Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-09 / 229. szám

játmmÉK, 1927, október 9 Az igazság, a Paíeologue ügyben. # * * A magvar politikai világnak a Paíeologue ügy miatt felizgatott kedélyhangulatát megnyugtatta a miniszterelnöknek azon nyilatkoza­ta, amelyben ezt az egész kérdés­komplexumot a Magyar Távirati Iroda utján ismertette. A rendkívüli világossággal, egyszerűséggel és fi­nomsággal megfogalmazott nyilat* kozatból kitűnik, hogy a Paíeologue ügyről adott egyik hír­lapi variáns sem helytálló s mind­azok a hiresztelések, amelyek ez­ideig a magyar közvéleményben el­terjedtek, legfeljebb összezavarhat­ják az egyszerű igazságot s csak homályossá tehetik az ügyet. A miniszterelnök nyilatkozatának lényege az, hogy a trianoni béke­szerződés határozmányain annak idején mi semmit sem változtathat­tunk, ellenben tény az, hogy bizo­nyos kompetens francia tényezők­kel a békeszerződésre vonatkozó tárgyalásokkal párhuzamosan meg­beszéléseket folytattunk a békeszer­ződésben tartalmazott igazságta­lanságok későbbi orvoslására. — Nagyjelentőségű a miniszterelnök­nek ama nyilatkozata, hogy ezek a tényezők megértették álláspon­tunk igazságát, sőt maguk is igye­keztek módot és eszközöket keres­ni a trianoni békeszerződés későbbi í-eparációjára. Ez a magyarázata an­nak, hogy amikor az 1920. május 6-án hozzánk eljuttatott békeok­mányt kézhez kaptuk, ugyanekkor megérkezett a Millerand-féle kisé­rőlevél is, amely Ígéretet tesz ar­ra, hogy a határmegállapitás so­rán a legfeltűnőbb igazságtalansá­gok korrigáltatni fognak. Minden, amit francia részről kap­tunk, nem több annál az Ígéretnél, (hogy a franciák hajlandók Magyatf ország iránti magatartásukon vál­toztatni s ennek garanciájául azt kérték, hogy Magyarország közgaz­dasági életében megfelelő szerepet és befolyást kaphatnak. — Ezen a ponton kapcsolódik be azután a Máv. bérbeadásának a kérdése és más közgazdasági előnyök bizto­sítása. Ezt kérték a franciák azért, hogy olyan politikát segítsenek elő, amely elvezethet a békeszerződés igazságtalanságainak orvoslására. A miniszterelnök a leghatározottab­ban leszögezte, hogy a tárgyalások anyagát katonai tervek sohasem alkották, magyar hadsereg felállí­tására és felszerelésére francia részről sohasem tettek ajánlatot s nem akarták a magyar hadsereget a szovjettel szemben igénybevenni. — Annál is kevésbbé valószínű ez, mert a miniszterelnök megállap 1­tása szerint a magyar-francia tár­gyalások főként 1920. május—ju­n'ius havára estek, míg a szovjetof­fenziva csak ez év julius vége felé kezdett veszedelmes méreteket ölteni. Tárgyalásaink és a szov­jettámadás veszedelme tehát idő­belileg nem estek egybe. Nagyon fontos a miniszterelnök nyilatkozatának az a része, amely­ben megállapítja, hogy a yelünk tárgyaló francia tényezők is őszin­tén kivánták a fentebb ismertetett tervek megvalósítását és. felismer­ték a békeszerződés igazságtalansá­gait. Hogy e szépen megindult tárgyalások tovább folytathatók nem voltak, annak oka az", hogy a franciák nem tudtak az inaugu­rálandó politikai irányváltozásra vo natkozólag olyan garanciákat adni, amelyeknek súlya folytán a magyar kormány a magyar közvélemény előtt elfogadhatóvá tudta volna tenni egy annyira fontos szervnek, mint a Máv. bérbeadását. Hatá­rozottan leszögezte Bethlen gróf, hogyy ezeknek a tárgyalásoknak, bár eredményre nem vezettek, ab- j ból a sziempontból van rendkívül ! fontosságuk, hogy már hét eszten- ] dővel ezelőtt komoly francia ténye- j zők elismerték a békeszerződés i igazságtalanságait s készek voltak j megfelelő időpontban ezeket az ( igazságtalanságokat orvosolni. Feiiiáhontó hazugságokkal és ferdítésekkel teletömött Roftiermere ellenes füzetet terjesz­tenek a felvidéki magfarság körében. A füzetet beküldőitek a szerkesztőségünkbe. