Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-29 / 220. szám

6 \ J&ÍKY1BÍK. 1927. szeptember 29 Csalamádé. Aki nem válaszol postafordultával, az nem szeret igazán. * Azt a közmondást, hogy minden bokor szállást ád, okvetlen a Nyírségen találták ki. Itt minden bokor mellett van Szállás, és minden szállás mellett van bokor. * Bessenyey kivezette szülőföldjét a zsák-utcából, szobrához mégis zsákut vezet. * Két tirpák-gyerek azon tanakodik, hogy miért hívják Nyíregyházán az egyik szőllőt Ujszőllönek, a másik szöllőt Öszőllőnek? Az idősebbik megfelel a fiatalabbnak: Az Ujszőllőben terem az ujbor, az Ószőllőben az óbor. • Szüretkor kérdik: Mikor lesz ujbor? Felelik: majd ha fagy! — Mikor lesz j.ó szüret? — kérdik. Felelik: majd ha nem fagy. • A Sóstó e nyáron, úgyszólván mindennap kedveskedett valami meglepetéssel. A jövő nyáron unalmasabb lesz, mert tavasztól őszig változatlanul, teljes diszben várja a közönséget. • 20 évvel ezelőtt tanultam meg Nyíregyházán ezt a nótát: <fFeIIépek az aszfaltra, Az aszfaltra az aszfaltról, az aszfaltra. Ha fellépek fent leszek, Ha lelépek lent leszek: Az aszfalton, az aszfaltról, az aszfaltra^. Akkor a legszűkebb körben énekeltük, de ma már annyi asztal t van, hogy szélesebb körben énekelhetik. * A kormány ,azt hiszi, hogyha felemeli a tisztviselők lakbérét, ezzel leemeli a gondok terhét a tisztviselők válláról. Pedig a háziúr a fjzetés egyrészét is elemek. * Nyíregyházán van elég Mozgó, csak a közönség nem mozog eléggé * Rothermere neve nem újság a magyar közmondásban. Még a magyar veréb is azt csiripolja: «Aki mer, az nyer!» Deési Sándor. Október hó 3-án kezdődik a sóstói szüret. (A «Nvirvidék» tudósítójától.) A Sóstótelepen és a Sóstó hegyközségben az idei szüret hivatalosan október hó 3-án veszi kezdetét, amikor is az ezerjó és a csemegeszőlőt szüretelik. A többi szőlőfajták szüretelése az ezerjó és csemege szőlő után később megállapítandó időpontban fog megkezdődni. Boltbérbeadás. A Kossuth tér 4. sz. a. jelenleg Práger és Domany ceg altal bérelt üzlethelyiség berendezéssel, a hozzátartozó rak t tárral és pincével 1928. február 1-tól kezdődő három évre, irodamban (Vay Ádim ucca 20.) 1927. október hó 2-an d. e. 10 órakor tartandó nyilvános átverésen bérbeadattife Az árverési feltételek az árverés elölt nálam megtudhatók. Dr Bőhm Ignác, ügyvéd. Egy nyíregyházi fiatal leány, aki sorozatos lopásai miatt a napokban volt a rendőrség kezén, ahogy szabadon engedték, azonnal betört és lopott. (A »Nyirvidék« tudósítójá ól.) Megírtuk, hogy egy fiatalkorú leány sorozatos lopásokat követett el Nyíregyházán és a nyomozó detektiveket elvezette az erdőbe, ahol megmutatta, hová rejtette el a betöréssel szerzett holmikat. A leányt kihallgatása után Szabadon engedték, de alig ért haza, nyomban uj munkához látott. A Forgó-utca 6. számú ház egyik lakásába surrant be és mig a ház úrnője a konyhában foglalatoskodott, a hálószobában kinyitotta a szekrényt, ahonnan különböző holmit lopott. Az asszony észrevette a tolvajt, aki, mikor látta, hogy tettenérték, futásnak eredt. Az utcán járókelők utána vetették magukat a menekülő tolvajnck

; akit egy honvéd őrmester utói is .ért és átadott a rendőrségnek. A leányt átadták javitónevelés céljából a fiatalkorúak bíróságának. Másfél ezer állatot hajtottak fel a legutóbbi nyíregyházi állatvásárra. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Nyíregyházán a szombati állatvásárra csakniem másfélezer állatot, 419 lovat, 299 szarvasmarhát, 486 sertést és 114 darab juhot összesen 1318 drb. állatot hajtottak fel Szabolcs, Szatmár, Hajdú és Bepeg vármegyék területéről jés összesen 825 darab kelt el a felhajtott állatok közül. Eladtak 293 lovat, 201 szarvasmarhát, 307 sertést 19 juhot Szabolcs, Szatmár/ Abauj, Borsod és Hajdú vármegyék gazdáinak. Az állatárak a következőképpen alakultak ki: Lovak: II. o. kocsiló 350—400, I. o. igásló 250—300, II. o. igásló 150—220, III. o. igásló 100—120, mustra ló 70—80, két éven felüli csikó 200—350, két éven aluli csikó 80—150, anya kanca: 350—500 pengőért keltek el. Szarvasmarhák: Magyar tehén 200—400, tarka tehén 200—400/. borjas tehén 300—500, üsző 100— 250, borjú 40—60 „ vágó marha kg-ként 70 fillértől 1 pengőig. Sertések: Koca 80 120, süldő egy éven felül 60—70, malac egiy éven alól 40—50, választott malac 8—10, hízott sertés kg-ként 1.30—1140 pengő. A nyíregyházi Pacsirta-utcai gyilkos lakótársát Hóra Gézát a nyíregyházi kir. ügyészség szabadlábra helyezte. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az egész országban lázasan nyomoznak az állítólagos Korpás András román katonaszökevény után, aki Nyíregyházán, a Pacsirta utcában egy este mejgfoj tolta és kirabolta a hetvennégy éves Raffay Miklósnét.. A gyilkossal együtt nyomtalanul eltűnt egyik lakótársa, Hóra György ís, de a harmadik lakótárs, Hóra Géza a rendőrség elé jutott, majd a rendőrségtől a nyíregyházi kir. ügyészségre ke- | Homokszemek. A házépítések amint megindultak távasszal, azt gondolta mindenki, hogy általános jólét fakad ennek nyomában. A csalódás annál nagyobb, mikor most azt látni, hogy uj ház ugyan van, sok, azonban adósság még több van. Valami itt nincsen rendben. Valahol hiba csúszott a számításba. Adós a háztulajdonos az iparosnak, az iparos a kereskedőnek meg az alkalmazottainak. A 1 pereskedő a naygykereskedőnek, a nagykereske dő... na igen, a nagykereskedő is adós és éppen ez a hiba, ha mindenki adós, mindenki nyög a teher alatt, majdnem mindenkinek van háza és nagyon "kevés embernek van meg az emberi betevő falatja! Hát nem ez az a bizonyos cifra nyomorúság? * Az árverésele túltengése olyan mérvet öltött, hogty maguk a ii-káli

