Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-23 / 215. szám

'937. szeptember 23. j^tmmksL Szaboicsvármegye alispánja akciót indított a vármegye egészségügye érdekében és intéz­kedésére vasárnap délutánonként a szabolcsi falvakban egészségügyi íilmelőadások lesznek. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A méreteiben és borzalmaiban, szenvedéseiben szinte az emberi képzeletet meghaladó világháború nemcsak erkölcsi és anyagi lerom­lást vont maga után, de a köz­egészségügy terén is nagy mérték­ben éreztette kártékony hatását. A nemzetet tizedelő népbetegségek, a tuberkulózis a nagy csecsemő ha­landóság a múlthoz képest ország­szerte aránytalan emelkedést mu­tat: vármegyénkben pedig egye­nesen megdöbbentő a halálozás arányszáma, mely országos viszony latban is a legkedvezőtlenebb. — Az egészségügyi oktatás különö­sen jelentőségének felismerése óta egyre nagyobb tért hódit minden kultúrnép gondolkozásában. — Az egészségügyi propaganda terén el­vitathatatlan érdemeivel Amerika jár legelői bámulatot keltő egész­ségvédelmi berendezkedésével. — Utána Anglia, majd Németország és kisebb arányú munkájukkal csak jóvá] később a többi nemzet. Két­ségtelen bár, hogy közegészség­ügyi ártalmak ellen teljes sikerrel védekezni csak védelmi berendez­kedésekkel lehet, de addig is, mig e berendezkedések mindenkinek hozzáférhetőkké lesznek, a népmü­velés egészségügyi ágazatának a maga programmiában az egész­ségügyi köznevelést, a csecsemő, gyermek és anyavédelmet fel kell ölelnie és a felvilágosítás eszkö­zeivel a közegészségügy javítása ér­dekében közre kell hatnia. Az állam közegészségügyének megjavítása tehát a mai nehéz anyagi viszonyok közepette attól függ, hogy a nagy tömegek bir­nak-e annyi műveltséggel s annyi belátással, hogy az egészség meg­védésének és fenntartásának elemi szabályait betartsák, hiszen a tu­datlanság, a tájékozatlanság a leg­képzettebb és legönfejáldozóbb or­vos törekvéseit is részben, vagy egészben meghiúsíthatja. A tudatlanság, az analfabé iz­mus és a népegészségügyi viszo­nyok leromlása, a gyermekha­landóság közötti összefüggés min­den gondolkozó ember előtt nyil­vánvaló. Azoknak a lesújtó adatok­nak az oka, melyek vármegyénk virágos kertjének pusztulásáról szólnak, korántsem a lakosság szo­ciális helyzetében keresendő, ha­nem a tájékozatlanságban, tudat­lanságban, ez viszont a nagymérvű analfabétizmusra vezethető vissza vármegyénkben. Erre a megcáfol­hatatlan következtetésre jut ei Kovács Alajos, a statisztikai hiva­tal igazgatója is egyik munkájában, amikor azt állítja, hogy a valóság­ban nem a veleszületett gyen­geség okozza a közel 60.000 cse­csemő halálát, hanem ezt a sem­mitmondó kifejezést csak taka­róul használja az a tudatlanság és gondatlanság, amely tulajdonkép­pen ezeknek az ártatlan kisdedek­nek az életét kioltotta. A rideg statisztikai számok bizonyítják leg­eklatánsabban, hogy kevesebb gyermeket temet el a müveit, mint a műveletlen nemzet. A népbe­tegségeknek, a csecsemőhalálozás­nak van tehát hathatós orvossága: a műveltség. Ennek a komoly mérlegelése ar­ra indította a népjóléti és mun­kaügyi minisztérium egészségügyi propaganda osztályát, hogy a kul­tuszminisztériumai karöltve az ís­kolánkivüli népmüvelés keretében országos egészségügyi propagandát indítson meg, melynek hatékony keresztülvitele érdekében minden alkalmasnak kínálkozó eszközt; a sajtót, előszót, a filmet egyaránt felhasználni törekszik. Legkivált a film az, amely a vi­lág kulturális fejlődésének uj ha­tárkövét jelenti és amelynek az egészségügyi köznevelésben első­rendű szerep jut. Az oktató filmek tanulságos és vonzó hatásuk foly­tán az ismeretek szemléltetésének és elmélyítésének ma már szinte nélkülözhetetlen eszközei. Az egészségügyi reformiroda felismerve az oktató filmnek meg­becsülhetetlen jelentőségét, eddig nagy anyagi befektetéssel közel 30 filmet készíttetett, melyek főként a fertőző betegségeket" és az ellenök való védekezés módjait, az anya és csecsemővédelmet ismertetik, rendkívül szellemes és tanulságos módon. A vármegye nemeslelkü alispán­ja akinek mindenre kiterjedő gon­dossága a vármegye lakosságának minden .rendű érdékeit a legmesz­szebbmenő jóindulattal karolja fel, a filmek utján való népegészség­ügyi köznevelés megvalósítása céljából az egész vármegyére ki­terjedő mozgalmat indított meg. Elrendelte, fiogy a községi elöljá­róságok lépjenek érintkezésbe a mozgószinház tulajdonosokkal s mindazokkal, akik a filmek bemu­taatására alkalmas vetítőkészülék­kel rendelkeznek s hassanak oda, hogy a mozgószinházak havon­ként legalább egyszer lehetőleg va­sárnap délután az egészségügyi fil­mek bemutatására áengedtessenek 5 a megállapodásról a vármegyei tiszti főorvost értesítsék. A jelentések alapján az egész vármegye területére szóló program­mot az iskolánkivüli népművelési bizottság közbejöttével a várme­gyei tiszti főorvos állítja össze s azt a filmek kikölcsönzése céljából az egészségügyi reformirodának küldi meg. Ugyancsak a vármegyei tiszti főorvos állítja össze az egyes községekre vonatkozó tervezeteket, hogy a filmek minél célszerűbb kihasználása biztosittassék s közli az érdekelt községi elöljáróságok­kal. A filmek bemutatását a helybeli orvos előadása vezeti be. Az elő­adások változatossá tétele céljából kisérő programúiról (ének, zene, szavalat) a népművelési helyi bi­zottság, illetve a helyi tantestület köteles gondoskodni. A népegészségügy előbbre vi­tele, fokozása ma nemcsak az orvo­sokra hárít kötelességeket, de kö­telessége az minden közéleti té­nyezőnek, elsősorban a tanítóság­nak, mely kötelességteljesitésre pe­dagógiai felkészültségénél fogva a leghivatottab, kötelessége mind­azoknak, akiknek lelkében az em­berszeretet nemes érzelmei bonta­nak szárnyat és akik meggyőződé­ses hittel §s eltökéltséggel akar­ják a nemzet megújhodását és a magyar igazságot győzelemre vinni. Barna Jenő. A nyíregyházi nyugdíjasok küldöttsége memorandumot nynjt át Nyíregyháza ország­gyűlési képviselőjének, Rakovszky Iván dr-nak. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Vasárnap délután 3 órakor a nyíregyházi nyugdíjas vasutasok a Move helyiségében (Károlyi-tér, volt szabadkőműves páholy) érte­kezletet tartanak. A nyugdijasok [ások nyomorgó helyzetének sür­gős megjavítása érdekében Ra­kovszky Iván dr., volt belügymi­niszterhez, Nyíregyháza város or­szággyűlési képviselőjéhez juttat­nak. A memorandumot a nyíregy­házi vasutasok küldöttsége " viszi fel Budapestre RakovSzky Iván dr­országgyűlési képviselőhöz. összejövetelének az a célja, hogy véglegesen megszövegezzék azt a memorandumot, amelyet a nyugdi­Négy szabolcsi vitézt iktattak be a taktakenézi vitézi telkekbe. Az avató ünnepségen oláh iutajosok kötöttek ki, akik ma­gyar hűségüket hangoztatták. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Taktakenézen a letűnt lovagkor fényes emlékei keltek életre: négy szabolcsi vitézt iktattak be vasar­nap a taktakenézi vtézi telkekbe impozáns, mély nevelő hatású ün­nepség keretében. A legfőbb vi­téznek, Magyarország képviselőjét vitéz Toókos Gyula ezredes, törzs­kapitányt a közigazgatás nevében Dr. Pöppel Sándor tb. főszolga­bíró üdvözölte. Vitéz Barczauj­falussy Egon helyettes székkapi­tány jelentést tett a felvonuló vi­APOLLÓ fift», ciOtSrfSVön utoljára! [i Oszkár* első amerikai filmje Kalandorok országa Adolf Nlenjou: ük szerelem mostohái A két attrakció, 15 felvonás, egyszerre. Pénteken, csak 1 napig! Három sláger egyszerre! JACKIE COOGAN Fiacskám RIN-TIV0-TIN Alaszkai hős 9COVANKÓ .. A SZERELEM ISTENNŐJE A 3 filfti, 18 felvonás egyszerre. — 2 1/2 órás műsor. Előadások ke2dete: szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9, pénteken y 25, 7 és 1/al0 órakor. tézek létszámáról, Nagy Gábor dadaí tanitó pedig a megjelent le­ventékről. A birtokba iktatás ün­nep? égej istentisztelettel kezdődtek. Mednyánszky Miklós r. kath. lel­kész celebrálta a tábori misét, lel­kesítő beszédet intézvén a vitézek­hez. A ref. templomban tartott is­tentiszteleten Szabó Andor ref. lelkész méltatta a Vitézi Rend mai gasztos célját és rendeltetését. Az istentiszteletek után a köz­ségháza ludvarán díszközgyűlés volt, amelyen dr. Pöppel Sándor tb. főszolgabíró elnökölt. Palkó József uradalmi intéző küldőit ég élén hívta meg a díszközgyűlésre a Kormányzó képviselőjét, Vitéz Toókos Gyula szék kapitányt, aki­nek megérkezé ét a Himnusz hang­jaival fogadták. Berzt'viczy András körjegyző lendületes szavakban üd­vözölte Vitéz Toókos Gyulát, aki meginditó erejű beszédben válaszol és a vitézi lelkeket jelképesen át­adja a vitézeknek. A ekeket szim­bolizáló földet Szabó András ref. lelkész áldotta meg. A beiktatott vitézek: Vitéz Veres István, Vitéz Mihályi Miklós, Vitéz Lörinczy Béla és Vitéz Lászlófy Miklós, akik közül Lőrinczy Béla mond köszönetet a íelkekert. A gazdák nevében Tóber Gyula taktakenézi | főbíró üdvözölte a vitéz gazdatár­sakat, majd Palkó József indítvá­nyára a díszközgyűlés üdvözlő táviratot intézett Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóhoz. A díszközgyűlés közönsége Vitéz Í Toókos Gyula törzskapitány jel­adására elmondotta a Hiszekegyet, majd a Szózat hangzott fel és a maradandó hatágú, gyönyörű ma­I gyar ünnep véget ért. A díszközgyűlés után impozáns díszebéd volt, amelyen Taktakenéz község vendégei, a vitézek, a gaz­datársadalom képviselői nagy számban vettek reszt. A diszejé­Padlóbeeresztő, parkettzsír, minden színben s legolcsóbban Izsaynál, Luther ucca 6. szám. Telefon; 245. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom