Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-30 / 221. szám

JAÍRVIDÍ w 1927. szeptember 30 Járkálás az ej járdák Séta a homokbuckáik között. A város képe megváltozott. A máskor akadálytalanul lebonyolítható élénk forgalom ma meg-megakad. Kövek tömege, kis homokhegyek emelkednek szerte a város utcáin. Ugy néznek most ki az utcák, mint a lakások költözködés ide jén. Kíváncsi vagyok az emberek véleményére, hogy és miként fogadják az ujabb rendet megelőző rendetlenséget. Első utam természetesen a város főbb utvonalain folyó munkákhoz s a füstölgő kazáiok felé vezet. Hatalmas üstökben olvad az asztfaltjárda anyaga. Átható erős szag üti meg az ember orrát, amint közelükbe jut. A korzó szépei messzi elkerülik ezt a veszedelmes helyet. Most ő rájuk veszedelmes e tájék, mig máskor ők voltak veszedelmesek e tájakon. Már t. i. abból a szempontból, hogy a lobbanékony fiatalság szive megjelenésükkel a gyorsvonat kerekeinek kattogásához hasonló, kalimpáló müveietet végzett, .azonkívül sok álmatlan éjszakának, nemkülönben bubánatukban földhöz vert boros pohár halálának lettek okozói. Vésztjósló szempillantások lövellnek az izzadó, szurtos, marcona kinézésű, — de alapjában vajszjvü — munkások felé, amiért elűzték mindent felforgató munkájukkal a megszokott flörtölő helyről a libegő, tengő léptekbe' járó hölgysereget. Intervju a kocsi-uton. Látva ezt a nagy felfordulást, gondolok nagyot és merészet. Meginterjúvolom egyikét a korzó szépeinek, vájjon mit szól az átalakításhoz. Vállalkozásomban majdnem pórul jártam. Közeledéseméi félremagyarázva, gyanúsan tekintgetett hölgyem maga köré. Én észrevevén "a közeledő vészt, merészen elálltam útját s szóhoz sem engedve jutni, három anyóst is megszégyenítő bőbeszédüséggei adtam elő tolakodásom okát. Hölgyem a helyzet és egy homokbucka magaslatára emelkedve, bájos csicsergéssel adott kifejezést afeletti örömének, hogy a nagy nyilvánosság lőtt is elpanaszolhatja, hogy mi fájt n "kik és mi búsította bohó kicsiny szivüket. Képzelje el, kedv

£s uram, a mi szomorú helyzetünket, hogy például egy* nyári késő délután, egy kis zápor után, ha kimerészkedtünk a korzóra, milyen kínosan éreztük magunkat világos cipőnkben és harisnyánkban a megszámlálhatatlan sokaságú kis pocsolya között, melyek tömgelegében valóságos tojástáncot kellett járnunk s végül mégis csak áldozatául eset

