Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)
1927-10-04 / 224. szám
2 JsfYímüÉSL iyü7. október 4. A román szociális földbirtokreform. A román-magyar birtokper-vitá ban a román külügyminiszter Genfben azzal érvetl ^ a román álláspont mellett,, iiogy a földbirtokreformot végre kellett hajtani, mert ha a reform nem következett volna be, a szociális forradalmat nem lehetett volna elkerülni a forrongásra hajlamos parasztságnál. A'' magyar delegáció a mi álláspontunk igazságos voltát a jogi érveknek és nemzetközi precedenseknek egész sorozatával igazolta a genfi plénum előtt. Most kiderült, hogy a román földbirtokelkobzás nemcsak az u. n! ezer hóldas njagyar grófi nagybirtokosok ellen irányult, ^anem ez a »reform« a kis- és közepbirtokosoknak is egész tömegét fosztotta meg megélhetési lehetőségétől. Eddig 285 pert nyújtottak be s ebből 170-en szegényjogon perelnek, ami azt bizonyítja, hogy a földieiktől megfosztott földmivelők nem tartoznak sem a nagybirtok, sem a grófi latifundiumok kategóriájába, hiszen igazuk keresésére a szegény jog hasz nálatát kellett igénybe venniük. A többi per igy- oszlik meg a birtoktulajdon nagysága szerint: 15 per 1—5 holdat, 15 per 5—20 holdat, 49 per 20 -10 holdat és 47 per 100—200 holdat követel viszsza jogos igényével a megélhetési lehetőségnek, amelytől a román »birtokreform« megfosztotta a tulajdonosokat. Az elkobzás tehát nem szolgálja a szociális földbirtokreform célját, amit Tutulescu román külügyminiszter ugy állit be merészen, mintha az a földmivelő nép érdekében történt volna. Nem a »földbirtokreform« politikai pár toknak az üzleti vállalkozása volt, mely az elkobzott földéket mint állami »tartalékbirtokoka t« a pártvezérek rokonságának „ lekötelezettjeinek. panamistáknak és befolyásos párttagnak juttatott akik sohasem fogták az eke szarvát, akik a román ellenzéki lapok szerint sohasem érezték a felhasított barázda föld szagát, hanem akik az előszobák és jó összeköttetések útját és módjait annál iobban ismerték. Az elkobzott, majdnem 3 millió holdból közel 1.200,000 hold erdőbirtok melyr.ek elkobzását Semmiféle szociális szempont nem tette indokolttá. A román külügyminiszter számítva a világ tájékozatlanságára, ezerholdas grófi birtokokat emlegetett a szociális reform indokolásával kapcsolatosan. Bizonyára okkal hallgatta el ezeket az adatokat, melyek szerint a szociális reform kisbirtokosokat, özvegyeket, árvákat forgatott ki egyetlen vagyonukból, mely nekik szűkös mindennapi kenyeret biztosított. Ez a Titulescu által emlegetett Szociális reform és ez áz a világcsalás, amivel a román külügyminiszter kürtöli tele a világot. A magyar jogí érveken tul ezek az adatok a maguk szomorú valóságukkal világosan kiáltják,, hogy a Szociálisnak keresztelt birtokelkobzás hogyan fosztott meg kártérítés nélkül árvákat, özvegyeket és pár holdas kisbirtokosokat földjeiktől. Harisnya, keztyű, zsebkendő nagyválasztékban Erdélyi és Pázmányi-nál. 5458-? xtaiutfumHiiiiiiHiinniiinHuiutiiiiiniiiiiiniiiisr Nyíregyháza város közönsége üdvözli Apponyi grófot genfi győzelme alkalmából. A város képviselőtestületének közgyűlésén dr. Kovách Elek méltatta Apponyi genfi küzdelmének jelentőségét. Futó- ís nagyszőnyegek olcsón Zöldhelyinél. 