Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-04 / 200. szám
Nyíregyháza, S9á7. szeptember 4, * Vasárnap XLVH1. évfolyam. 200 s?ám. JSRríRiriD Előfizetési árak helyben és vidéken: Sfy héra 2 50 pengd. Negyedévre 750 pengő. Kistisztviselőknek és tanítóknak 20°/* engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség ás kiadóhivatal: 5ZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 2955© Kéziratokat nem adunk vissza.. Ahol a legrútabb jogfosztás történt egy védtelen nemzeten. Elmélkedés Trianonban. Dijon, de Creusot, Páris után eljutottunk franciaországi tanulmányutunk utolsó állomására: Versailles és Trianonba. Előttünk a francia Napkirály és pazar udvarának kastélya, a szökőkutak, kertek, a tükörtermek, a galériák. Itt járunk a versaillesi Galerié des glaces fényében, amelyhez két világesemény dátuma fűződik: e teremben proklamáltatta magát a porosz király 1871-ben német császárrá s ugyancsak itt kényszeritették a németeket az 1919. békeszerződés aláírására. Az asztalt — egyszerű, dísztelen bútordarabot — amelyen az aláírás történt, itt mutogatják múzeumi érdekesség gyanánt. De most már látni akartuk azt a helyet is, ahol a magyar történelmi igazságot feszitettek meg: Trianont. S a vágy annyira erőt vett lelkűnkön, hogy a remek Galerié des Batailles termein már jóformán csak átfutot" tunk. A szemkápráztató kerteken át. pár perc alatt ott voltunk a gyönyörű csatornavizeken s innen értünk a Trianonba vezető sugárutra. Szívszorongva, szótlanul tettük meg ezt a 20 perces utat. Már messziről feltűnik Grand-Trianon, melyet XIV. Lajos bizonyára nem azért építtetett, hogy (évszázadok múlva itt nyomorítsanak meg egy nemzetet, mellyel a francia nép a múltban rokonszenvezett. Maga Trianon tulajdonkép a Versailleskertek egy nyaralója. Ez is Versailles tervezőjének, Mansardnak remek alkotása. Parkja műremek. A lapostetőzetü, félkörben épült kastély két parallel részét hatalmas vörösmárványoszlopos korridor választja el középen. Az egykori királyi nyaraló ma szép muzeum. Pompadour különféle lakosztályai, Napoleon szobabútorai műremekek. A muzeum jobb szárnyának legutolsó terme felé tartunk. Ez a Grandé Galerie. Ebben a hatalmas teremben alázták meg Magyarországot, itt gyalázták meg önmagukat az emlerességből kivetkőzött nagy és kish'atalmak, idecitáiták 1920-ban a közeli- Petit-Trianonban aggódó magyar delegátusokat, hogy velük alairassák a legigazságtalanabb és legkegyetlenebb békeszerződést. Mintha csak idehallatszanék három millió magyar jajszava, a magyar lelkek szomorú visszhangja s innen látnók azt a sok könnyet, amelyet a trianoni megaláztatás kicsikart. Néztük sokáig a termet szomorúan, elkeseredve. A Grandé Galerie kb. 50 méter hosszú, szép, diszes terem hófehér menyézettel, hófehér faburkolatu falakkal. A falaM kidomborodó részein diszes festmények. A menyezetről öt hatalmas üvegcsillár szórja fényét. A falak mentén köröskörül 49 bársonyszék. A muzeum i őr magyarázza nekünk, hogy e terem XIV. Lajos idejében a kastély vestibuluma volt, később Lajos Fülöp ebédlője. Semmiféle felirat nem jelzi, mily rettenetes tragédia játszódott itt le 1920-ban. S még Sokáig álltunk itt tegy virágjafosztottt nemzet gyermekei a pompázó, illalatozó virágoktól körülvett Trianonban, ahol a magyar igazságot feszitették meg. Elgondolkozunk hazánk kálvráriáján, szívünk megdobban, kezünk ökölbe szorul a gondolatra, hogy egy átkos tollvonás, mely itt él, serceg, zúdította hazánkra a temérdek szenvedést. Hogy ma egyharmadára csonkították meg hazádat, hogySztIstván országa ma pár vármegyére senyvedt, hogy mindenütt csak szenvedés, gyötrődés és nélkülözés van, ezt mind itt ebben a teremben csinálták a nagy és kisentente fenevadak. Hogy ma ötfelé) élsz, szegény magyar s saját földeden csak vizumkegyelemmei láAz írás feltalálása. Az írás jelei, a betűk az egyes szavakat vagy hangokat állítják szemünk elé. Az írás feltalálása egybe fesik a rajzolás elemeinek a feltalájáfsával és először fogalomírás alakjában jelent meg, amely a tárgyakat bizonyos jelek által állította szem elé. Ez tulajdonképen képírás volt, mely az érzéki észrevevés körébe eső tárgyakat jellemző részeik feltüntetése által ábrázolta. Ilyen volt az emlékirásul használt hieroglif-írás. Kínában, már Krisztus előtt a harmadik évezredben elterjedt a képírás, amely azután ugy fejlődött tovább, hogy minden szót külön jellel irt szóirássá változott. Később fejlődött ki a szótag, vagy hangirás, amelyet már a régi egyiptomiak is használtak. Erre néz ve nagyon érdekes részletet olvashatunk a nagy görög bölcselőnek, Platónnak Phaidros cimü munkájában, ahol Sokra tes a hagyományt akképen beszéli el: < «Beszélték nekem, hogy Egyiptomban, a delta egyik városában, Naukratisban uralkodott egy ősrégi isten, akinek a szentelt madara volt az is, amelyet az egyiptomiak íbisznek neveznek. Ezt az istent ők Theuth-nek hivták, aki a hagyomány szerint feltalálta a számjegyeket, a számolást, a mértant, a csillagászatot, a sakkjátékot, a kockázást, végül pedig az írásjegyeket. Az országban ekkor Tharnus király uralkodott, aki Felső-Egyptomban, Thébében lakott, amely akkor védőistentént Ammont tisztelte. Theuth elment tehát hozzá, meg 1mutattá neki mindazt, amit feltalált és kérte, hogy ezeket terjeszszék az egyiptomiak közölt. A király megkérdezte, hogy mi a haszna ezeknek a találmányoknak. — Theuth részletesen megmagyarázta a találmányok hasznát, miközben Thamur dicsérte azt, amit hasznosnak talált, gáncsolta azt, ami neki nem tetszett. Amint a végére értek, és az irásra került a sor, Theuth így szólt: — Óh királyi felség, ez a találmány az egyiptomiakat tudósokká fogja tenni, mivel az emlékezőtehetségüket támogatja, feltaláltam tehát azt, hogy miképen lehet tanuíni s a tanultakat az emlékezetben megtartani. 1 A király erre igy felelt: — Szellemes vagy Theuth, de I egészen más az az okosság, amely a tudományok feltalálására vezet,mint az a bölcseség, amely ezek alkalmazásának előnyeit és hátrányait mérlegeli. