlékezik meg Szar bölcs vármegye és Nyíregyháza vá­ros hatalmas támogatásáról, vala­mint a katonai állomásparancsnok­ságról, az evangelikkus leánygim­názium, a községi polgári leány­kola, a Kálvineum igazgató?ágáról f. akik mindég szeretettel siettek segít ségére a kezdő intézetnek. Bucsut vett az igazgatónő az in­tézettői eltávozott növendékektől, akiket tanulmányaik folytatása vé­gett budapesti intézetekbe helyez­tek. Beszámolójában a gyermekek tudomására hozza, hogy az intézet kebelében kézimunka kereskedés ala kult még pedig ugy, hogy abból 15 százalékos kedvezményt kap az in­tézet. Emellett a megrendelt kézi­munkákat a délutáni órákban az ipariskolás növendékek készitík el. Munkadijuk fejében vásznat kap­nak a gyermekek, az egyik növen­dék, Patkós Hona pedig az igaz­gatónő kérésére az üzietet vezeti. Ö ebben az ipáragban teljes kikép­zést nyert. Az ' üzletből fizetést '(kap s ezt a postatakarékpénztárban gyűjtik, hogy ha. majd kikerül az intézetből, iparhoz foghasson. Megemlékezik az intézetből eltá­vozó «Ilonka néniről». Ö szolgáljon példáképül a gyermekeknek! örömmel üdvözli az intézet két uj tanerőjét, majd Bodnár Ilus ár­vaanya kiosztotta a jutalmakat. Az intézet legjobb növendékei kö zül 11 könyvjutalmat kapott. A gyermekek közül különösen kivál­tak: Márk Amália, ki tehetségével, szorgalmával, köte!esség!udásávai a legnagyobb elismerést érdemelte ki. Kiváló növendékek még: Balogh Boriska, Pál Irénke, Tyukodi Jo­lán, Péntek Ilona, Fülöp Róza. Perlik Anna gyönyörű kézimunká­jáért és szorgalmáért kapott jutal­mat. '[, ; A Himnusz eléneklése után véget ért az ünnepély. Furnérok keményfa, enyvezett lemezek, görlécek legolcsóbban Grfin Sándor, Budapest, VII., Kazincy-u. 22, 5868—3 Tel.: József 4ü6—97. Nyomatott Jóba Elek laptulajdonod könyvnyomdájában, Nyíregyházán, 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom