Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-07 / 202. szám

2 JSÍYIRYmÉíC. mi IIIIHWMH t^N.Tda^aawMawaMMwaggiiBWBBMW^íar taa 1327. szeptember 7 Költözik a cseh pénz­verde. Azonközben, hogy Benes jelen­töségnélküli egyéni akciónak mi­nősítette Lord "Rothermere világ­szerte nagy feltűnést keltő sikra­szállását Magyarország mellett, — egyik kollegája, a vasutügyi mi­niszter ugy látszik, másképpen látja a dolgok folyását, mint külügy­minisztertársa. Erre vall az a nyi­latkozat, amit Neuman cseh mini z ter tett a cseh iparospárt pozsonyi ülésén. Kijelentette ugyanis, hogy a körmöcbányai pénzverőt Pragába fogják áthelyezni: «nehogy baj le­gyen, fia esetleg valami történik». A miniszternek ezt a nyilatkoza­tát élesen támadják egyes cseh la­pok, mert szerintök ezzel ország­világ előtt tanúságot tesz a cseh kormány arról, hogy nem érzi biz­tosnak lába alatt a talajt s Felsö­magyarország birtoklása csak ideig lenes. Más lapok szerint a minisz­ter nyilatkozatával a magyarokat tovább uszitja Trianon ellen, ami­kor a cseh poziciógyengeségét ilye­ténképen elárulja. Aki figyelemmel kiséri a csehek felsőmagyarországi berendezkedé­sét és magatartását, régóta tehette azt a megfigyelést, hogy ez az ura­lom csakugyan ideiglenes jellegű. Valósággal" gyarmatként szállották meg a' cseh bevándorló hivatalno­kok és szerencsevadászok a Magyar országból lehasított földet, szem­látomást azzal a célzattal, hogy, azt minél jobban kihasználják s a rablógazdasággal szerzett kin­cseket mihamarabb áttolják a szű­kebb értelembe vett cseh földre. Még a legvigasztalanabb idősza­kokban is azzal vigasztalta magát a felvidéki magyarság,: ennek a nemtelen eljárásnak az a háttere, hogy a csehek tisztában vannak az­zal," hogy az a terület nem sokáig fog az övék maradni. Most már/ hogy a Rothermere-akció megfújta az utolsó Ítélet kürtjét és az euró­pai közvélemény előrángatja a cseh birtokmachinációkat és egyéb politikai suskusokat, már csak­ugyan nem tudja megtartani a cseh kormány azt a látszatot, hogy hatalma az Ős magyar földön ál­landó lehetne. Próbálkozik politi­kai sakkhuzásokkal védekezni a /íemes angol fölényes és biztos tá­madása ellen, próbálja azt kiseb­bíteni, jelentéktelen színben feltün­tetni: mind hiába. Amint a cseh la­pok már nyiltan is megmondják* átlátszó a cseh uralom tarthatatlan­sága. Szóval a körmöcbányai pénzver­dét elcipelik Prágába. Arra az időre emlékeztet e z a költözködés, mikor a törököket kivertük Magyar országból. Akkor is magukkal ci­peltek a visszavonuló ozmán csa­patok mindent, igy kerültek a Corvinák iis Konstaniinápolyba, ami elvihető, mert tudták, hogy sohasem jönnek többet vissza. Re­méljük, hogy nemsokára Felsőma­gyarország is örökre Istenhozzádot mondhat a cseh uralomnak smajd a Prágába hordozott corvinákból is visszakapunk egyet-mást. Lel.et, hogy a körmöcbányai pénzverdét is. — Beiratások a Volkmann-zene­iskolában. V. Volkmann Róza ze­neiskolájában (Luther-tér 11.) a beiratások szeptember hó 1-én kezdődtek. Tandíj havi 14 pengő, beiratási díj 14 pengő. Kállay Miklós szabolcsi főispán, aki Bío de laneiróba utazott a Nemzetközi Parlamenti Unió kereskedelmi konferenciájára, két levelet irt a „Flandria" óceángőzösről. Az egyik levél Portugálián át, a másik pedig a Kanári szigetekről érkezett Nyíregyházára. - Közvetlen az elindulás után óriási két és felnapos viharba jutott a „Flandria" — A magyar kiküldöttek pompásan érzik magukat. (A «Nyirvidék» tudósítójától.^ Kállay Miklós dr. szabolcsi fő­ispán, aki Rio de Janeiroba uta­zott a nemzetközi parlamenti unió kereskedelmi konferenciájára két levelet irt a «Flandria» óceángő­zösről, amelyen tudvalevőleg a ma­gyar kiküldöttek mint Brazilia ál­lam vendégei utaznak. Az egyik le­vélen egy portugáliai kikötő postájának bélyegzője olvasható. Ez a levél szárazföldi uton került haza. A másik levelet a Kanári szigeteken adta le a «Flandria» gő­zös postája s ez Londonon keresz­tül érkezett Harsányi László főis­pán ititkár cimére, akiknek a fő­ispán mindkét levelet irta. A leveleken a különböző hiva­talos intézkedéseken kívül leírja a főispán, hogy Amsterdamból, ahová szerencsésen megérkeztek, szeptember 17-én reggel indultak el. Másnap óriási vihar tört ki, amely két és fél nappal hosz­szabbitotta meg a hajó útját. A viharról jóizü humorral a követke­zőket írja a főispán: — Ma a tenger igen rossz volt, de megúsztam, bár néha hajszá­lon mult a vármegye becsülete. Az, első levelet augusztus 19-iki keltezéssel, a másodikat pedig augusztus 24-ikével adták fel. A magyar kiküldöttek pompásan érzik magukat, a hangulat kitűnő, az el­látás fejedelmi. — Még soha nem spóroltam ennyit — írja a főispán — a mai napig 1.0 pengőt se tudtam még elkölteni a hajón, mert minden el­képzelhetővel ellátnak bennünket. "A «F!andria» a legnagyobb va­lószínűség szerint a mái * napon érkezettmeg Braziliába s amint re­méljük és kívánjuk; a legszeren­csésebben. Érettségi találkozó a nyíregyházi Kossnth reálgimnáziumban. érhetjük el. örömmel állapítja meg, hogy a megjeleltek szépered­ményt elérve, helyezkedtek el a társadalmi életben, s utm utalást adva a jövőre, áldáskivánattal fe­jezte be beszédéi. Majd Moravszky Ferenc nyűg­főgimnáziumi igazgató, a görög nyelv s jirodalom tanára mutat rá arra, hogy az ujabb kor követel­ménye szerint egyre inkább hát­térbe szorul a középiskolákban a görög nyelv tanítása, aminek ne­velő hatását hosszú nemzedékek érezték. A megjelentek támogatá­sát kéri arra nézve, hogy a görög nyelv az ujabban bevezetett mo­dern nyelvekkel egyenlő elbánás, ban részesüljön. Szere .eüe] köszön­tötte régi diákjait és Isten áldásit kérte rájuk és családjaikra. Ezután a volt diákok felkeres­ték az elhunyt tanárok sirját, s majd ezt követőleg a Koronában társas ebéd volt, amelyei Dr. Ga­ray Gyula, Dr. Vietórisz József, Moravszkv Ferenc, Vietórisz László és többen felszólaltak é; elmondották diák élményeiket. — Közben pedig 1000 pengős alapít­ványt létesítettek a szegénysorsu és legjobb matematikus-fizi'\u;szá­mára, a kedves osztályfőnökük és tanáruk: Eltscher Simon emlé. é.e. Majd a Sóstógyógyfürdőre vonult ki a társaság, ahol a késő (esti órákig maradt együtt és szétosz­lottak a szép nap emlékével. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A nyíregyházi Kossuth Lajos reálgimnázium husz éw el ezelőtt '.végzett növendékei jöttek össze szeptember 4. napján találkozóra, hogy leróják hálájukat az iskola iránt, — szere tetőket nyilvánítsák a még életben levő tanáraiknak és hálás kegyelettel emlékezzenek meg az elhunyt tanárok és osztálytár­saikról. Megjelentek : Barkóczy Ferenc máv. intéző, Dr. Barna Jenő or­vos, Dr. Böhrrt Ignác ügyvéd, Fer­tály Lajos máv. "intéző, Fényes Gyula földbirtokos, Dr. Foitin Endre kir. törvényszéki bíró, Dr. Fried Sándor orvos, Dr. Garay Gyula ügyvéd, Harts.ein Endre földbirtokos, Dr. Huray Lajos m. kir. állami főállatorvos, Kapossy Ferenc máv. intéző, Dr. Lakatos Ernő ügyvéd, Mikecz Pál Nyirviz­társulati főmérnök, Dr. Molnár Viktor orvos, Nagy Pál községi főjegyző, Rosenwasser Kálmán ve­gyészmérnök, Seress Józ.ef máv. intéző, Dr. Szabó Sándor ügyvéd, Dr. Szőke Sándor kórházi főorvos, Dr. Tóth László vármegyei fő­jegyző, Vietórisz László ev. lel­kész, Zoltán Bertalan földbirtokos­Vietórisz László, a Ferencz Jó­zsef-rend lovagja, Diósgyőr-vas^ gyári ev. lelkész mondotta el ha­talmas alkalmi beszédét, amelyre Dr. Vietórisz József az intézet igazgatója, elérzékenyült 'szívből fakadó szavakkal valaszolt. Örül — úgymond — e kedves találkozó­nak, "mert igazolását látja benne annak az egészséges, de sok go­nosz ember által lejáratott Iiberá is szellemnek, amit a főgimnázium plántált és plántál ma is az ifjú­ság szivébe. Azt látja, hogy a lelki kapcsolatot megújítani, megerősí­teni vágyó öreg-diák sereg érték­nek ismeri azt, amit az Alma Ma­tertől kapott .utravalóul. Szeretetét ajánlja fel a jelenlegi tanári kar őszinte meleg barátságát a meg­jelenteknek, s arra kéri őket, hogy a maguk, családjuk boldogságának munkálása mellett — e sorsdöntő napokban — a" haza, a nemzet iránt tartozó kötelességeik önfeláldozó teljesítéséről meg ne feledkezze­nek. Ma minden magyar ember vál Iára ólomsulyként nehezedik e szent kötelességtöbblet, s nemcsak a gazdasági, hanem a szellemi és,er­kölcsi téren is meg kell valósi ta­nunk a többtermelést, mert létünk fenmaradását és az ország feltá­madását csak igy biztosítjuk és BÚTOR szükségleté 1 megbízhatóan és olcsón GSiick Jenő bútoráruházában, Vay Ádám­utca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapítva 1903. Telefen: 234. 3391-2 kerül villamos megállónál egy telektömb. Értekezhetni és megvenni lehet Kovács Dezső oki. mérnők tervező és vállalkozó irodájában, Széchenyi-út 28/a. Telefon: 495. szám. Ugyanott salétrommenles TARCALI TÉGLA, kis és nagyméretű, I-ső osztályú azonnali szállításra kicsinyben és nagyban kapható. 5214 Nemzeigyalázási eljárás az ócskapiac jogtalan használata következtében. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Nyíregyházán a piacokat be­járta a kontárokat ellenőrző bizott­ság a rendőrség emberei kíséreté­ben. Egy vásári árus uj ruhafélé­ket árusított , az ócskapiacon, amit a bizottság kifogásolt és felszólí­totta a kisvárdai árust, hogy hagyja el a piacot. Az árusító asz­szony nagyon megharagudott az ócskapiacról való kilakoltatása miatt és inkább otthagyta egész árukészletét, de nem költözött el a megváltott piaci helyéről. Az árut bevitték a rendőrségre, az asszony ellen pedig, aki az ócs­kapiaci razzia miatt ócsárolta a «magyar viszonyokab nemzetgya­lázás cimén indult meg az eljá­rás. D Kötőit ruhák Preisernél, Zrí­nyi Ilona-utca 4. 3x Bencz András kútfúrási vállalata Kossuth u. 53 Telefon: 420. Elvállal minden néven nevezendő és méretű turott kutakat a legmesszebb­menő garancia mellett. Kívánatra kitűnő referenciákkkal szolgálok. Kátrány, karboiíneum, bor fedéllemez, kész olajfestókak legolcsóbban Izsay festékkereskedésében, Luther ucca 6. Telefon: 2-á5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom