Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-11 / 205. szám

4 jrffÍRYIDBK. 1927. szeptember 1 1 nyét olvasta fel. Jókai nagyhatású beszédet mondott az ünnepséget követő diszebéden is. amely az ág. h. ev. iskola egyik tantermében volt. Jókai beszédének emlékét örökiti meg az iskola falába illesztett márványtábla. Az iskola kertjében áll az ország legelső Petőfiszobra, amelyet Kiskőrös a környező községek segítségével 1861-ben állított halhatatlan fiának. Bennünket, nyíregyháziakat érdekelt Kiskőrösön az a vita is, amelyet a szülőváros Szabadszállással és Félegyházával folytatott, mikor el akarták vitatni Kiskőrösnek Petőfihez való kétségtelen jogát. Zoltán János a kiskőrösi Petőfi Irodalmi Kör elnöke a vitáról a következőket irja: »Hogy a vetélkedő két város egyszersmindenkorra kijózaníttassék illúzióiból, Rakssányi Kálmán földink, aki mint nyug. főjegyző ma is él még Irsánj 1872. évben formális beadványt intézett a kiskőrösi kir. járásbírósághoz, kérvén abban néhány, akkor még életben volt kiskőrösi polgárnak beidézését és eskü alatti kihallgatását arra vonatkozóan, hogy Petőfi Sándor tényleg Kiskőrösön szülelett. Ámbár ez a kérdés az ötvenes évek elején tisztázást nyert és pedig ugy, hogy ahhoz kétség egyáltalán ' nem férhetett, a kiskőrösi kir. járásbíróság, az ország felizgatott közvéleményére való tekintettel és hogy a vitát bíróilag is és végleg eldönt e, tényleg beidézte és ki is hallgatta a megjelölt tanukat s azoknak eskü alatt kivett vallomása alapján minden kétséget kizáróan megállapította, hogy Petőfi Sándor valóban Kiskőrösön született — 1822 december 31-én«. Letartóztatták Nyíregyházán Kovács Jánost, aki két kerékpárt és egy varrógépet lopott el. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A nyíregyházi rendőrség a napokban egy notórius tolvajt fogott el, aki nemcsak hogy bicikliket lopott, hanem a maga nemében páratlan merészséggel behatolt egy nyíregyházi lakásban, ahonnán értékes varrógépet tulajdonított el minden feltűnés nélkül. A letartóztatott notórius bűnöző Kovács János, akinek kedvelt foglalkozása, hogy az utcán hagyott bicikliket ellopta és áruba bocsátja. Nyíregyházán az utóbbi időkben egymásután két bicikli tünt el az utcáról. Kovács megleste az üzletbe betérő bicikliseket és mikor észrevette, hogy nem figyelnek a kerékpárra, felült é3 sebes iramban elhaj a'ott. A lopott bicikliket rendszerint a falvakban értékesítette. Mikor látta, hogy a kerékpárlopás terén milyen nagy sikerei vannak elhatározta, hogy kiterjeszti müködér si körét. Egy napon észrevette, hogy a Körte-utca egyik házában a folyosón varrógép áll. Az utcaajtó nyitva volt, az udvaron senki sem tartózkodott, nem mutatkoztak a lakás körül sem és Kovács nyugodtan besétált, a hátára vette a varrógépet és észrevétlenül eltávozott vele. A varrógépet egy bessenyődi gazdálkodónak adta el jó pénzen. Mikor a rendőrség tudomást szerzett a szokatlanul merész lopásról, mindjárt Kovács kezét sejtették benne és ellene fordult a gyanú azért is, mert a lopások után eltűnt a városból. A napokban újra előkerült. Bekísérték a rendőrségre, vallatóra fogták és kénytelen volt beismerni, hogy a bicikliket is, a varrógépet is ő lopta el. A lopott tárgyak megkerültek és Kovácsot átkísérték a kir. ügyészségre. Három város. Nyíregyháza—Miskolc—Debrecen. Úti jegyzetek. XIII. Pető

