Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-08 / 203. szám

JMYÍRYIDÉK. 1927. szeptember 8 A nézőtér némi átalakításával és olcsóbb helyárak létesítésével lehet fokozni a szinházbajárást A társulatot vissza kell állítani a békenivóra. A közönség bonckése alá ke­rült a nyíregyházi szinház ügye s remélhető, hogy a bon­colgatás során feltárandó betege­részek megismerése nyomán a kö­zönség részéről adandó kezelési módok tanulságainak leszűrése után olyan gyógyszert lehet lesz — ha nem is véglegesen, de leg­alább hosszú időre — megállapí­tani, ami biztosítja a nyugodt gyógyulási folyamatot és áthidalja azt az időt, ami egy uj, modern szinház építésének ideje közt el­telik. No, de lássuk a beteget. Egyik hibája a színháznak, ami erősen befolyásolja a látogatottsá­got is, hogy kicsiny volta mellet 1 nem lehet a helyárak megállapí­tásánál a harmonikus átmenetet biztosítani. A hely és az ár kör zött oly éles a különbözet, ami szinte lehetetlenné teszi, még nor­mális viszonyok között is, egyes társadalmi réíegeknek a színházba járást nagyobb anyagi megerőltetés nélkül. A közönségnek az a része, amelyik ugy társadalmi állásánál, mint műveltségénél fogva méltán igényelné a páholyban, avagy a zsöllyén való elhelyezkedést — ke­vés kivétellel — nem bírja hu­zamosabb ideig a 3.20 P, illetve 2.80 P-ős helyárat megfizetni. — Bérlet utján olcsóbbak ugyan az árak, viszont nem rendelkezik olyan felesleges tőkével, melyet színházi jegyekbe fektethetne. — Ugyanez a helyzet a támlásszéknél is. Az erkély ,1—III. sorai egyenlő árúak a zsöllye, illetve támlásszék áraival, holott ha az ember ide az azokban való tartózkodás még a legjobb előadás alkalmával is bizonyos tortura jellegével bir. A karzati ülőhelyek némi átala­kítással és csinosítással szintén két részre volnának oszthatók. Tessék csak megfigyelni a fővárosi másod­és harmademeleti ülőhelyeket, milyen nagyszerűen vannak konstruálva és milyen jó az átte­kinthetőség. A mi rozzant karza­tunk a látás szempontjából nem is olyan rossz. Sőt! a középsorok és az oldalülések a nézőtér feléig egészen jó helyek. Ha ezek átalakít­tatnának s különösen ha némi kis szorulással egy harmadik sort le­hetne a két oldalon beállítani, ugy megvolna oldva a kisembe­rek színházba járhatásának a kérdése is. Tessenek talán ezen gondolkozni igén tisztelt színházi illetékesek! Most nézzük a betegségét egy másik oldaláról. Nem állítok valótlanságot, amikor azt mondom, hogy nálunk a színházi viszonyok visszafejlőd­tek. Visszafejlődtek pedig a há­ború előtti állapotba. Értem ez­alatt a szezon tartamát. A béke­időben ugyanis az volt a helyzet, hogy két hónapos szezonnál hosz­Szabb időt nem birt el Nyíregy­háza. A második hónap utolsó két hete már csak a bucsuelőadá­sok tartásával vonzott közönséget a színházba. Aki figyelemmel ki­sérte az utolsó két szezont, az föltétlen be fogja látni ez állítás valódiságát. Az eltérés csak az, hogy utóbbi esetben már a juta­lomjátékok sem tudták a színházat tozva, »mindenáron az »EI Debre­centők elv alapjáéi állottak. Most már van téli színházunk, de nincsen benne öröme sem a kö­zönségnek, sem a direktornak. — Holott egy kis erős nyomással rá lehetett volna venni Debrecent, hogy ossza kétfelé a téli szezont s engedje át a társulatot télen hat hétre és tavasszal hat hétre, ami teljesen elegendő lett .volna arra, hogy az uj darabokat bemutassa a társulat. Viszont a közönség sem lett volna teljesen kimerítve anya­gi téren. A tul hosszú szüneteknek va­lami Kolumbus-íojása szerű aka­dályának kell lenni. Régebben is játszottak ezen a színpadon olyan diszletezést kívánó darabokat, mint ma és 10—fél 11 órára vé­ge volt a darabnak. Igaz, hogy gz előadás 8 óra után pár perccel megkezdődött s a közönség 1 sem fél 9-kor ment színházba.) Egre­dül Az ember tragédiája tartott el éjfélig. Az operettek sohasem lettek «meghuzva» s a leglátványo;­sabb darab is lement 'fél ll-re. Tehát egy kis utánjárással ezt az akadályt is el lehet hárítani. Szándékosan hagyom utoljára a legkényesebb és a legégetőbb 1 kér­dést, a tagok elleni kifogások bí­rálatát. Nem akarom az itt szere­pelt művészeket egyénileg bírá­lat alá venni, mert ez hosszadal­mas s ma már célszerűtlen vol,n,» Ehelyett az utolsó 20—25 év -szín­házi történetében előforduló s Nyír­egyházán, a debreceni szinikerü­let igazgatóinál, miint pl. Kom­játhy, Makó és Zilahynál szerződ­ve volt néhány tagnak a nevét sorolom fel. Ezek között ottjátjukj a hölgyek között P. Menszáros Báthory G., Hahnel Aranka, Felhő Rózsi, Rózsa Lili. Zilahyné Sing­hoffer Vilma, Gyöngyi Jolán, a férfiak közül Tanay, Sebestyén Géza, Csortos Gyula. Krémer Jenő, Klenovits György, Bérczy Ernő, Gyöngyi Izsó, Palágyi, Lu­gosi, Krasznay Ernő, Mezey An­dor neveit, kik részben még ma is élő s országos nevű fővárosi biflbflL nOZQÓ Szeptember hó 7 én és 8-án, szerdán 5, 7 és 9, csütörtökön 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel: Álom a boldoságról Bűbájos 8 felvonás. — Főszereplők: Harry Liedtfce,Es2terházy Ágnes. Gyönjrörvadász Kalandos történet 7 felvonásban. — Főszereplők: Irene Rich és C3iv« &&*oocfc. Előzetes jelentés; Pénteken, szombaton és vasárnap Laura la Plante első idei filmje Budapest előtt kerül bemutatásra: Legvidámabb özvegy. Lavina fóőse Hause Peters művészek, részben az ország na­gyobb társulatainál, mint Kassa, Kolozsvár, Arad stb. működtek s kik művészetükkel mindannyian igazolták a Nyirvidék akkori kriti­kusainak azon megállapítását, hogy művészetük predesztinálja őket ugy a fővárosi, mint a leg jobb vidéki színtársulatok tagjai so­rába. Attól a közönségtől, ame­lyik ilyen színművészek ajkairól él­vezte a zengzetes magyar nyelven előadott bármily nemzet íróinak müveit s attól a közönségtől,' melyet ilyen nagy nevek viselői ta­nítottak évek hosszú során át a magyar színjátszást megismerni és megszeretni és nem lehet zokon venni, ha művészi té­ren ma is megkívánia csak meg­közelítőleg is azt a reprezentábi­lis értéket, melyben nevelődött. S ha az utóbbi évek történetét szigo­rú kritikai szemüvegen át vizs­gáljuk, meg kell állapítani, hogy nem kapta'teljes mértékben azt, amire nevelve, amire szokla.va lett. Vajmi ritkán látta a színpadon az -alakítandó személyt, többnyire Imagát a színészt a maga egyénisé­gében látta. Gulyás igazgatónak tudnia, ismernie kell a nyíregyházi szinház történetét. Ismernie kell azokat az erőket, akik itt működtek. Nem kétli senkisem, hogy ő ezt ne tudná, hiszen nem "mai gye­rek és ami a fő, komoly művész­ember. Tudja mindenki, hogy szereti hivatását, szereti a várost és annak közönségét. És ezek mind kötelezettséget rónak reá. — Tudjuk, hogy milyen körülmények között vette át a szinház vezetését. Azok a súlyos ..hibák, melyek tör­téntek, óriási feladatok elé álli-ot­ták. Sok minden nem az ő akarata, nem az ideális művészember akarata szerint történhetett. — Ha azonban sikerül neki mindént le­győznie és sikerül neki olyan tár­sulatot lassanként megszervezni, mint amilyenre a szinház múltja őt kötelezi, akkor sikerült neki a szinház legnagyobb válságát meg­oldani, mert megtudja törni a kö­zönség közönyének és részvétlen­ségének fagyos jegét. S ha min­denki meg fogja találni a színház­ban az anyagi erejéhez s társa­dalmi állásához mért helyet s egv téli és egy tavaszi — nem hosz­szura nyúlt — szezon beállításával a közönség teherbiróképessége is a megfelelő mértékben lesz csak igénybe véve, akkor ismét egymás­ra talál direktor és közönség s vállvetett munkával igyekeznek megépíteni ugy a várost, mint a magyar színészetet megillető csar­nokát a magyar színjátszásnak. Falusi, 310 holdas l»i»l f tL P r"a ai a ju ÜZ a OllIOK 3 szobás téglaházzal, kitűnő és bőséges gazdasági épületekkel. Vasút és posta 1/ 2 kim.-re. Ár; holdanként 500 pengő. Eladja: Simák és Nagy iroda Nyíregyháza. 5254-5 Csak i*ivid ideig! Nyíregyházán, a Búza-téren. Ma, szerdán az országoshírű mr COLOSSEUM CIRKUSZ Magyarország legjobb, legnagyobb cirkuszvállalata. 80 tagu személyzet. VilághlrQ artisták. 12 tagu szimfonikus zenekar. Az öt világrész exotikus vadállatai. Oroszlánok, medvék, különböző fajú majomcsaládok, óriás kígyók, farkasok stb. stb. Szerdán, szeptember hó 7-én narvtr morvtivíM rfícra 1/\aHácf Csütörtökön, 2 nagy ünnepi előadás, este 8 órai kezdettel: "^ÖJ HiCgnyilU UldlClUdUddi délután 4 órakor és este 8 órakor. A vadállatok egész nap megtekinthetők délelőtt 9 órától este 7 óráig. 5236

Next

/
Oldalképek
Tartalom