Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-09 / 229. szám

XLVIÖ. ^folyam. 229 s/ám Nyíregyháza, 1937 október 9, Vasárnap ni MI—TMAM Előfizetési árak htlyben és vidéken: Így héra 9'SO pengS. Negyedévre 7-60 pangd. Kftstiutviaeléknek és taoitólmak 20»,'« engedmény. Aiepitotta JÓBA ELEK főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős saer kesxíő : VERTSE K. ANDOR. wmtmmmmmmmammmmumaumim SzerkoaitSség ás fclatfóhfvatafr 3ZECHENYI-UT 8. SZAM. Talafon. szém 139. Postachaque. 286S& Kéziratokat nam adunk vissza. MHH •WÍMBMim MilWHlHII lilülli wi>K*r.es .ViitmiStoi A kis ember hitele, A „Nyírvidék" számára írta : PESTHY PÁL dn m. kir. igazságügyminiszter. Régi igazság, hogy a jogalkotás nem akkor jár a gyakorlatilag legigazabb uton, ha elméleü megállapítások, tudományos igazságok után indulva reformálja a jogrendszernek ebből a szempontból talán tökéletlen, de a gyakorlati szükségletet többé kevésbbé mégis kielégítő intézményeit, hanem akkor, amikor a gazdasági élet ütőerén tartván a kezét, azoktat a problémákat igyekszik elfogadható módon megoldani, amelyeket a gazdasági étet vet fel, s ha kifürkészi, hogy az egyik másik kívánatos gaz dasági fejlődést nem valamelyik jogszabálynak a hiányossága, vagy nem megfelelő volta gátolja. A Corpus Juris legutolsó köpeteinek átlapozása bárkit meggyőzhet arról, hogy a gazdasági élet szükségletei és a jogalkotás iránya ujabb időben a legerősebben, a hitelszerzés kérdésében találkoztak. — Nem szólva itt az államháztarfás egyensúlyának helyreállítására irányuló népszövetségi kölcsönről, a többek között az erdőbirtokok hiteléről szóló 1923: XXI. tc., a buzaértékekre szóló záloglevelek tár gyában hozott 1923: XLII. tc., a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről 1 szóló 1925: XV. tc., végül az Or- | szágos Központi Hitelszövetkezet kötvényeire vonatkozó 1927: VIII. tc., valamennyi a pénzromlás idején megromlott jelzáloghitel ujabb kifejlődésének lehetőségeit kívánta biztosítani, s hogy amikor nálunk, a hitelkérdésről szó van, elsősorban a föld hitele kerül tárgyalásra, annak nagyon egyszerű oka az őstermelésre épített gazdasági rendünkben van. Kétségtelen, és némikép meggondolásra intő azonban az a jelenség, hogy az idézett jogszabályok jelentős részének közvetett, sokszor pedig közvetlen célja éppen az, — hogy külföldi pénznek Kölcsön arak jában beáramlását könnyítse meg. Igaz, hogy amig a belföldi tőkeképződés olyan arányokban meg nem indul, hogy a hitelkeresők igényeit ki tudja elégíteni, nincs más ut gazdasági talpraállásunk felé, mint a külföld tőkeerejének produktív igénybevéíele; az is bizonyos azonban, hogy a külföldi kölcsönnyújtások folytán előálló kamatteher külföldi fizetési mérlegünket kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ezzel szemben a gazdasági életnek egyik örvendetes jelenségeként ma már a belföldi tőkeképződés megindulását lehet megállapítani. BÜTÜS. A népies és nemzeti költészet az angoloknál már a tizennyolcadik szazad második felében indult virágzásnak, ami nálunk jóval későbben: Arany János és Petőti.Sándor fellépésével következett bé. Egy skót földműves, Burns (Börnsz) Róbert, volt az uj szellemnek egyik elsőrangú képviselőié aki 1759^ január havában, Doonholmban egy vályogkunyhóban szü letett, melyet atyja, mint szegény bérlő, sajat kezével épített. A hét gyermekkel megáldott apa nagyon takarékosan, vagy talán koplalva is élt, ugy, hogy több éven át ismeretlen volt a házban a mészárszék husa. Róbert a testvéreivel együtt, cselédek nélkül dolgozott egész nap. A kedvezőtlen időjárás miatt a csaná ok súlya nehezült az egyszerű családra. Elhatározta tehát, hogy kiadja költeménykötetét és a megtakarított pénzen Jamaikába megyen szerencsét próbálni. Versei nagy tetszést arattak, mire baráti meghívást kapott Edinburghba. A második kiadás is hamarosan megjelent és ez már ötszáz font körül jövedelmezett neki. A pénz nagyrészét anyjának és testvéreinek adta, a többin földet bérelt Ellislandban, ahová végre feleségestől költözött. Házasságát négy fiúval áldotta meg az Isten. Nagy gondokkal küzdött tehát és elfogadta az akózó szegény tisztségét a vámhivatalnál 70 font évi fizetéssel. — Ebben az állásban halt meg alig harmincnyolcéves korában. Családja felsegélése céljából barátja Currie adta ki müveit életrajzzal ellátva. Burns költői ereje abban rejlik, hogy amilyen egyszerű és természetes, olyan költői is. Mikor kiszánt egy százszorszépet, érzése gondolata magas szárnvalással messze száll : „Igy jár az egyszerű leány, Ki a mezők virága tán; Tőrbe csalja a szerelem, Ártatlanul, Míg, mint te törve, védtelen A porba hull. így. jár a dalnok is szegény ! Bolygván az élet tengerén, A jobb irányt és tájakat Nem ismeri, Vihar zúdul, hullám dagad S öt elnyeli. ami a takarékbetétek összegének » emelkedésében is kifejezésre jut. Ismerve népünk lelkületét, hogy különösen, a kisebb helyeken, aSiol tőkéjének gyümölcsöztetésére nagyobb utánjárás nélkül, csak gyenge tőkeerejű, kis pénzintézeteket talál, sokszor szívesen őrzi a pénzecs kéjét a ládafiában, nagyon alapos az a feltevés, hogy népünk talán lényegesen nagyoDb tőkefelesleggel rendelkezik, mint amilyen tőkefelesleg a pénzintézetek betétállományában nyer elhelyezést. Kézenfekvő tehát az a gondolat, hogy olyan helyeken, ahol a kistőkés bizalmatlanságát nem lehet legyőzni, valami olyan eszközről kellene gondoskodni, amely a megfelelő és teljesen megnyugtató fedezettel rendelkező hitelkereső kisembert közvetlen kapcsolatba hozza azzal a másik kisemberrel, aki jelentős károsodást szenved tőkéjének gyümölcsözetlenül heverése folytán. Ha ezt a kapcsolatot sikerül létrehozni, ebből, figyelemmel arra a különbségre, ami a takarékbetét után fizetett kamat és a kis pénzintézetektől nyújtott kölcsön után fizetendő kamat között van, azt az igen kedvező hatást lehetne várni, hogy a tőkefelesleggel rendelkező fél, biztos fede. így jár számos derék, bizony, Kit szenvedések terhe nyom ; Csel zaklatja, gőg kergeti, Erője fogy — Csupán az ég marad néki, Mig összerogy. Ki most e százszorszép felett Búsongasz, ép így lesz veled, Már a nyomor ekéje dul, Érezheted; Mig a barázda rácl borul, Ez végzeted /" (Lévay József fordítása.) Dalai rövidek és csinosak, hamar megragadnak az emlékezetben, ezért ma is mindenfelé dalolják. Petőfi az Alföldért lelkesedik, Burnsnek a szive a Felföldre vágyik vissza szüntelen. Petőfi igy énekel ; ..Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Lenn az alföld tengersík vidékén Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadult sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom Ezzel szemben Burns igy énekli zet mellett is, magasabb kamatot kaphatna a tőkéje után. mint takarékpénztári betét esetében, viszont a kölcsönt tőle igénybevevő adós. még igy is lényegesen alacsonyabb kamatot fizetne a pénzintézeti szokásos kamatlábnál. Ez a megfontolás vezetett arra, hogy a jelzálog általános reformját célzó törvényjavaslatba a jelzálogadóslevél intézményét is felvettem, amely intézménynek a külföldi hitel szempontjából vett jelentőségét nem tekintve — az a célja, hogy egy meghatározott jelzálogról is ki Tehessen a záloglevélre emlékeztető, értékpapírszerű okiratot állítani, amelynek átruházásával annak megszerzője, nemcsak a követelést, hanem az adós ingatlanára bekebelezett jelzálogjogot, mint biztos fedezetet is megszerezze. A javaslat ugy rendelkezik ugyan hogy az a hitelnyújtó, amelynek kérésére a jelzálogadóslevclet a telekkönyvi hatóság kiállítja, csak pénzintézet lehet, (ideértve a hitelszövetkezeteket is), de erre a rendelkezésre éppen azért van szükség, hogy egyfelől a fedezet megfelelő volta és teljes biztonsága a pénzintézeteknél szokásos módon, előzetesen elbiráltassék, másfelől pedig. hogy a hitelügyekben kevésbbé gyakorlott kölcsönt nyújtó kistőkés meg legyen kiméivé a jel zálogadóslevél kiállításával jaró formaságoktól, eljárásoktól. Ha ez az intézmény megvalósul (meg a Felföldet

: „Szívem a felföldön, szívem nincsen velem. Akármerre járok, visszavágy szüntelen. Űzi a vad szarvast, szilaj özet üldöz; Szívem visszavágyik, vissza a felföldhöz. Isten veled felföld, észak Isten veled! Mely az erőt szülöd s harcokra neveled! Bárhova visz utam, akármerre járok, Szívem a felföldhöz csak visszasóvárog." (Szász Károly fordítása.) A költőnek legtöbbre tartott nagyobb költeménye, melyet Arany János, Kóbor Tamás cimen magyarra fordított, a táj- és hangulatfestésnek megragadó példája. Tamás a társas élet örömet élvezi, de hamar vége szakad a mulatságának, haza kell sietnie, miközben a boszorkahad megtépázza lova farkát: „Be a gyönyör: elnyílott mák, Érintsd s leomlott a virág ! Vagy hó, mely a patakba hull, Percig fehér, — aztán sehul! Vagy tünde csillag: ezalatt Míg rámutatnál, leszaladt! Nagy a szivárvány dísze, mely Zápor között mosódik el. — Időt ki köt meg ?... .Itt az óra: Tamásnak is kell ülni lóra; A rémes óra eljőve, Az éj ívének sárköve; megérkeztek a világhírű Bally cipék! Legelrő cípcmárka a világon! — Szebbnél szebb modellek, gyönyörű szín- és formaválasztékban. Egyedárusitás kizárólag Benedekffynél, a HHOgáTÍH CipŐHmházbaQ Nyíregyháza, Zrínyi Ilona ucca 5. Telefon: 195. Közkedvelt „Mathan" varrott talpú gyermekcipő különlegességi minden nagyságban. — Kirakataink mindent bemutatnak. 5815 Egyes szám ára a© fillér.