8273-4 Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután 3 órakor tartotta rendes havi közgyűlését, amelyen dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester a Hiszekegy imájának elhangzása után bejelentette, hogy Apponyi Albert gróf világraszóló genfi sikerei után Budapestre érkezett és indítványozta, hogy a magyarságnak büszkeségét, Jstentől küldött szószólóját igazságunknak a nemzetnek tett történelmi .jelentőségű szolgálatai alkalmából üdvözölie Nyíregyháza város képviselőtestülete is. < A közgyűlés lelkes éljennel fogadta az indítványt, amelynek elhangzása után dr. Kovách Elek kir. közjegyző emelkedett szólásra ra és klasszikus tömörséggel^ elevenen jellemző szavakkal méltatta Apponyi Albert 'gróf tüneményes nagyságát, küzdelmének jelentőségét. Rámutatott a nagy államférfidnak csodálatos értékeire, zsenijének messze vetülő fényére és ereiére. Tudásával, ékesszólásának lenyűgöző erejével, logikai eszmemenetével meghiúsította a — mondhatni — előre megtervezett politikai játszmának ránk nézve kedvezőtlen kimenetelét. Ha a gelnfi népszövetségi tárgyaláson nem Apponyi képviseli ügyünket, bárki is van ott az ő helyén, nem lett volna képes olyan hatást, olyan eredményt elérni, mint ő. Sikere sajnos, negatív siker; megakadályozása a magyar érdekek előre megállapított elgáncsolásának. És nem tudjuk, hogy Apponyiban zsenijének nagyszerűsége nagyobb-e, avagy az a szerénysége, amellyel elhárította azt, hogy ünnepléssel fogadják. — Államférfiúi bölcsessége arra inditotUa,. hogy a jog al megérdemelt ünneplés elől kitérjen. Elhárította az ünnepeUetést, mert Magyarországnak nincs oka arra, hogy a genfi eredménnyel kifelé, mint sikerrel büszkélkedjék, Magyarország igaza tiszta és világos Apponyi sikere a népszövetség egy ballépésének megakadályozása. Aki figyelemmel kisérte azt a héroszi küzdelmet, amelyet Apponyi gróf vivott, láthatta, hogy a népszövetségben képviselt hatalmak szeémben Magyarország érdekeinek milyen jelentőségük van. Az Európa sorsát intéző államférfiak a magyar kérdést megszokott, sablonos eljárás utján igyekeztek elintézni. Alig tudhatjuk elképzelni Apponyi gróf benső elégedetlenségét,.amikor az angol miniszterelnök szinte megrovásban részesítette a magyar delegátust, aki az ő javaslata ellen mert szólani. Az . angol miniszterelnök nem gondolt arra, milyen eredménnyel jár magára Angliára is ez az állásfoglalás. Magyarországnak egy érdeke van Angliával és az angolok sohasem restek a maguk érdekeiért végsőkig menni. Az angol alattvalók érdekeiről van szó, olyan alattvalókról, akik talán más állam keretében szenvednek sérelmet, Anglia kész az utolsó lehetőségeket is felhasználni alattvalói javára. És mi még a trianoni békével garantált jogokat sem érvé. nyesithessük? Sokat .lehetne emnél a témánál időznünk — mondotta a szónok — most azonban elismerésünk, mélységes hálából fakadó köszönetünk kifejezéséről van szó. Sajnálom. hogy a képviselőtestület megjelent tagjainak aránylag kis Száma nem teheti impozánsabbá ennek az elismerésnek és köszönetnek kifejezésre juttatását, de az itt jelenlévők érzelmeinek őszintesége, mély sége kiegyenlíti azt, hogy kevesen vagyunk jelen. Ennek a mély, igaz hálának adok kifejezést a képviselőtestület nevében, amikor csat. jakozva a polgármester ur indítványához arra kérve, hogy a képviselőtestület lelkes állásfoglalásáról szíveskedjék Apponyi Albert grófot megfelelő formában értesíteni. A képviselőtestület dr. Kovách Elek mélyen átérzett vfenkölt szavait ünnepi hangulatban fogadta és lelkesen csatlakozott állásfoglalásához. A közgyűlés ezután a tárgysorozat feldolgozására tért rá. Mit irnak a Sóstóról a „Kiss József" csapat cserkészei, akik a nyári hónapokban itt táboroztak. „Senki sem akarta elhinni, hogy az Alföld északkeleti szélén, a Nyírségben lehetséges ilyen gyönyörű erdő s benne a szép szikestavas fürdő" irja Billes cserkész a „Remény" c. ifjúsági folyóiratban. (A «Nyirvidék» tudósítójától.