Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-16 / 235. szám

N'rmYimK. 1927. október 16. Nyíregyháza lakosságának láthatatlan adószedője. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Van ennek a városnak égy láthatatlan adószedője, akinek mindannyiunk lefizeti az obulusokat, aki megdrágítja itt a mindennapi éleiét jó egy" néhány százalékkal anélkül, hogy beszélne valaki a drágító adószedőről, anélkül, hogy kérdené valaki, miért ez a törvénytelen adózás. Mert az adó, amelyet itt szóvá teszünk, nélkülöz minden törvényes alapot és csak rajtunk múlik, • hogy opponáljunk ellene» hogy eltöröltessük a föld színéről, csak rajtunk múlik, hogy ezt a keserves mai életet megkönnyebbítsük. Azaz e

zt az adót nem is a föld színéről kell eltörölni, mert nem a földön, hanem egy kicsit magasabban van a felszín fölött, ez a láthatatlan nyíregyházi adószedő ugyanis a vasúti felüljáró utja, amelyen át a teheráru

1 fuvarozzák be a városb

a. Ez a hosszú, fárasztó ut megdrágítja a teheráruk beszállítását. Gondoljuk el, mi lenne, ha a fárasztó kapaszkodó, a hosszú, időt és energiát pazarló ut helyett közvetlen, jó ut vezetne a varos központjához közelebb eső teheráru pályaudvarhoz. Nyernének a kereskedők, iparosok, nyerne az építés ügye, mert lényegesebben olcsóbb volná az árucikkek beszállítása, lényegesebben olcsóbb volt itt az élet minden vonatkozásban. Mi az a láthatatlan hatalom, a melynek titkos ereje annyira érvényesülhet, hogy nem javítanak ezen a tarthatatlan helyzeten? Erre a kérdésre kerestem választ a város illetékes köreiben, de észrevettem, hogy ebben a kérdésben misztikus hallgatással találkozom. Mindenki helyeselte a kérdés felvetését, sürgette az élre állítását, mindenki megígért; támogatását a hétfejű sárkány iegyőzésében, és én most, amikor nyilvánosságra hozom ezt a kényes kér dést, ezennel ünnepélyesen felkérem azt a fórumot, amely illetékes itt a válaszadásra, felejen nyilvánosait, a nagy közönség szí.ie előtt: mi van a felüljáróval, miért nem épül az itj teherpályaudvar? Mert a telke készjen áll. A vasúti temető területét a város felajánlotta az uj teherpályaudvar céljára, Bálás Károly üzletvezető is kijelentette, hogy a Máv hajlandó megépíteni az uj pályaudvart közvetlenül a város kapujában. Nincs tehát semmi akadálya annak, hogy a vasúti temető helyén létesüljön végre a nyíregyháziak régi vágya, az uj teherpályaudvar. Nincs akadály. Ezt mondja mindenki Kérdjük: ha nincs semmi akadály, miért van mégis akadály, miért várat magára a legégetőbb kérdés megoldása, miért nem épül a vasúti felüljáró kálváriás és drága útját rossz emlékeink közé sülyeszto uj pályaudvar? Mi nyilvánosságra hozzukezt a kérdést, aki tud rá feleletet, válaszoljon. Ezt várja az a polgárság amely fizeti a láthatatlan és most leleplezett adószedőnek a súlyos adót, ameiy ezt a verejtékesen nehéz életet még súlyosabbá teszi. A táplálékok vitamintartalmának a felfedezése a táplálkozás helyes irányításával csökkenteni lógja a gyermekhalandóságot. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Alig múlik el egy nap, hogy akár a tudományos, akár a napilapokban meg ne jelenjen egy értekezés, egy rövidebb cikk, ismertetés a vitaminkérdésről. A gyakorlati életet is foglalkoztatja ma már a vitamin probléma, hiszen az újságok hirdetése/'között, vagy az utcai hirdetőtáblákon, plakátokon már messziről szembeötlik egy-egy hangzatos hirdetés a «Vitamindus tápszerről®, a ((Vitamindús csokoládéról®. Ki ne olvasta volna az «Akar Ön hosszuéleíü lenni? Fogyasszon vitaminban bővelkedj ilyen vagy olyanszerü élelmiszert!