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Harminc oldalas, sárga fedelű füzet van a kezünkben. A Felvi­dékről küldötte egyik magyar test­vérünk. Gumnyal, keserű kacagás­sal, átokkal küldte ide, átokkal azok iránt, akik ezt a füzetet, a hazugságoknak, a ferdítéseknek ezt a kiáltó tárházát ki merték nyomtatni és abban a nevetségesen mély tudatlanságban élnek, hogy amit el akarnak hitetni, lesz is va­laki, aki elhiszi. A füzetnek 'ez a cí­me; «Az angol lordok és magyar mágnások ujabb rohamra indultak a magyar nép ellen.» A füzet cím­lapján egy rongyokban, piszok­ban reszkető napszámos alakja áll és ez az aláírása: «Igy ajtarják kol­dusbotra juttatni és földönfutóvá tenni a földműves népet». A belső oldalon ezeket 9. gyaláz­kodó sorokat olvassuk: «Nézzünk szemébe az igazságnak!* «Mit akar lord Rothermere a tizezer holdas grófok, bárók barátja.» «Magyar testvérek idevigyázzatok.» A bor­zalmas hazugság özöne zudul ránk a füzet belső lapjairól: «A nagy háború oka: a pángermán világ­uralom.» — «Magyar,2rSzágnak az ántánt mellé kellett volna állania». «A Rothermere akció ellentétben van az ántánt háborús céljaival* és «A mai Magyarország, urai fél­nek a demokrá"ciától». «ARother­mere>-akció igazi célja a nagybir­tokok megmentése®. «Az angol nép és.a kormány Rothermere akciója ellen.» A szennyes hazugságok azt hir­detik, hogy Rothermere pénzt, Sok pénzt kap akciójáért és a cseh köz­társaságban a földműves több joggal rendelkezik és szabadabb, mint a magyarországi földműves. Békére, csendre «gutgesinnt» ma­gatartásra ösztönzi a felszabadítá­sukat alig váró felvidéki magyaro­kat. A pamflet befejező sorai ezek: A földkerekségen élő kilenc mil­liónyi magyarság értéke, hine-neve és megbecsülése azon a kulturális és gazdasági termelő munkán for­dul meg, amit önmaga és az embe­riség javára kifejteni képes. — A Rothermere — és más elnevezésű minden irredenta akció pedig nem termelő munka. Ez csak a meglévő értékeket fogyasztja s a magyarság! egész testét sorvasztja. Vessünk számot lelkiösmere­tünkkel és yizsgáljuk meg, mit cselekedtünk mi, köztársaságbeli magyarok, hogy az idetartozó ma­gyarSájg s azzal együtt az egész ma­gyar nemzet anyagi boldogulását és szellemi előhaladását előmozdítsuk. Különösen a vezetőket terheli eb­ben a tekintetben nagy felelősség. Megtették-e mindazt, amit az adott körülmények között megte­hettek volna és meg kellett volna tenniök?... A hangoskodó és mell­veregető magyar vezérekre gondo­lunk. Mutas sanak csak egyetlen kultúrintézményt vagy gazdasági in­tézményt, amelyet ők teremtettek vagy amelyik csak az ő kezdemé­nyezésükre jött létre?... Nincs egy se, de egyetlen egy se!... Sőt a már meglévőket is pusztulni hagy­ták. ' | Pedig a köztársaság törvényei módot és lehetőséget nyújtanak ar­ra, hogy a magyarság egyetlen erős és kulturális szövetségbe tömörül­jön, amely felállíthatná, megte­remthetné azokat a magyar intéz­ményeket, amelyek