Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-01 / 222. szám

jrtÍRYIDijL 1927. október l Beszélgetés Barabás Samu képviselővei a forradalom előtti Magyarország helyzetéről. Bethlen miniszterelnök Tisza Istvánnal ellentétben megjövendölte Magyarország szomorú sorsát. Bizonyára emlékezetünkben van még 1918 október 22-ike, amikor világszenzáció gyanánt terjedt el a hire azon ténynek, hogy a bolgárok a fegyvert le.ették és különbékét ajánlottak fel az enteitének. Mint tudjuk már ezután jött az akkori külügyminiszterünk valamint a had vezetőség nyilatkozata, amely be­ismerte a fegyverletétel tényét és megemlítette, hogy aggodalomra okunk nincs, mert valamennyi had­állásunkat szilárdan tartjuk és ha bolgárokat a legrövidebb időn be­lül más belátásra nem tudjuk bír­ni, ugy a macedón frontot a szö­vetséges hadsereg veszi át és meg­szállják Bulgáriát. Ennek dacára mint visszaemlékezünk, jött a tőzs­dei pánik, amely a megnyugtató jelentés mellett is igazolta a teljes megsemmisülést. Tudomásomra jutván, hogy Ba­rabás Samu orsz. képviselő, aki ref. lelkész volt Erdélyben, haza­szeretete és meg nem alkuvása mi­att kellett menekülnie, mert a ro­mánok kiutasították még 1920-ban, aki a Hajdúszoboszló kabai kerüle­tet képvi eü immár 2 cikluson ke­resztül az országházban, érdekes történelmi dolgok birtokában van, ezért felkerestem személyesen és egy intervjura kértem fel. Képvi elő Ur tudomásom széria L fontos és érdekes dolgok birtoká­ban van az összeomlás előtti idő­ket illetőleg, nagyon kérem önt,' általam közölje ezt a nyilvánosság­gal. Ez igaz kérem, de immár azóta 9 év eltelt és mivel azon a bizo­nyos ülésen rajtam kívül még szá­mos államférfiú is részt vett es ezideig nem nyilatkozott, de azért ennek dacára teljesítem Szerkesztő Ur kérését és közölni fogom a nyilvánossággal. 1918 október hó 12-én a ref. konvent tartotta üléséi Budapesten, ahol teljes számmal megjelentünk, ekkor Tisza István a legnagyobb meglepetésünkre közölte velünk, hogy a háborút elvesztettük, de azért aggodalomra közvetlenül Ma­gyarország részéről ok nincs, mert a fronton hadseregünk teljesen Ki­tart és a legrosszabb esetben is rendelkezünk olyan haderővel, amely bármekkora ellenséggel szem ben határainkat megvédjük és !az ország területéből egy talpalatnyi föld sincs veszélyben. Ez a kije­lentés mindenkit frappirozott, de azért megnyugtatólag hatott Tisza István későbbi kijelentése, hogy az ország területi épségét illetőleg aggodalomra OK nincsen, ismerve Ti za István minden .ekinieilxn va­ló korrekt politikai ténykedését. KéSöbb i;gv óra múlva látom, hogv gróí " tnleri István jelenlegi miniszterinek és gróf Teleky Pál v. mini-ztereinö: nagyban elmé­lyedve, lehaneoltar. tárgyalnak min denkitői teljésen "1 zárkózó,tan. — Odamentem hozzájuk és megkér­deztem, l;ogv miről tanác koznak. Ek or legnagyobb me^lepe.é.em­re Bethlen gróf felém fordulva ki­jelentette, hogy Tisza István héja­ié nté >e után eszmecseré, folytatnak.­hogy mivel ez a szomorú tény be­következem, mentenék meg Magyar ország terüie.