1 ugy a cipő mint vadonat uj világos selyem harisnyánk annak a százszori le és felsétálásnak, amelyet végeztünk. Sár és vizfoltos cipő és harisnya ugy-e bár nem a léghódítóbb jelenség. Ha még ehez hozzászámítjuk azt a kellemetlen szituációt, melyet a különféle komikus ugrálásunk révén a fiuk kárörvendő mosolya miatt kellett kiáltanunk, csak természetesnek fogja találni, ha mi nők, a legnagyobb örömmel látjuk, hogy végre a korzó méltó lesz nevéhez és nem fog hasonlítani a libalegelőhöz. (A kis ártatlan a »lita« jelzőt olyan különös hangsúllyal mondta, mintha ő már legalább is egy jövendőbeli filmsztárnak képzelné magát.) Az értékes felvilágosításokat Bethlen István gróf szerkesztőbizottsági elnöklete alatt új folyóirat indült meg. A „Magyar Szemle" első száma. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) »Magyai Szemle« cimen e hóban uj, általános szemle jellegű havi folyóirat indult meg. Szerkesztőbizottságának elnöke Bethlen István gróf, e bizottság tagja : Gornbocz Zoltán, Gratz Gusztáv, Gyalókay Jenő, Herczeg Ferenc, Hóman Bálint, Jancsó Benedek, Kenéz Béla^Ko'rnfeld Móric báró, Komis Gyula, Lepold Antal, Magyary Géza, Petrovics Elek és Ravasz László. A folyóirat szerkesztője Szekfü Gyula. A bevezető cikkben a szerkesztő azon feladatokat elemzi, melyek Trianon utáni helyzetünkben egy magyar folyóiratra várnak: a leszakadt területeken élő magyarsággal a legszorosabb érintkezés közvetítése, az itthoni magyarságban a sajnosán hiányzó szociális érzék kifejlesztése és multunk, valamnit kulturánk ismerete alapján nemzeti öntudat felkeltése. Mindezen munkákhál főként a fiatalság támogatására Számit a szerkesztőbizottság. Bernát István, a magyar agráralkotások nagynevű vezére az állam túlságos érvényesülésével szemben a decentralizáció problé. máát veti feji. Gesztelyi Nagy László alföldi tapasztalatait mondja el arról, hogy miért közömbös a kisgazdatársadalom a középosztály mai elhanyatlá-ával szemben. A pálvaválasztási nehézségeket Kornfeld Móric báró vizsgálja és arra az igen fontos eredményre jut, hogy a pályakeresők nagy tömegeit a konzervatív poli lkának megfelelő, előrelátó állami és társadalmi gondoskodás nélkül a mai népsűrűség mellett már alig lehetne ki elégitően elhelyezni, tehát e kérdés komoly állami mérlegelését sürgeti. A Parlament utolsó félesztendeéjről összefoglaló cikket Antal István ir, s benne a közéletbe most belépő ifjabb generáció nézeteit tolmácsolja. A birtoktalan falusi zsellérség problémájára nagy szeretettel mutat rá Oláh György. A német birodalmi politika szovjetbarát irányát és Szálait Misko'lczy Ágost fejti ki. Külön rovat szól a »kisebbségi ről és hogy milyen hatással van az üzletmenetre ez az ujabb eshetőség a lumpok »bedülésére« nézve, amikor vállamra egy kis kezet érzek nehezedni s nyomban utána erélyes rázásra eszmélve, a kicsi kéz tulajdonosa irgalmatlanul kiáltja fülembe.- Apukám, fél hét van, (essék felkelni. Sétáló. R INALDÓ RINALDINI L UCIANO ALBERTINI magyar sorSrók, s benne a beve zető cikkben Jancsó enBedek, az f oláh kérdés történetének legkitűnőbb ismerője hangsúlyozza a magyar társadalomnak a leszakadt mar gyarsággal szemben való, eddig félreismert feladatait, Flachbarth Ernő pedig a csehszlovák megyebeosztás történetét és a tó'ok legújabb prágai behódo'.ása következtében előállott helyzetet rajzolja meg. Rendkívül gazdag: tizenöt kisebb-nagyobb számból áll a Figyelő-rovat. Elején boldogult C er noch Jánost helyezi el a magyar prímások történeti soroza'ában Baranvay Jusztin, Komis Gyula egy genfi bizottság nemzetellenes körkérdését szedi szét ízekre; Harsányi Kálmán a turáni érzések Számára keres tudományos alapot. — A Rothermere-akció mé legét józan tartózkodással Jancsó Benedek állapítja meg, ugyancsak ő világítja meg a ,-omán trónváltozás és e iie

a

ijabb ,x>mán választások hátterét. Balogh József igen érdekes nálunk még ismeretlen nyilatkozatokat közöl előkelő angol folyóiratokból a Rothermere-akciót illetőleg, melyek hüvösségükkel érthetővé teszik Chamberlain legújabb genfi magyarellenes állá?ofg!a!ását. Magyary Zoltán a genfi tudományos nemzetköziség bonyodalmas szervezeteit irja le világos rendben. Az olasz confino-törvény alkalmazásáról Czakó István, a bécsi vörös forradalmi kísérletről Antal István ir. Makkai Ady könyvéről a fiatalság véleményét Takáts IstntdS rns^i

SlpL?m A Tiszavidéki Máilitás imuep aktualitásáról Eckhardt Sándor ir; | van még cikk a legutóbbi bér'- ; mozgalomban megkísérelt állami i közvetítésről s'b. . UKtoDer ho l-én nyílik meg inaldo előadások: IL AP n & szombaton 5, 7 és 9 óra, vasárnap 5 előadás: 2, 4, 6, 8 es 10 óra. ol í ő segeneií részletes programmja. Október hő l-én nyílik , , , . Szentesen a Tiszavidéki Kiállítás, A folyóirat e szamat Suranyi » amelynek az Alföldre, sőt az egész Miklós Herczeg Ferenc életrajzának | országra kiható jelentőséget köllegérdekesebb, Herczeg politikai £ csönöz a magyar közélet irányi óiműködését és Tisza Istvánnal való | nak megjelenése és az ott felhalkapcsolatait megvilágító fejezetei 8 mozott pompás anyag, zárájk be, melyek folytatását a kö- J A kiállítás rendezőbizottsága vetkező számok fogják hozni. * 9 m • * megköszönve, elbúcsúztam hölgyemtől, hogy folytassam utama

1 a Bessenyei-téren készülő uj aszfalt-járda megtekintésért. A Bessenyei-szooor környéke is alaposan fel van forgatva. Mig maga a kert művésziesen rendezett virágágyaival a legkellemesebb benyomást teszi a sze,m lélőre, a környezet nem valami idillikus képet és atmoszférát tár elénk. A kép megváltozik ugyan • lassan, amint a gyalogjáró a befejezés stádiumába jut, mert a homokbuckák és kőtörmelékek eltakarittatnak; de az a nehéz, fojtó légkör, ami még a kátrány szagánál is áthatóbb és tűrhetetlenebb, továbbra is megmarad. A bérkocsis állomás elmaradhatatlan inata terjeng itt ebben az előkelő részében a városnak. Egy b3nkfiut sodor elém végzete, ki a korzó dé. delgetett kedvence, kinek hamarosan elfogva frakkját, megkozkáztatom e kérdést, hogy nem tartja-e lehetségesnek, — mivel az egész kert környéke aszfaltozva lesz, s a tér teljesen kövezett és igy csaknem pormentes, azonkivül jármű közlekedés alig van, tehát kilencven percentig nyugodtabb sétatér, mint a jelenlegi korzó, — itt egy ujabb korzó kifejlődését ? Az ifjú krözus hideg, fürkésző pillantása végig siklik rajtam miközben a verejték kezdett kiülni homlokomon s monokliját megigazítva, csak ennyit mondott egy jelentősteljes kézlegyintés ki éretébenEzek a bérkocsik! Ezek a lovak ! És ez az illat!! Hosszú orral távoztam vereságem szinteréről egy ujabb irányba, hol szintén serény munka folyik s hol nem csak az adó, hanem a gyalogjáró is alaposan emeltetik. A pompás, sima uj burkolaton elfeledve lassan előbbi kudarcomat, gondolataimban a pörköltnek és szesznek különös vegyületü illata zavar meg. Amint álmodozásomból magamhoz térve szétnézek, egy pince bejáratánál találom magam. Helyismeretem kezdem kétségbevonni, mivel tudtommal itt ezen a helyen nem volt pince, hanem egy szolid kis polgári vendéglő virágzott. Csodálkozásomban ugy látszik, nem valék egyedül, mert a jövő-menők is alaposan szemügyre vették a pinceszerű bejáratot s különös mosolygás kíséretében mondják, hogy »Bebukó« csárda lett belőle. Ennek hallatára elhatároztam magamban, hogy én is bebukok ebbe az újonnan keresztelt csárdába, megkérdezendő a csárdásgazdát mi a véleménye az uj járda-epitésösszeállifotta a kiállítás teljes és részletes programmját: Szeptember 30-án, pénteken érkezik Szentesre Mayer János földmivelésügyi miniszter és dr. dr. Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár, ünnepélyes fogadtatásuk este háromnegyed 6 órakor a vasútállomásnál. Szombaton, október l-én délelőtt 9 órakor rtyTja meg a kiállítást Mayer János földmivelésügyi miniszter. Utána a jelenlévő közéleti és közgazdasági előkelőségek megtekintik a kiállítást. Este háromnegyed 6 órakor Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter ünnepélyes fogadtatása a pályaudvaron. 8 és 9 óra között a városban időző miniszterek tiszteletére zenés fáklyás menet. Vasárnap, októfor 2-án délelőtt 9 órakor őfőméltósága nagybányai vitéz Horthy Miklós Kormányzó ur és Neie látogatása. Az érkezést kürtszó jelzi és a Kossuth Lajos téren felállított egyesitett zenekarok a HynmuSzt jáíszák. Ezután a m. kir. Kormány jelenlévő/tagjai és dr. Farkas Béla főispánnal az élen a helyi hatóságok és tesütleíek tisztelegnek. Üdvözlések. Délelőtt negyed 10 órakor a lovasbandérium, a vi é ek, leventék és a kocsitábor hódoló felvonulása. A kordonokba való belépésre jogosító jegy ára 50 fillér. Délelőtt 11 órakor leventék zászlóavató ünnepe az Erzsébet