Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)
1927-10-30 / 247. szám
Nyíregyháza, 192? ofctóber 30, • Vasárnap XLVTII. évfolyam. 247 szám. EI0ftzatéal árak halyban és vidékan: K(y Mra 2 60 pangd. Nagyadévra 7-60 psngö. KMbstviMl&kn«k te tMritmmik Ái»/. engedmény. Alapította JÓBA ELEK Föaaarkaaztfi : Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Félalfia uarkasztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Posteohequa 2965 Kéziratokat nem adunk vissza* Néhány szó a takarékosságról A takarékosság lényege az elsőrendű szükségletek kielégítése után még fennmaradó javaknak megőrzése, elraktározása oly időkre, amikor azok a várható uj javak esetleges elmaradása esetén a saját szükségletek zavartalan kielégítésére fordíthatók. Á gazdasági élet fejletlen korszakában a takarékossági eszme megvalósítása természetszerű leg azon javak megőrzéséi-e szorítkozott, amelyek főleg átlaguk maradandóbb volta és a többi javaknál magasabb értékük folytan e célra a legalkalmasabbnak látszottak. A fejlődés folyamata magával hozta, hogy a későbbi korok takarékossági hajlama a felesleges javaknak kölcsönképen, mások Szükségleteinek kielégítésére bocsáttassanak rendelkezésre, az esetben természetesen a kölcsönbe adott iavak visszaszolgáltatásán felül még vagy ugyanazon javakból, vagy más javakból bizonyos mennyiségnek, mint használati díjnak megtérítéise is kiköttetvén. A pénznek, mint általáno(s fizetési eszköznek és értékmérőnek a gazdasági életbe való kapcsolódása természetszerűleg ez uj jószágban találta meg a feleslegek elraktározásának, illetve megfelelő gyümölcsöző elhelyezésének eszközét és módját. A pénznek az a tulajdonsága, hogy értékállandóságát hosszabb időn át képes volt megőrizni, elősegi.ette és megkönnyítette a megtakarított feleslegnek használatát — kamat kikötése mellett — mindenkinek s ennélfogva már igen régi időtől fogfya serkentőleg hatott feleslegek gyűjtésére, mely feleslegeknek mások részére való rendelkezésére bocsátása mindenkor figyelemre méltó és jövedelmező üzletnek bizonyult, amint azt bővebben bizonyítani n«m szükséges. A pénztőkék gyűjtése, ép ugy, mint a korábbi korszakokban a termelt javak felhalmozása jólét jele volt s tulajdonosának kényelmes, vagy legalább is másokénál tetemesen magasabb nivóju életmódot biztosított, tulajdonosának tekintélyét, társadalmi állasát nagy mértékben emelte s igy szükségszerüleg maga után vonta másoknak is a takarékosságra való törekvését. Nem tévesztve itt szem elől az't a körülményt, hogy a iakarékosság feleslegek gyűjtéséből eredvén, ennélfogva a takarékosság elterjedése, illetve annak foka az egyes emberek vagy társadalmi osztályok foglalkozása (a íakíóhely földrajzi fekvésié stb.> egyéni tulajdonságai, már meglevő vagyonok, vagy ilyenek hiánya folytán erősen befolyásoltatott. A jelen kornak szintén erős jellemzője a takarékosságra való törekvés. A világháborút megelőző idők pénzviszonyai, az általános kereseti leltetőség arány íagosan ked vezőnek mondható jellege, a gazdasági élet, sőt az egyes háztartások — ugy ahogy,, de nagyjából — kiegyensúlyozottnak mondható helyzete kedvező alapul szolgált gyümölcsöző pénzjavak elhelyezésére. Az elsőrendű é létszükségletek, sőt az e zt meghaladó magasabb szellemi vagy kulturszükségfetek végül itt-ott a luxus szükségletek kielégítése is észszerű beosztás és bizonyos fokú számadási műveletek árán biztositható volt. A takarékosság igy — bár a háború előtti időben sem volt általános gazdasági jólét, — a legszerényebb néposztályok és foglalkozási ágak közé is utat tört magának, amely körülményt a statisztikai adatok is kérlelhetetlenül megállapítják, igazolván, hogy (s itt elegendő a postatakarékpénztárnak kis betétekkel szereplő, de tekintélyes számú, kii keresettél biró s Igen különböző rétegekből kikerülő betevőire hivatkozni) a takarékossági hajlam kifejlesztése és kifejlődése már egy csak kevéssé Is biztos létalapot nyújtó gazdasági berendezkedés és 'kereseti lehetőség fennállása mellett is mily nagy arányokat ölthet. Bár a takarékosság nem kizárólagos sajátja, vagy tulajdonsága egy társadalmi rétegnek, hanem e téren a legkülönbözőbb néposztálybeli megosztódás jelentkezik, mégis általában a számok erejével kimutatható, hogy azok a rétegek, vagy társadalmi osztályok iparkodnak pénzfe.esleggyűjtésére, amelyeknek vagyoni helyzeie, ha nem is fényes, de mindenesetre aránylagosan jónak mondható. Itt, mint a háborút megelőző idők sajátos vonásaként meg említhető a középosztály, (főleg a tisztviselők) takarékossága, a mely a jövő megélhetése biztosítását ~ a nyugdíjazással kapcsolatos jövedelemcsökkenés e^e ére iparkodott megteremteni. De nem maradnak el e téren a nem fix fizetésű alkalmazottak sem, akik munkaképességük megszűnése, (öregség stb.) ecetére szintén megtakarított tőkéjük jövedelméből kívántak maguknak létfenntartási alapot alkotni. Nem kell külön hangsúlyozni a takarékosság jótékony hatását és nagy horderejű jelentőségét az egyes országok gazdasági életére, különösen állami és közkölcsönök felvételével kapcsolatban, mikor egy tőkeerős állam elkerülheti a külföldi államoknál való kilincselést, vagy azoknak kényük-kedvük szerint megállapított súlyos feltételeinek kényszerű elfogadását. Állami vagy közkölcsönöknek beiföldi hitelezőknél való elhelyezhetése természetszerűleg feltételezi az ország lakosságának túlnyomó részénél a takarékossági hajlamnak igen magas fejlettségét és széles körben való eíterjedettségét. Nem kíván külön magyarázatot az a körülmény sem, hogy egy ország általános jólétének és gazdasági poliikájának fejlődéseszem pontjából mit jelent az, hogy a külföldön felvett kölcsön magas kamatai külföldi hitelezőknek fizettetnek, vagy pedig esetleg ugyanazon kölcsönnek bár aránylagosan alacsonyabb kamatait a belföldi lakosság élvezi. Magasabb gazdasági érzék nélkül is megállapítható, hogy a külföldre viszszafízetett magas kamatok súlyos összegei igen gyakran az ország legszükségesebb és leggyümölcsözőbb befektetéseitől vonatnak el, csupán a lakosságnak intenzivebb takarékosággal szemben tanúsított érzéketlensége folytán. A takarékossági érzék fejlesztése tehát a cél, amely mindenképen előmozdítandó volna. A körülmények folytán minden államban az a helyzet, hogy a lakosságnak csak kis hányada bír már Szerzett vagyonnal, nagyobb része, tehát csakis okszerű beosztás, vagyis lényegileg véve tervszerű takarékosság utján juthat vagyonhoz. Miért ís az általános jólétre való ezen törekvésnél még a hangosabb propagandától sem kellene visszariadni, annál is kevésbbé, mert ugy az egyén, min 1 az összesség, tehát az állam szempontjából sem közömbös az a tény, hogy az állam polgárai takarékosságuk folytán meglehet 's vagyonnal birnak-e vagy sem. Bővebb indokolás nélkül is elképzelhető, hogy a jólétnek örvendő országok kereskedelme, ipara, adózó képessége stb. miért haladja jóval felüt a tőkeszegény szomszéd államét (Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia stb.) Az egyén szempontjából a' fentieken kívül még fontos következményekkel jár az intenzivebb takarékosság eszméjének megvalósítása. — Az egyén, akinek már bizonyos számottevő megtakarított tőkéje van, bizonyos mértékben függetleníteni képes magát vagyonílag is, valamint a kereseti lehetőségek jobb megválasztásánál, vagy megváltoztatásánál, önbecsülését neveli az a tudat, hogy vágyonilag sincs kötve annyira az külső életviszonyokhoz, mint ked\-ezőtle nebb helyzetű társai s az állammal való kapcsolatában sem utolsó előny, hogy ugy ő, mint hozzátartozói, halálozás, betegség, munkaképtelenség stb. esetén csak kisebb mértékben, vagy esetleg egyáltalán nem szorulnak, községi stb.. támogatásra. A lezajlott világháború a vele járó s követő konjunkturális kereseti lehetőségek s az e zt köövető konjunkturális kereseti lehetőséségek s az e zt követő Vagyoni bukások, az elszakított országrészeken lakó testvéreink vagyonának elkobzása stb., úgyszintén a pénz értékének romlása nem kedvezett a takarékossági hajlam ébrentartásának. Ehhez járult,, hogy a takarékbetétek tulajdonosai, jóllehet módjukban volt tőkéiknek a takarékpénztárakból való kivonása a pénz romlás minden pillanatában, ezt ne m tették s mégis valorizációt óhajtanak, csalódottnak érezvén magukat. 1 , Pénzünk értékének stabilizálódása^ evvel kapcsolatban az uj pénzrendszer életbeléptetése képezik azt a hidat, amely a közbejött világháború, mint vis-major által a takarékosság esszméjén ütött mély szakadék felett az utat újból megnyitja s ha a tőkegyűjtés nehezebben és szerényebb keretek között is indult meg — mint amilyenben az a háború előtt mozgott — máris igen örvendetes jelenség, hogy a betevők száma és a betétek összege rövid idő alatt igen tekintélyes számot mutat. Egy felhő vao a magyar gazdasági élet egén és ez a kereskedelmi mérleg. Néhány nap óta é rdekes vendége van Budape stnek. Bark Péter, a cári Oro szo rszág utolsó pénzügyminisztere, aki most mint az egyik legnagyobb angol pénzintézet vezetőié vesz részt a középeurópai államok gazdasági életében. Bark elmondta, hogy Magyarország gazdasági viszonyát állandóan figyelemmel kiséri és ez az egészséges magyar pénzügyi és gazdasági politika nagy mértékben megerősítette az ország külföldi hitelét. Mindössze egy felhőt lát az ország gazdasági életének egén és e z a kereskedelmi mérleg. Világhírű BJSLLmImIÍ és SALAMANDEE cipő ő.zi és téli divatujefonságok gyönyörű színekben, „MATHAN ' gyermekcipő különlegességek nagy választékban beérkeztek Benedekffyhez a HUNGÁRIA CIPŐÁRUHÁZBA, nyíregyháza, Zrínyi Ilona ucca 5. sz. Telefon 195. sz. Szíveskedjék kirakatainkat és árainkat megtekinteni. Egyes szám ára 1© fillér.