-) A nyíregyházi erdőt, az üditő sós tói fürdőt meleg szavakban ismertetik meg a fővárosi cserkésztársakkal a nyári hónapokban itt táborozott «Kiss József® csapat cserkészei, akiknek egyike, Billes Ármin a «Remény» c. ifjúsági folyóiratban cikket irt Nyíregyházáról és a sóstói erdőről, a gyógyító erővel megáldott, mind nagyobb hirü sóstói sziksós fürdőről. Az avatott tollal mgeirt, hangulatos Sorok a következők: nm\ vilma és ROLAND COLMAN ,,A SIVATAG ÁRVÁJA" csütörtökön, pénteken, szombaton, vasárnap a Városi Színház Mozgóban ... Sok szép emlékkel eltelve emlékszem vissza arra a három hétre, amelyet cserkészcsapatommal a Sóstón töltöttem. Sóstó, Nyíregyházától néhány kilométerre a híres erdőben fekszik. Kevés olyan hely van, amelytől annyira el voltam ragadtatva, mint épen ettől. Ideális táborhely, kedves, bájos gyógyfürdő. Senkisem akarta elhinni, hogy az Alföld északkeleti szélén, a Nyírségben lehetséges ilyen gyönyörű trdő s fcenne a szép sziksóstavi fürdő. Minket, cserkészeket, valami kergetett, hajtott, hogy most igazi alföldi várossl ismerkedjünk meg, az Alföld minden jellegzetességével és Szépségével. Kora hajnalban érkezünk Nyíregyházára. Esik, de mi ezzel nem törődünk. A Sóstóra induló vonathoz (Nyiregyháza-Kisvárda-Csap Ungvár vasútja) hozzákapcsolják teherkocsinkat, íme .néhány perc s ott vagyunk egy gyönyörű erdőben. Kiszállunk, gyorsan lerakjuk csomagjainkat, ládáinkat, a sátráakat s rövid pihenő után már megyünk is a tábor felé. Alig negyedóra alatt a fürdő állomásánál vagyunk. Ide jön Nyíregyházáról a villamos, itt találkoznak a Záhony és Domb'rád felé induló vonatok. Előttünk a szálló, gyönyörű parkjával, iobbrólb'alról nagy tölgyes és akácos. A teljes tábori csapat a felszereléssel megy előre. Az u. n. Szeréna lakkal szemben levő Kis uton felfelé menve, remek helyen megálltunk: itt a tábor. Körülöttünk hatalmas tölgyfák, jól védett hely; jobbat, szebbet, kedvesebbet és ideálisabbat nem is kívánhatunk, nem is képzelhetünk el... ...Készen áll a tábor. Teljes berendezéssel,, dísszel állnak sátraink, a konyhán már nagyban fő az ebéd. A látogató vendégek nem győzik dicsérni táborunkat, el vannak ragadtatva, annyira beteltek a táj, a tábor szépségével. Természetesen a konyha érdekli: mit-főzünk, hogyan és mennyit és miképen csináljuk? Gyakori látogatóink a városi tanács, a nyíregyházi izr. hitközség elnöksége,, elöljárósága, főrabbija és tantestülete, de igen sokan Nyíregyházáról: szülők és lány is jön sőt a nyíregyházi cserkészek zenekarukkal" látogatnak meg bennünket. Irigylik, hogy ily szép ihelyen vagyunk és ami a "legérdekesebb nekik: sátorban élünk, a szabadban élvezzük a természet szépségeit. — Mindenki ott szeretne maradni s fájó szívvel távoznak tőlünk. * Mint aki jól végezte dolgát, .sorkerül arra is, hogy alaposan megnézzük Sóstó gyógyfürdőt, majd később Nyíregyházát is. Meglepett bennünket a fürdő ren dezettsége „.valóságos kert, ragyogó tisztaság. Nem hiába jönnek ide messze vidékről fürdeni, mert ez a viz a legjobb gyógyszer rheuma ellen. Szinte felfrissülünk a ió fürdőtől és egészségesen is érezzük áldásos hatását. A fiukat azonban más vonzotta. Néhány lépésre a fürdőtől előttünk a gyönyörű sóstó, a parton csónakok. Ez az, ez kell (nekünk. Be a csónakokba! Erős csapások s már megyünk is. A fürdővendégek gyönyörködnek bennünk. A tó 1 km. kerületü, közepén szigetekkel. El"art 6—8 percig, míg csónakjaink újból megielennek a révnél. Eoldogok vagyunk és hálával gondolunk azokra, akik ezt az örömet szerezték. Sugárzó arccal, kifáradva kötünk ki. A gyönyörű park tele vendéggel. Élvezzük a fürdő szépségét s megofigadjuk, hogy e kedves gyógyfürdőnek propagandát csinálunk. '