éből ami még meg­menthető, mert szerint- Erdély, felső Magyarország és a Dél-, idék elveszett. Ezen kijelentésre az ámulattól szóhoz sem tudtam hirtelen jutni és kis idő múlva közöltem gróf Bethlen Istvánnal, hogy jelen volt-e, amikor gróf Tisza ezt a kijelentést is tette, hogy dacára an­nakk a szomorú ténynek, hogy a háborút elvesztettük, de terüleüép­ségünk intakt marad. Igen, mondotta Bethlen gróf,ezt hallottam, és az ő meggyőződéi más. Tisza lehet optimista, de az ő politikai állásfoglalása homlok­egyenest ellenkezik ezzel és meg­győződése, hogy a területünkből £Í\eszik a már fentebb említett ré­szeket és mert éppen azért tanács­kozik gróf Telekyvel, hogy mikép­pen lehetne még az országnak bi­zonyos részeket megmenteni. Ezután én gróf B-thle.n kijelen­tését túlzottnak tartottam és gróf Tisza István szavaiban nem kétel­kedtem, amikor oly energikusan és határozottan kije,e ntette .erüle­tünk sérthetetlenségét és meg vol­tam győződve, ismerve Tisza Ist­ván egész politkai múltját, hogy ez feltétlenül helytálló lesz. Sajnos, később a történekem gróf Bethlen Istvánnak adott igazat, aki már akkor oly előrelátó meggon- 1 dolásu polúkus volt, hogy Tszávat homlokegyenest ellentétben beiga­zolódtak "sejtelmei és Magyaror­szág ezeréves történelmi múlttal rendelkező területéből kétharmad részt elvesztettünk. Szabad kérdezni Képviselő Ur, hogyan történhetett az, hogy e zen bejelentés 1918 október 12-én tör­tént és később, 1918 október 22-én amikor a bolgáro.t a fegyvert le­tették, még akkor is minden ol­dalról a legmegnyugtatóbb jelen­téseket adták ki." Erre nem tudok válaszolni ér­demlegesen, mert akkor aktivan nem Foglalkoztam politikával és így nem tudnám a nyilvánosságo 1 érdemlegesen tájékoztatni. Képvi elő Ur miután 5 éven ke­íesztül képviseli az országházban a Hajdúszoboszló—kabai kerüle­tet, nagyon kérem, ismertesse po­litikai állásfoglalását. Nagyon röviden tudok erre vála­szolni. Én mint az egységes-pár 1 jelöltje lettem immár mindkét íz­ben megválasztva, gróf Bethlen I.-tván politikájának ugy bel- min' külpolitikailag iörheie.en hi/e va­gyok és minden tekintetben támo­gatom. Madarász E.emér Egy nyíregyházi fiatalemberi tetten értek, mikor a temetőben felásta nagyatyjának frissen hantolt sírját és ki akarta emelet a koporsót. á fiatalembert elmeállapotának megfigyelése céljából a szegényházon helyezték el. '(A Nyirvidék tu­Nyiregyháza, dósi tójától.) Nyíregyházán a napokbai egy zavarosan vi-elkedő fiatalember je­lent meg a rendőrségen, ahol reszkető* hangon előadta, hogy nagyatyj-a, aki nem régen halt meg 84 éves korában, valószínűleg még most is él, mert ő a-temetőben nyöszörgést hall a sirja körül. A rendőrségen látták a fiatalember zavarát és képzelődésnek gondolták az előadottakat. Igyekeztek meg­győzni a különös tapasztalattal elő­álló fiatalembert, hogy amit mond, merő képtelenség. Nagyatyja, a|;i igen öreg volt már és több napja a sirban pihen, nem adhat hangot, csak hallucináció az egész. A ta­pintatosan- adott felvilágosítás lát­szólag megnyugtatta az aggodal­maskodó unokát, aki azonban né­hány nap múlva ismét megjelent a rendőrségen. Akkor már feljelen­tést tettek ellene. Vasárnap délután ugyani; a temetőben járók észre­vették, hogy az egyik sírhantot egy fiatalember ásni kezdj és szóllak a tetnetőörnek, aki azt hitte, halott­rabláT kísérlettel áll szemben és a fiatalembert feljelentette. A rendőr­ségen ekkor sem vehették komolyan a dolgot, hisz világos nappal nem követhet el senki komoly kísérle­tet egy ejr felbontására és az eg­zaltált, .zánalomrá érdemes fiatal­ember ellen nem indítottak eljá­rást, csupán felhívták újra a fi­gyelmét arra, hogy képzelődés,­amit állit, nagyatyja sírja mellett nem hallatszik semmi. A fiatalem­ber ugyanis most is azt hangoztat­ta, hogy ő hallja nagyatyja nyö­szörgését. Kedden hajnalban azután ko­molyra fordult a dolog. A réme­ket látó és beteges hallucinációk­tól gyötört fiatalembert a kora íeg­geli órákban ásóval és kapával fel­szerelten látta a temetőőr, aki lesbe állt és megfigyelte, mi a szándéka a temető korai látogatójának. A fiatalember pedig elkezdte ásni a sírt. Ásott mind mélyebbre és ami­kor már elérte a koporsót fel­akarta nyitni annak fedelét. Ekkor házasok és házasulandók hallgassátok, mit beszél el A KREUTZER-SZONATá a Városi Színház Mozgóban hétfőn, kedden, szerdán. előlépett a temetőőr, aki'a tetten­ért sirbontót átadta a rendőrség­nek. A szerencsétlen fiatalembert, aki egyébként az elmúlt évben vizs­gázott a gimnázium hetedik osztá­lyából, rendőrség orvosa megfi­gyelés alá vette, mert kétségtelen, hogy szörnyű lettét elmezavarában követte el. Egyelőre a szegényház­ban rendelkezésre álló megfigyelő szobában van a nagyatyja sirjár.ak felbontója, hogy a megfigyelés eredményéhez képest intézkedhes­sen a rendőrség a szerencsétlen ifjú további sorsáról. .illlillllllllilllillllllüllllllllljllllllltllllllllllllllllllllllii,. Harisnya, keztyű, zsebkendő nagyválasztékban Erdélyi és Páz mányl-nál. 5458-? A Laki-hegyi állomás ügyében a M. Kir. Postától a következő­felvilágosítást kaptuk : Mint ismeretes, a M. Kir. Posta márciusban az uj 60—20 kilowat­tos rádió adóállomás felállítását határozta el. Mielőtt a posta ezt a nagy adóállomást megrendelte, előbb meg kellett tárgyalni azt a kérdést, vájjon nem helyesebb-e egy nagy adóállomás felállítása he­lyett az ország különböző helyein több kis adóállomást felállítani. A több kisebb állomás felállítását nem akadályozta volna az, hogy Magyar ország csak egy hullámhosszon ad­hat, mert ezt az akadályt leküzd­hették volna. A megoldási módok mérlegelésénél a több kis adóállo" más^ hivei azt hangoztatták, hogy ennél az ország minden városában egyenletesen halfják az adást, ne­hézséget okozott azonban az, hogy több kis adóállomás létesítése ese­tén az országban majdnem annyi adóállomásra lett volna szükség, mint ahány 25 kilométeres sugarú kört Magyarország területén egy­máshoz kepest érintőlegesen el le­het helyezni. Ebben az esetben is maradtak volna még oly területek, ahol a jó vételt nem lehetett volna garantálni. Eszerint tehát több ki­sebb adóállomás létesítése esetén legalább 10 relais állomást kellett volna felállítani. A több kisebb adóállomás azonban nem tette vol­na lehetségessé azt, hogy a kül­földnek is megkönnyítsük a magyar adás vételét,, már pedig a rádió adással nemcsak az a célunk, hogy a belföldi közönséget szórakoztas­suk, hanem az is, hogy a külföld figyelmét a magvai' kulturára, a ma gyar művészetre felhívjuk. Figye­lembe kellett vennie továbbá a Postának azt is, hogy a relais ál­lomások létesítése esetén a relais állomásokhoz vezető zeneátvLeli vezetékek létesítése és fen tartása is igen nagy költséggel járt volna. Mindezekét a szempontokat figye­lembe véve a M. Kir. Posta arra határozta el magát, hogy több ki­sebb energiá :u relais állomás he­lyett egv nagy energiájú adót" lé­tesítsen. Miután a M. Kir. Posta meg­állapította, hogy a nagy adóállomás létesítése helyesebb, meg kellett ol­dani a feladat második részét, megfelelő helyet kellett keresni az uj adó részére. Az adót közvetlenül a főváios közelében felállítani ;,em lehetett, mert ennek elektromos akadályai vannak. Viszont tul mesz­sze sem lehetett menni, mert hiszen az előfizetők zöme a fővárosban van. Figyelembe véve az áramszol­gáltatást, az elektromágneses iér zavartalan kifejlődésének kérdését, Csepel szigete látszott a legkedve­zőbbek. A végzett kísérletek a Laki-hegyen sikerültek a legjob­ban és ennélfogva az ui adóállomás

Next

/
Oldalképek
Tartalom