fönnmaradá­sunknak, fejlődésünknek és meg­erősödésünknek lennének kővárai és világító tornyai. Az igazi magyar munka nem abból áll,, hogy szid­blflbflL nOZGO Október 8-án és 9-én, szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel: A legyőzhetetlen Tom Mix Vadnyugati történet 3 részben. Mind a három rész egyszerre. I. rész: A villámlovas. II. rész: Tom Mix, az indiánok réme. III. rész: A vasöklü Tom Mix. Az élet korbácsa Asszonyi önfeláldozás 6 felvonásban. Főszereplő: Collen Moore. Előzetes jelentés; Október 10-én és 11-én, hétfőn és kedden: Violantha, Halló egy szóra. Henny Portén, Werner Krauss, Alfons Fryland. SALVATOR-FORRÁS KELLEMES IZÜ ÜDITŐ-, GYÓGY- ÉS ASZTALI VÍZ. Vese, hólyag, rheuma betegeknek, terhes és szoptatnónó'knek nélkülözhetetlen. SAVOLDÓ VASMENTES Kapható mindenütt! iunk mindent, ami nem magyar és gyalázzunk mindent, ami a kor­mányzattól származik. Vegyük sorba-számba anyagi és Szellemi erőforrásainkat és ne felül­ről v ne mástól várjuk, hogy dol­gozzék érdekünkben, cselekedjék értünk, hanem mi magyarok tegyük azt meg. szolgáltassunk példát élet­revalóságunkról. Ne csak példaszó legyen az, ^hogy a magyar ember a jég hátán is megél, hanem £leven valóság. A magyar nemzeti öntudat és .önérzet nem abban áll, hogy mellünket döngessük és harsogván harsogjuk, hogy mi vagyunk az igazi magyarok és mindenki más, aki a magyarság boldogulását más uton keresi, már gyászmagyar. A magyar nemzeti öntudat és önér­zet azt jelenti, hogy dolgozni és áldozni is tudunk magyarságun­kért. Béke és munka! Ezen a Ikettőn fordul meg boldogabb jövőnk s ta­lán még egyen: a tényekhez, 1 az adott helyzethez való alkalmazkodó képességünkön. Kis nemzet va­gyunk, majdnem legkisebb az európai néptengerbén, hozzá még rokontalanok, és árvák. —Nagyon óvatosaknak és meggondoltaknak kell lennünk minden elhatározá­sunknál és cselekedetünknél. «Valamikor csak olcsó dicsőség­ről álmodánk, ám a babér (könnyen lefoszlik a fejről és .üres marad a sziv, gyökértelenné lesz a lét. Ma uj életre kell készülnünk, jiem dicsőséget hajszolnunk...» Magyar Földmives Testvéreim! Légy hü önmagadhoz és nemzeted­hez s amit a vezérnek kikiáltottak és feltolakodottak nem éreznek, érezd Te a felelősséget, amellyel nemzetednek tartozol. A Rotherme­re lord területvisszacsatolási akció­jával szemben légy óvatos, ne ugori be neki, mert az csak dolog­talan .és unatkozó magyatok, an­gol lordok és magyar grófok 'játéka csupán. Törekedjél a békességre és csak azt keressed. Nyuitsd munká­tól kérges kezedet testvéri kéz­szoritásra szlovák, cseh és ruszin fölkdmivestársad felé, amelyek sorsa ugyanaz, ami a Tjed és érde­ke is egy a Tiéddel. | Az a Felvidékről jött testvérünk, aki a hazugságokkal telt füzetet áthozta megnyugtatott bennünket: a felvidéki magyarság tudja á pél­dabeszédet: Mendacem esse oppor­tet memorem. «A hazug embert könnyebb utóiérni, mint a sánta ebet!...» (*) Díjmentes oktatást ad vevői­nek hímzésben, tömésben és var­rásban újonnan berendezett per­manens tanfolyamain.a Singer yar­rógép részv. társ. Figyeljen minta­készitményeinkre kirakatainkban. Vay Ádám-u. 2. 3 SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbetegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külön szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki ^zabadon v«a. j^ggyj^ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom