Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-01 / 222. szám

199.7. október i. jtiftmmázL kieszközölni, s biztosította a kül­döttséget, hogy a magyar liturgia használatában "nem fognak háborít­tatni. MeghíuSul Do rog reménysége. Azonban Popovics betegedébe, lialála meghiúsította a dorogiak re­ménységét, s attól lehetett tartani, hogyha netalán a püspöki méltó­ságot egy, a magyarokkal nem érző püspök nyeri el, újra visszaállittatik a szláv mise. A félelem alapos volt, mert erre az időre esik az a szo­morú tény, hogy az ungvári kir. katli. gimnáziumban még a magyar történetet is orosz nyelven tariitot­(íák s orosz irodalmi társaságot ala­kítottak. Dorognak tehát sürgőben kellett cselekedni. A fejedelemhez kancelláriához, hercegprímáshoz, az országgyűléshez fordult tehát ... az 1866-ik esztendőben. Kérvényeiben nemcsak a magyar liturgiát Sür­gette, hanem, hogy a magyar gö­rögkatholikusság a szláv behatás­tól teljesen védve legyen, a magyar görögkatholikus püspökség felállí­tását is, vagy, ha ez hamarosan felállítható nem volna, szerveztes­sék Dorogon egy vikáriátus. A kérelmezéseknek nem lett semmi eredménye, s jött 1867. Az uralkodó és a nemzet kibékülése uj reményt fakaszíott a dorogiak" ban, s mert a hosszú, küzdelmes idők alatt más egyházközségek is kezdtek megerősödni, s öntudato­sakká lettek, Dorog, hogy a szent ügy érdekében az egész ország gö­rögkatholikusságát sorompóba ál­lítsa, hogy ez által a görögkatho­likus magyarok megnövekedett nagy száma is argumentum legyen a kezében, egy 1868, április 16-án Hajdudorogon megtartott értekez­letre hívta meg az ország óhitű magyarjait, akik egyhangúlag el­határozták, hogy Dorog eddigi fá­radságos, költséges és már ered­ményeket is elért küzdelmeért há­lás köszönetet mondanak, teljes magyar liturgiát és egy Dorogon felálli'andó magyar gör. ka;h. püs­pökséget követelnek, hivatkozván arra, hogy már a román, rutén hit­testvérek, akik közül az oláhok nemzeíi szempontból súlyos kifogás alá esnek a szabadságharc alatt el­követett cselekedeteik miatt, mégis már saját anyanyelvű püspöksé­gekkel és liturgiával rendelkez­nek. Ettől kezdve hosszú évtize­deken keresztül tart még az a mozgalom és mindég Dorog által financirozva, amely végre meg­szülte a magyar görögkatholikus püspökséget. Mozgalmunk 1868-tól való lefo- j Kásának ismertetését nem tartom j szükségesnek és pedig nemcsak \ azért, 'mert hiányzik a történelmi ] távlat, ,hanem azért is, mert nem j célom felszaggatni azokat a mély ­sebeket, amelyeket Hajdudorogon a mellőzés, s" általában a görög­katholikus érdekek ignorálása ü'.ö-t Ma már nem a mellőzés fáj. nem a püspöki palotát siratjuk, hanem kétségbe vagyunk esve és feljaj­dulunk százezerszer, mert látjuk, liogy a magyar gö; ögkatho'ikus^ág­ügye, a magyar nemzet eme nagy •fontosságú kérdése, kátyúba ju ott. Elszomorit minket látni hogy a mi intézményeink mindenütt mos­toha gyermekek. Kétségbe va­gyunk esve, mert előre látjuk, hogy egy évtized múlva papjaink nem fogják tudni ősi rítusunkat. Nem a püspöki palota he­lyéről van szó. Nem a püspökkérdésről van szó. Harmadrangú kérdés az most előt­tünk. hogy a püspöki palota hol áll. Most sokkal magasabb, sokkal fontosabb célnak kell előttünk le­begni, mint ennek a kérdésnek tag­lalása, hiszen nyelvünk szabad ol­tári használata biztosítva van, él­áz a hír terjedt el a városban, hogy eg? öregasszony gyermekeket fogdos el, akiiét elzár és ugy