li kiskőrösi dajkája. — Jókai Kiskőrösön. Kiskőrösön a nyíregyházi kirándulók érdeklődtünk, él-e ott a Petőfi-kultusz ? — örömmel halloituk, hogy a kiskőrösi Petőfi Irodalmi Kör lelkes kutatója minden Petőfi emléknek, ébrentartója a nagy költő iránt való hálának és örök szeretetnek. Aki Petőfi szülőházában jár, megkapja azt a kis füzetet, amelyet Zoltán János, a Petőfi Irodalmi Kör elnöke irt a .nagy költő szülőházának kegyeletes látogatói számára. A kis füzet közli Petőfi születési, anyakönyvi kivonatának másolatát A kiskőrösi ágostai h. evangélikus egyház anyakönyveinek IV. kötetében, a 127. lapon, van a Petőfi születésére és megkeresztelésére vonatkozó bejegyzés, amely 1823. január első napján történt. A szülők neve: Stephanus Petrovics és Mária Hrusz. A keresztelő lelkész: Martiny Mihály. Az anyakönyvi kivonat bekeretezett második példánya ki van függesztve a költő szülőházában is. A Petőfi Irodalmi Kör elnöke áttekintést ad tájékoztató füze tében arról, hogyan kerültek Petőfi szülei Kiskőrösre, Petrovits István mészáros mester és hitvese Hrusz Mária Maglódon keltek együvé, ahol Hrusz Mária Martiny Mihály ottani evang. lelkész családjánál állott szolgálatban. Martinyék nagyon szerették a fiatal párt és amikor Martinyt Kiskőrösre választották meg, a lelkész birta rá Petrovitsékat, akik akkor Aszódon laktak, hogy jöjjenek Kiskőrösre lakni és béreljék ki a községi husszéket. A költő szülei át is jöttek. Petrovitsék 1822-ben át is költöztek Kiskörősre és kibérelték a régi kiskőrö-i vendégfogadóban lévő mészárszéket. Átköltözésük évének, 1822-nek Szilveszter éjszakáján született első fiu gyermekük, akit 1823. január 1-én Sándor névre kereszteltek. Az újszülött nagyon gyenge volt és borvizzel kevert langyos vízben fürösztgették hónapokon át, hogy megtarthassák az életnek. PetrovitSné hosszú ideig betegeskedett és nem tudta gondozni gyermekét. Ekkor fogadták Sándor mellé Kurucz Zsuzsannát, aki nagy szeretettel gondozta ápolta a gyönge gvermeket. Dallal altatgatta és dalos kedvéről kapta a Nótás Zsuzsi elnevezést. Kurucz Zsuzsanna az, akit Petőfi a »Szülőföldemen« c. költeményében megénekel, az ő nótája volt: Cserebogár, sárga cserebogár. A dajka tizenhat éven át volt kedvelt szolgálója a Petrovits házaspárnak. Nyolcvannégy éves korában halt meg Kiskőrösön s az ottani Petőfi Irodalmi Kör 1926. julius havában kőbe faragott emléket állított sirja fölé. Petőfi kiskőrösi dajkájának síremlékét a mult év augusztus hó 1-én avatták fel a Petőfi Társaság részvételével és Kurucz Zsuzsánna nevét örökiti meg Kiskőrös egyik utcája is. Petőfi szülőházát, amelyet Petrovits István mészáros mester amig Kiskőrösön lakott. Makovinyi Márton borbély mestertől bérelt, 1878 május' 24-én az írók és MűvészekTársasága vette meg 800 forintért. A birtokbavétel 1880 október 16-án ünnepségek között történt. Jókai Mór mondotta az ünnepi beszédet, Komócsv József alkalmi költeméAzzal kezdem, hogy Nyiregyházán minden tizedik háztulajdonosnak sarokháza van, amiben mindenesetre Miskolc és Debrecen hátul marad. Nyíregyházának központja van, Miskolcnak és Debrecennek csak középvonala. Miskolc egy hosszú hernyó rövid lábakkal, Nyiregyháza pókháló. Mi kolc, Debrecen és Nyiregyháza versenyre keltek a városszépítés terén. Legnehezebb feladata Miskolcnak volt, legszebb Nyíregyházának, legkevesebbet tett Debrecen, mely ujabban csak a Péterfián tudott uj, bár igen szép parkot teremteni. Miskolc minden szélesebb utcáját végig bevirágozta, miután terekkel szűken rendelkezik, de Nyíregyháza csupa virágos ter, valóságos kis paradicsom. Mi kolcnak van Szinvája és Peceje, de bár ne volna, mert u<?v összekuszálják a város rajzát, hogy pályadíjakkal se

m lehet rendet teremteni, bár Hodobay polgármester legfőbb programmja a városszépítés. Bencs Kálmánnak hálásabb tere van a városszépítésre s buzgóságban sem marad Hodobay mögöttDebrecen azonban még m'indig porfészek. A mult hónapban egy különös vihar felkapta Debrecen porát s hatalmas, sötét fellegek alakiában egész Nyíregyházára lódította. Nagy baja e városnak a vízhiány. Ez a baj meg van Nyíregyházán is, de itt szorgalmasabban öntöznek. A »Nyirvidék« többször rámutatott már arra, hogy ha Nyíregyházán megoldják á vizzej összefüggő kérdé-ei.et, azután a haladás minden utja nyitva áll. A vizkérdés a három város között Nyíregyházán a íegmegoldatlanabb. Miskolcnak volna a legjobb vizforrása, de rossz a csőhálózata. Mihelyt nagyobb esőzések állanak be, a vize annyira megzavarodik, hogy teljesen hasznavehetetlen s kiórozásra szorul. Debrecen vízvezetéke jobban működik, vize élvezhetőbb. Nyíregyházán alig találni tiszta kutvfzei s legjobb kútja, a Józsa-kut is elhanyagolt állapotban van, ugy, hogy a kieresztett víz egv része visszacsurog a kútba. Nyíregyházán addig i; míg megoldható lesz a vízvezeték kiépítése, ártézi kutakra van szükség. E tekintetben jó példa Szentes, ahol majd minden szabadabb helyen állandóan ontják a vizet az ártézi kutak. Miskolcot vonzóvá csak a közeli Bükk csodás, fenséges vidéke teszi. Tapolca, Lillafüred, Hámor odacsalogatja egész Csonkamagyarországot. Az Avas kihasználásával, szépítésével mesés célokat lehet elérni. Debrecen csak a Nagyerdővel tündöklik, amely tudja Isten, de még sem olyan kedves, barátságos, mint Nyiregyháza Erzsébet-íigete és Sóstója. Ez a mi kis erdőnk és Sóstónk ma már olyan tiszta és rendes, hogy tán nem is volna jó, ha még kulturáltabb volna. Meg keli hagyni valamit az erdők vadonából is. A debreceni nagyerdő nagyobb része annyira el van hanyagolva, hogy az üdülést kereső közönség hamarabb visszafordul, mint a sóstói erdő sétálója. Miskolcnak vannak városrészei, melyekben az utcarendezéseket ötven éven át sem lehet keresztül vinni. A Gordon csupa zsákutca, a Pece környéke krix-krax, Debrecen a belvároson tul egy óriási falu köröskörül s óriási terjedelme legyűri azt a lehetőséget, hogy hamarosan igazi nagy várossá tudjon átalakulni. Csak Nyiregyháza halad egészséges, megnyugtató irányban, minden feltételével a nagy város teljes kialakulásának. Ha lesz vízvezetéke, csatornája blflbflL nOZGÓ Szeptember hó 10-én és 11-én, szombaton 5, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor Budapest előtt itt először! A legvidámabb özvegy Egy ravasz fruska vidám kalandjai 7 felvonásban. Főszereplő: Laura la Plánte. Universal-attrakció 7 felvonásban. Főszereplők: Hause Peters és Peggy Montgomery. Előzetes jelentés: Szeptember 12, 13, hétfőn é3 kedden Visszatérés a halálból André Nox. !®ÉniOF Margaret Livingstone. IsKoláK részére • i rr Izsay festékkereskedésében, Luther ucca 6. Telefon: 2-á5.