® felhívást? Mivel lépten-nyomon találkozunk ehhez hasonló csábos és ingerlő fei hívásokkal, amely sokakat gondolkozásra késztet, — vezetett bennünket akkor, midőn lapunk olvasóközönségének felvilágosi ást nyujtunk, mi is rejlik e hangzatos címek mögött. Már régebb idő óta ismeretes, hogy a szervezet táplálásához és. fenntartásához szerves anyagok: fehérjék, szénhidrátok, zsírok és szervetlen anyagok: víz, só foszfor, vas stb. feltétlen szükségesek. A kutató elme ezzel a felvilágosítással nem elégedet^ meg és kísérleteket folytattak olyan irányban, hogy vaj jon a fenti anyagokkal valóban .fenttartható-e az élet? A kísérletek, amelyeket hoszszu időn át állatokon végeztek, arra az eredményre vezettek, hogy ezek az anyagok önmagukban nem elegendők, hanem a "táplálékban kell lenni valamilyen anyagnak', a melyet a szervezet károsodás nélkül nem nélkülözhet. Evekig kutattak ez anyagok után, míg végül is a mindennapi élet sietett a tudomány segítségére. Ázsiában igen elterjedt betegség a beri-beri, mely rendkívül súlyos ideg- és izombénulásokkal jár és nagyon sok esetben, míg a bántalom okát ki nem derítették, halálos lefolyású volt. A vizsgálatok, amelyeket a trópusi vidékeken eszközöltek, kimutatták, hogy főképen azok be.egedtek meg e súlyos bántalomban, akik hoszszabb időn keresztül legnagyobbrészt péppel, héjjátói megfosztott rizszsel táplálkoztak, mig azok, akik héjjastól fogyasztották el a rizsét, elkerülték e végzetes kórt. Ez irányban végezték tovább a kísérleteket és galambokat, tyúkokat, nyulakat tartottak ilyen héjjátói megfosztott rizstáplálékkal, amikor is az állatok az emberhez hasonlóan megkapták ugyanazt a betegséget. Tehát a rizs héjjá tartalmazza azokat a "fontos és az élethez szükséges anyagokat, amelyek hiánya az állatok és az emberek szervezetében olyan súlyos elváltozásokat okozott. Hasonlóan a beri-berihez, — ugyancsak ilyen fontos tápanyagok hiánya okozza a skorbutot is, mely két szemben lakót s Jjogy Erzsikének messzebb volt a szemben levő szomszédja, mint Szófia, viszont Elemér urnák az özvegy biróné kis kapuja, mint az a háromszáz kilométer. Történt, hogy Elemér ur kissé megkésve jött a Belügyből, talán a villamossal volt valami vagy tudomisén, de nagyon jó kedve volt, mert hosszú levelet kapott Eszterből. Fütyörészett is a csendes utcán át s ahogy a saját ablakai alá ért, hirtelen, önkénytelen mozdulattal átnézett a túlsó oldalra. Erzsike ott állt az ablakban és mosolygott; piros volt az arca, örvendező s mintha egyenesen Elemér umak mosolygott volna... Elemér ur gyorsan elfordult és besietett a kis kapun. — A kacér lány — gondolta bosszúsan — rám nevel! Azt hiszi, elkábít az a szőke fodrosbodros feje. Pedig téved! Elővette Eszter levelét, hogy válaszoljon rá. Sietnie kell, mtrt egy óra múlva egy barátjának adott találkozót egy kávéházban. ...Szeretett kis Eszterkém, ma kissé rövidebb lesz a levelem... stb. S amint irta, minduntalan a be>tük elé furakodott a szomszéd ablakban látott mosolygás. A fehér fogak ketté harapták a betűket s ? szőke hai. megcsiklandozta Elemér ur tenyerét. — Enyje, még egy oldal sincs* hogy küldöm el igy! — s bosszúsan folytatta, sietve, de csak másfél oldal lett belőle. Azután ejment, de a világért sem nézett á(t a szomszédba. ' Pedig egészen bátran átnézhetett volna. Erzsike nem rá mor solygott, hanem épen akkor olvasta a mérnök levelét, aki irta» hogy nagy esemény előtt áll, a gyárban vezető szerephez jut, l karriert fog csinálni. Igaz, nagy [ baj, hogy haza nem jöhet, de mit ) csinálna itt, kilátástalan a helyzet. j Azonban elérkezik a boldogság 5 ideje... A boldogság idejére gondolt Erzsike s azon mosolygott. Ezt a mosolyt magyarázta félre Elemér ur. Azonban a megérzés Erzsikében is föltámadt, érezte, hogy a szomszédja ránézett s hogy reá gondolt. Igy szemből sokkal barátságosabb az arca — gondolta a kis leány — s az a cvikker jól áll neki. Meg elegáns is és gyönyörű volt az a csíkos nyakkendő rajta... Leült, hogy levelet irjon Gyurinak s a többek között ezeket irta: ...Itt lakik a szomszédban egy fiatalember, titkár a Belügyben, roppant kiállhatatlan alak s az egész viselkedése visszataszító. — Persze, csak igy messziről láttam, kövér is — nem az én zsánerem —, de nagyon szép nyakkendő volt rajta. Szeretnék Magán látni egy ilyen nyakkendőt, menynyivel jobban illene, mint neki... Egy egy egész oldalt irt Erzsike Elemér ur

ról, észre sem vette, hogy egy érdektelen egyén nem érdemli ezt. De ezt csak a válaszból tudta meg Erzsike. Gyuri levele hűvösebb és rövidebb volt, mint máskor s szintén egy egész oldalt szánt annak a megmagyarázására, hogy furcsa, ha egy leány annyira megjegyzi egy idegen ember nyakkendője színét, pláne, ha nem érdekli az, sőt ismeretlen... jóformán az egész levele arról a «pasas»-ról szól — irta Gyuri s mikor ide ért Erzsike a levél olvasásakor, keserű lett tőle a szájaize. Milyen közönséges szavakat használ ez a Gyuri. Bosszúsan tette le a levelet és három napig nem válaszolt rá. Ugyanez időben Elemér ur is szemrehányó levelet kapott Esztertől. A levél hűvös volt, kissé gúnyos is és a többek között ez allt benne: ...furcsa egy barát lehet, akinek a kedvéért maga — kis «m»-mel — képes másféloldalas levelet elküldeni nekem. Elolvastam, mig a lugason végigsétáltam. S még ez a másfél oldal is olyan Í ritka sorokban volt irva... stb. i Elemér belátta, hogy igaza van I Eszternek, de mégis bántotta, f hogy ilyen hangon "ir. Ezt mégsem i érdemelte, ő is ugy állt bosszút, j hogy három napig nem irt Eszternek. Kicsit furcsa volt, szinte égette a levél ott a zsebben. El akart menni hazulról, de az eső kezdett esni. Az ablakból nézte az esőt s várta, högy elálljon. A szemben levő ablakból is az eső végét várták. Kalap volt Erzsikén és kesztyű a kezén, hogy sétálni mehessen, ha eláll" az eső. — Ő is, én is — gondolta Elemér ur —. Ha ismernénk egymást, átszólhatnék: — Hova készül, Erzsike? — s ő felelne és bevárnánk az eső végét s együtt mennénk az utca végéig. Tovább semmi esetre. Szép ábrándos szemei vannak. Igy, távolról is egész tisztán látszik. Sötétek. Semmiesetre sem kék a szeme. Biztosan zöld. Gyönyörű tengerszinti. A költők ilyenről énekelnek. Erzsike ^edig,odaát bpsszaijkodott, hogy esik az eső! Épen most esik, mikor ő a levélírás helyett sétálni akar! Kiállhatatlan a Gyuri levele! Milyen gyanakodva ir az ő ártatlan írására. (Folytatjuk.) .„. . . SCHMIDTHAUER M^nmjtT' 11 1 I rr r reggeli előtt fél keserűvíz SCHMIDTHAUER 1 I rr r reggeli előtt fél keserűvíz megtisztítja a szervezetet a belekben képződő egészségtelen anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a rérfeeringést, megelőzi az érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődést. Kapkató kis és aagy Ivegbra. Szétküldés! kelj: Igaiáadi keserfrfc forrásvillalat Romáron. Árjegyzék ismételadókaak kívánatra,bérwentve.