táplál, mint a mesebeli boszor­kány Jancsi és Inliskát etette. A rendőrség megindította a nyomozást, de a rémhírek eddig nem bizonyultak valónak. (A Nyirvidék tu­Nyiregyháza dósitójátol.) Nyíregyházán a napokban e'tün* egy kereskedő kisfia. A szülők két­ségbeesetten kerestették a gyerme­ket az egész városban, mig végre megtalálták egy öregasszonynál, aki a kereskedő közelében lakik. A városban ma rémhírek terjedtek arról, hogy az asszony, akinél a kisfiút megtalálták, a gyermeket egy ólba zárta, ahol ételmaradék­kat és gyümölcsízzel etette. Azt is beszélik, hogy ez a rémmesébe való etetés nem az első eset, mert az öregasszony többször megtelte, hogy gyermekeket csalt magához, akiket elzárt éi olyan hizókurára fogott, amilyenről a gyermekeket riasztó boszorkány históriája szól, vezzük az egyesitett naptár elő­nyeit s magyar fajiságunk kérdése vitán felül áll. Most kötelessége mindnyájunknak megérezni azt a történelmi elhivatottságot, amely súlyos feladatok elé állítja a ma­gyar görögkatholikusság egyet­mét. Hazánk nagy része, benne hit­sorSosaink rengetegje elszakítva van. Amíg egy hajdú kéz ökölbe tud szorulni, amig egy hajdú Szív dobban, amig magyar él ebben a pár megyében, nem kétséges, hogy az elrabolt részek vissza fog­nak' kerülni a magyar Szent Ko­rona, az apostoli király jogara alá és akkor vár miránk, magyar gö­rögkatholíkusokra a nagy feladat. Fontos nagyon %>n;os nemze i kül­detésünk van: magunkhoz kap­csolni, magyar kulturával telíteni a visszakerülő, idegen nyelven mi­séző hittestvéreink minden ideg­szálát s visszaállítani szegényeknek lelkük integritását s visszaadni őket a magyar hazának. Ha ma­gunkhoz kapcsoljuk idegen nyelvű hittestvéreinket ugyanazon, de ma­gyar nyelvű rítusunk által, csak akkor lesz nemzeti elhivatottsá­gunk beteljesedve. Ez pedig csak ugy lesz lehet­séges, ha görögkatholikus kultúr­intézményeket le esitünk. Hogy hol állítsuk fel ezeket az intézménye­ket? Hajdudorogon. APOLLÓ Pénteken, csak 1 napi§! Egy asszony kalváriája Orosz társadalmi dráma 7 felvonásban. Házasság tragédiája Szerelmi regény 7 felvonásban. —— ••!—I—M——» nwinfimMMiniÉim iiim Himim— —Wi ni Szombaton Vasárnap Rlnaldo Rinaldini Egy frakkos bandita bravúros kalandjai 8 fejezetben. LUOiUNQ ALBERTiNI a világbirü ugró és bravurszinész legújabb attrakciós filmje és a gazdag kis srő müsar. amely elmondja, miként etették, hizlalták Jancsit és Juliskát, hogy meghízva áldozatul essenek a bo­szorkánynak. A rendőrségen nem adnak hitelt a borzalmas vádnak, amellyel a nyíregyházi öregasz­szoliyt illetik éi defekíivek nyomoz­nak a relytélyes eset ügyében. — Minden ecetre a szülők "figyelmé­ben ajánljuk a kisfiú eltűnését és azt a körülményt, amelyek között egy idegen asszony magánál tar­totta, mert na ebben az estben talán csak rémhírnek is bizonyul mindaz, amit a gyermeket magánál tartó asszonyról mondanak, meg­történhet, hogy a magára hagyott gyermek csakugyan méltatlan ke­zekbe kerül. Piricse, Érpatak, Nyíregy­háza szerepe. Azt mondják, hogy Piricse, -Ér­patak, Nyíregyháza éppen ugy ki­vette részét a grékus .mozgalmak­ból, mint Hajdudorog, tehát egy­forma jogon is igényelhetik a fel­állítandó intézményeket. Azt kérde­zem: hogy 1693-ban, amikor már Hajdudorog az eszme harcosa volt, hol voltak, mik voltak még akkor a többi grékus hitközségek hol volt még akkor a 103 esztendős Nyíregyháza? De Hajdudorog nem csak múltja, hanem áldozatkészség dolgában is »fórt« ad akárkinek, aminek harmadfél századon át mái­elég bizonyítékát is adta. Sokan hi­vatkoznak egyes városok érdekében itt, meg amott már fennálló ilyen, 1 vagy olyan intézményre. Azt kér­dezem erre : hol van görögkatho­likus gimnázium, hol van görög­katholikus kántor-tanítóképző, hol van görögkatholikus internátus, leánynevelő-intézet, papnövelde ? — De ha arra az álláspontra is he­lyezkednénk, hogy idegen felekezet vagy az állam egyes intézményeit használjuk fel Saját céljainkra, vájjon el van-e érve az eredmény a cél, hogy gyermekeink grékus szel­lemben nevelkedjenek fel ?. Etre » választ megadják az eszíergimi szemináriumban és a nyíregyházi tanítóképzőben nevelt ífjaink. Nyíregyháza nem eléggé grékus hely? De beszéljünk nyíltan, hisz ma­gunk között vagyunk. Mint a görög katholíkus intézmények elhelyezé­sére alkalmas helyeket, Debrecent, Miskolcot és Nyíreegyházát emle­getik. Vájjon ezekben a városokban megtalálják-e a grékus gyerekek magyar fajiságunk megóvásáért folytato-t küzdelemben megedződött lelkek fenségesen fanatikus rítus­szeretetét, a dorogi traditiót? És ha az elszakított részek gyermekei 8 éven át nevelkednek Hajdudoro­gon, szeretném én látni, azt a pán­szláv, vagy dákoromán agitátort, aki azokban a magyar állameszmé­hez való ragaszkodást meg tudná gyengíteni. És amikor Hajdudorog grékus központtá akar fejlődni, nem hiú­ság, nem önérdek fűti, hanem ál­talános grékus érdekek vezérlik és nemzeti szempontok sarkalják s mintahogy a mullban, ugy a jeled­ben és a jövőben is -önzetlenül fog munkálkodni eme két magasz­tos eszme szolgálatában. Hajdudorog tudja, hogy egyedül csak ő az a kőszál, amelyre á ma­gyar grékusság bizton építhet. Nemcsak Dorog hiszi ezt, de meg­mondta ügyünk tanulmányozása' végett itt járt nagy Széchenyi L-t­ván a legnagyobb magyar," meg­mondta ezt a haza bölcse is, meg­mondta ezt Kossuth Laios és meg mondta szegény hazánk tragikus véget ért nagy fia, Tisza István is. A magyar grékusság Hajdudo" roggal él^'agy bukik. Élje át olyan intenziven ezt az igazságot min­den grékus, mint Gorzó And­rás dr.« i Mit mondanak a gösög. katholikusok ? Dr. Oláh cikke nem dönti el gya­korlatilag a kérdést. Romantikus és szubjektív álmodozás, nem pedig a kemény realitásokkal okosan szá­moló ember hasznot hajtó mun­kássága. A magyar görögkatholi­kusaágnak szive dobbanása, érhá­lózatának centruma, jövőjének sziklaszilárd bázisa, a forrongó fej­lődés lázas és biztató fiatalságát élő Nyíregyháza. Hogy milyen igaz a rítus, azt nem a hely dönti el. — Minden helyen nagyra tör, vagy el­mélyed a szellem. A grékus vellei­tások az idegekben, a szivekben Ián gólnak és ez a Lángolás magasra lo­bog itt, a görögkatholikusság ősi területének középpontjában, Nyír­egyházán is. Ide kell építeni, "ide fogják építeni a szemináriumot s ha kell, a gör. kath. tanítóképzőt mert ez a. város, ennek a .város­nak fejlődési lehetőségei biztosi> ják az intézmények egészséges, erő­sítő levegőjét, Szellemi és anyagi életfeltételeit. — Ez a magyar gö­rögkatholikusság egyetemének e.ős meggyőződése, j , [ , , RADIO-MIHAIilR VEZET me rt gyártmánya olcsóé* TÖKÉLETES! MEGBÍZHATÓAN olcsón Rinaldó előadások: szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 5 előadás: 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. és kárpitosáru szükségletét Suhanesz bútorcsarnokában szerezheti bs ^Nyíregyháza, Kállói ucca 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom