Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-18 / 236. szám

1927. október 18. jtófÍRVIDBK. 3 Térképek Magyarországról. * # * Az utóbbi időben gombamódra szaporodnak a különféle politikai és néprajzi térképek Magyarország földjéről. Egyik másik vállalkozó hol merészebben, hol mérsékeltebben nyiszant le egv-egy darabot az ősi tulajdonjogból. Nem gondolja meg egyik sem, hogy ezzel nemcsat az egységes földet osztj

tt szét, de a magyar nemzet egységes és osztatlan igazát is darabokra metéli. És ezz&* már anynyira mennek, hogy maholnap kénytelen elhinni a külföld, hogy a magyar nemzet tulajdonjoga csak annyjra terjed, amennyit ezen uj térképek feltüntetnek Magyarország földjéből; sőt ugyanazon szuggeráló hatással van a magyar népre is. Ha idegen jó barátaink, lenyűgözve a Wilson-féle elvektől mégis teszik azt, hogy Magyarországnak nem az ősi határáig mennek, hanem néprajzi határokat állítanak fel, még megengedhető, de ennek dacára magyar kéz nem vetemedheijk arra, hogy uj határok megvonásával operáljon kifelé, mert a magyar embernek jobban kell tudni, mint másnak, hogy menynyire terjed a magyar nemzet ősi joga. Tehát, ha mindenki más le is tér a tradicionális ezer évi alapról, a magyar nem teheti; a magyarnak a történelmi alapról lesiklani nem szabad. Mi az a történelmi alap? Az, hogy Árpád népe, amikor e földre bejött, hogy mint töryényes jogörökös a hun testvérnemzet egykori tulajdonát a ma is érvényben levó leszármazási örökösödési jog alapján birtokba vegye, itt csak morva és bolgár népek laktak, akik a gazdátlanul hagyott hunterületeket bitorolták Árpád népének beérkeztéig. Ez történelmi tény. De talált volna itt Árpád népe bármilyen más nációt, annyi tény, hogy a mai Nagymagyarország földjén: sem Cseh-Szovákia, Jugoszlávia, sem Máj\?-iRotnáno, spm osztrák birodalom nem volt, nem lehet tehát jogosan most sem, ezer év után. Enynyjt, ha másoknak nem, de nekünk tudni kell. Ez a tudat pedig minden becsületes magyar embert arra kötelez, hogy az ősi magyar földnek utolsó atomját is megvédje. Ezzel tartozik az ősöknek és az utónemzedéknek és elsősorban önmagának. Igen, mondják, de hol marad akkor a nemzetségek önrende.kező l'oga? Számoljunk le e famózus babon® jelentőségével. Azt mondják: Wilson állította fel ezt a követelményt, az önrendelkezési jogot ö köveelte a nemzetiségek részére. Tévedés! Wilson semmit sem akart! Bizonyságot szerzünk err^ nézve az egyik angol lapból, melynek magyar fordításából azt olvassuk, hogy Wilsonnak azt a hírhedt 14 pontot a párisi nemzetközi irányzat főmatadorjai adták át készen, akik ezzel azt "akarták elérni, hogy a nemzeij államokat, amelyekkel komplettségükben nem bírtak volna leigázni, darabokra szaggassák, s igy, mint parcellákat uralmuk alá vehessék. A Wilson nagy nevét tehát csak fedezettül használták. De mikor Wilson rájött arra, hogy neve alatt, mily rettenetes kínszenvedést zúdítottak Európa népeire, megrendült lelkileg, beiéőrült s belepusztult. Ennyi jelentősége van a Wilsonra való hivatkozásnak. Nos! józan ésszel, haladhatunk-e tovább is ezen az uton? Vájjon a Wilsonra való hivatkozás kötelezhet-e minket magyarokat arra, hogy e miatt ezer éves hazánk ősi határairól lemondjunk? Kötelezhet-e arra, hogy mi sajátkezű leg uj térképet készítsünk? Erre igazán csak azt felelhetjük, hogy: nem, nem, soha! Rajtunk kivül álló nagyemberek megállapították, hogy a magyar nemzettel igazságtalanság történt és hozzáteszik, hogy a világháborúban nem azért áldozta fel magát több millió ember, hogy az igazságtalanságokat véglegesen állandósítsák. Ha ez igaz, minthogy kell is hogy igaz legyen, akkor nem tűrhető, hogy Magyarország

1 csak egy barázdával is megcsonkítsák, mert ez már igazságtalanság volna s ellentmondana a nagy célnak, melyért az elesettek önmagukat feláldozták. De nem csonkitható meg Magyarország földje s igy nem állíthatók fel uj határok azért sem, mert amint Rothermere ő Iordsága igen bölcsen megállapította, a trianoni szerződés hamis és erkölcstelen alapon nyugszik, következésképen annak minden atomja hamis es erkölcstelen, azért itt határvonalakkal kísérletezni, hogy ennyi igaz, ennyi nem igaz, nem lehet. Veszedelmesek tehát az uj határokkal készült térképek, de ezek között is legveszedelmesebbek a néprajzi térképek, amelyek különböző színezéssel tüntetik ki a lakosság nemzetiségét Veszedelmessége pedig abban rejlik, hogy nem füz hozzájok magyarázatottNem fejti ki kronologikusan, hogy az egyés nemzetiségek, hogy szivárogtak e földre. Ez pedig elengedhetetlen. Ki kell mutatni az ilyen térképek margóján, hogy egyes királyaink, mikor milyen célból hívott be, mint gazda, idegeneket, hogy telepítették le őket. Majd mások mint menekültek, hogyan kerestek itt az üldözések ellen menedéket. Ez a történelmi rajz fogja a tényállást megvilágítani ugy, hogy minden elfogulatlan ember meggyőződést nyerhet arról, hogy a "Kárpátoktól és Szávától határolt földhöz egyedül a magyar nemzetnek van ősi joga. Pillér fótsef. ÚRISTEN MADÁRKÁI MARY PICKFORD NÉGY NAPIG A DIADALBAN Mit kell okvetlenül tudni a nyíregyházi lakónak és a házi gazdának? (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Tegnap jelent meg a lakások megkötöttségéről szóló várva-várt miniszteri rendelet, amelynek ismerete életkérdés a házigazda és a lakó szempontjából. A rendelet legfontosabb intézkedéseit ismertetjük az alábbiakban. Az uj lakásrendelet nyolc részből áll. Az első általános rendelkezéseket tartalmaz a háztulajdont korlátozó kivételes szabályok meghosszabbításáról. A rendelet második fejezete a bérmegállapítással foglalkozik és közli azt a skálát, amellyel a lakbérek 1929. május l-ig elérik a száz százalékot. A harmadik fejezet a felmondásra vonatkozó szabályokat foglalja magában. Különös figyelmet érdemel a K. paragrafus, amelv szó szerint a következőket mondja a szabad felmondással kapcsolatban: «Azokkal a bérlőkkel szemben, akiknek a jövedelmi adója az 1927. évben 12.000 pengő, vagy ezt meghaladó jövedelem alapján vettetett ki, a tulajdonos a szabad felmondási joggal bír már folyó év november 1-étől fogva. Ha jazonban a bérlő az alapbér 100 százalékának fizetésére a felmondástól számított 8 napon belül kötelezettséget vállal, a felmondás hatályát veszti». A 12. szakasz szószerint igy hangzik: «1929. május 1-e előtt indokolás nélkül szabadon felmondhat a háztulajdonos a bérlőnek, ha más lakásban megfelelő .elhelyezését biztosítja. Ez a jog az épület társtulajdonosát is megilleti, ha az ingatlan nagyobb hányadának tulajdonosa,. vagy pedig ha a felmondáshoz a többi társtulajdonos, vagy közülök az, akit az ingatlan nagyobb hányada illet meg, hozzájáblflbflL nOZGÓ Október hó 17-én és 18-án, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel: A TENGER Bemard Kellermann izgalmasan szép regényének filmváltozata 8 fejezetben. — A főszerepben: OLGA TSCHECHSVA. Napsugár kisasszony Vígjáték 7 felvonásban. Főszereplő: Vera Reinolds. Október 19 én, szerdán 5, 7 és 9 órakor Csak 1 napig! H^sf butles^k est Pötyike a levegőben burleszk 2 felvonásban. Pötyike karácsonya burleszk 2 felvonásban. Baster és a repülő matr»c burl. 2 felv. Buster és a csodakerék burleszk 2 felv. Mézeshetek örömei burleszk 2 felvonásban. Dodó a zsoké burleszk 2 felvonásban. Holdkóros a babám burleszk 2 felvonásban. Kacagás 14 felvonáson keresztül. Jön Úristen madárkái. Nlary Pickford Jön rul. Ha a háztulajdon joga két személyt egyenlő arányban illet meg ezzel a joggal bármelyik társulajidonos a másik hozzájárulása nélkül élhet. A társtulajdonos felmondási jogát nem zárja ki az a körülmény, ha az ingatlan nem a társas háztulajdonról szóló 1924. évi 12. törvénycikk alá eső társasház. A bérlő megfelelő elhelyezését biztosítottnak kell tekinteni, ha a részére felajánlott lakás nagyság és minőség tekintetében hasonló a felmondott lakáshoz és ha annak bére nem haladja meg jelentékehyeln a felmondott lakás bérét és' ha annak elfoglalása a bérlőt foglalkozásának folytatásában jelentékenyen nem akadályozza. A bérlőről való gondoskodást pedig megtörténtnek kell tekinteni, ha a tulajdonos a bérlőnek lakására alkalmas helyiséget bocsát rendelkezésére.* A 14. paragrafus a következőket mondja: «1. Indokolt felmondásnak van helye, ha a tulajdonos, a tulajdonát képező házba maga akar beköltözni, vagy pedig közeli hozzátartozójának akar ott lakást juttatni, feltéve, hogy sem ő, 9em hozzátartozói nem laknak saját házukban, vagy ha ott is laknak ugyan, de nincs meg viszonyaiknak és körülményeiknek megfelelő lakásuk. 2. a Ha háztulajdonos házát azért akarja lebontani, hogy helyére uj épületet építtessen. 3. Ha a háznak több tulajdonosa van, akkor azon a cimen, hogy a háztulajdonosnak, vagy hozzátartozójának lakásra van szüksége, csak egy élhet felmondással és pedig az, akit az ingatlan nagyobb hányada illet meg, vagy pedig az, akinek a felmondásához a többi társtulajdonos is hozzájárult. Jogi személy is élhet a felmondással, ha. a felmondott lakást a saját céljaira kívánja felhasználni, vagy ha építkezni akar. Ha a felmondással élő tulajdonosok vagy társtulajdonos által felajánlott külön bérleti lakást a bérlő elfogadja, ennek a háznak a tulajdonosa köteles tűnni, hogy azt a bérlő el is foglalhassa. Az állam, a törvényhatóság, község és az egyház a saját vagy a kezelése, vagy a felügyelete alatt álló alap vagy alapítvány tulajdonát képező házban több lakást is felmondhat, ha a felmondott lakást vagy lakásokat a saját céljaira kívánja felhasználni és ekkor cserelakás felajánlása nélkül is érvényes a felmondás. A fejezet ezután az albérletek felmondásáról intézkedik és a következő szakaszokban ezeket mondja ki: 1. A bútorozott vagy butorozatlanul albérletbe adott lakás albérletét a főbérlő felmondhatja az ok megjelelölése nélkül, egy hónapra. 2. Felmondható az albérlet abból az okból, hogy az albérletbe adott lakásrészre a főbérlőnek vagy hozzátartozójának van elkerülhetetlen szüksége; tizenöt napra. A főbérleteknél a főbérbeadó a határozatlan időre szóló bérlet felmondása tekintetében nincsen kötve a jejen rendeletben . meghatározott korlátoktoz. Az 1924. május l-e előtt meghatározott időre kötött főbérleti szerződést a felek negyedévi felmondással megszüntethetik, Jia a szerződés fenntartása a változott viszonyok következtében egészen méltánytalanul súlyos teherrel jár. Egész épületnek vagy az épület túlnyomó részének halálozott időre történő főbérletbe adása esetén, a háztulajdonos a főbérletet a kikötött idő lejárta előtt* negyedévi felmondással megszüntetheti, ha az