cok is soknak tartják már- Van egy magyar közmondás, mely annak jellemzésére Szolgál, ha valamely dologban tul van az ember terhelve és már maga sem látja tisztán a helyzetet s akkor szoktuk mondani, hogy nem látni a fáktól az erdőt. Most tessenek elgondolni, hogy ha már a fiskárült. Hóra Géza bevallotta, hogy tudott a gyilkos tervéről, de éz a terv amikor előtte hangoztatták, csak arról Szólt, hogy ki fogják fosztani Raffaynét. Már akkor mondta, hogy ő nem vesz részt semmiben és bűntelensége a nyomozás során be is igazolódott. Hóra Gézát tegnap a kir. ügyészség szabadlábra is helyezte és most megindítják ellene a kiutasitási eljárást. az illetékesek baja les

z. Egyébként ugy látszik, hogy az a közmondás, hogy «a háborúban hallgatnak a muzsák», ebben a felforgatott világban szintén szanáláson ment keresztül. Az iparo&okrak nagyon jó dolguk lehet most, mert sok az építkezés a városban, mondta a napokban egy ismerősöm. Természetesen az illető az értelmi, ségi osztályhoz tartozónak vallja magát. Megnyugtatom az igen tisztelt ismerősömet és á hasonló gondolkozásuakat, hogy igaza vaumert az iparosnak, különösen a kisiparosnak, sohasem volt olyan jó dolga, mint mostanában. Sohasem foglalkoztak vele annyit és olyan kitartással, mint napjainkban. És hozzá még milyen tekintélyes emberek törődnek a sorsukkal. Mutatóba mindjárt fel is sorakoztatok ggy-két magas hivatali méltóságot. Itt van mindjárt legelőször a kir. bírósági végrehajtó, ennek nyomában a " legtekintélyesebb ügyvédek avagy azoknak képviselőik, mint X. Y. felperes jogtanácsosai, melléjük sorakozik az adóvégrehajtó, no meg ráadásul az Országos Munkásbiztositó és Betegsegélyző Pénztár helyi szervének a kerületi Munkásbiztositó és Betegsegélyző Pénztárnak végrehajtója is. Eszembe jut itt az az adoma, mikor a cigányt a csendőrök valami ártatlanság miatt kisérik befele s oda kiált neki egyik ismerőse, hogy mit csináltál mán megint more, mire a cigány önérzetesen vág vissza/ «Nem csináltam én semmit, kenyergem alázattal, csak féltenek a csendér urak, hogy valami bajom talál történni, hát azsir gyünnek utánam!» Valahogy ilyen jó dolga van az iparosoknak is, kedves egy jóismerősöm! Ahogy, én i=merem az: iparosokat, az ilyen «jó» dolgot ők még a «legjobb» barátaiknak sem kívánják viszont! Sétáló. lisok, akik nyakig vannak terhelve ilynemű munkával és mégis megr látják a fáktól az erdőt, vagyis azt a nagy nyomorúságot, melynek a tömeges árverések hatása egyik fokmerője, milyen lehet akkor ténylegesen a nyomor és nélkülözés?! S vajon mikor jő el a segítés ideje?! * A törvényszék ui épületének elhelyezésére nézve dr. Kerekes ügyvéd ur tollából jelent meg a nyilvánosság

1 fóruma előtt az első életrevaló propozició. Kerekes dr. ur abban a tévhitbén ringatta malgát, hogy felszólalása nyomán egy egészséges vita fog kifejlődni az elhelyezés kérdésének mikénti megvalósítása érdekében. — Egyet elfelejtett azonban az ügyvéd ur. Tudniillik a helyzet az, ha kapunk uj palotát, annak kell, hogy helye is legyen, ha meg nem kapunk, akkor minek felette vitatkozni, hogy hova tegyük. Ezt az okoskodást kifelejtette" a számításából az ügyvéd ur. Lehet azonban, hogy a kérdés illetékes helyen már el is van döntve olyanformán, hogy marad a régi helyén, csak ráhúznak egy emeletet és meg lesz oldva a kérdés. Hogy a közvélemény majd csak ezután fog okoskodni az elntiézés helyes vagy helytelen voltáról, az már aztán igazán nem Uri fehernemű, nyakkendő újdonságok szolid árakban Erdélyi és Pázmányt-nál. 5457-? L UCIANO ALBERTIN! R iualdo előadások: szómba'on 5, 7 és 9 óra, vasarnap 5 előadas : 2 4, 6, 8 és 10 óra A

p H a olló Szombaton Vasárnap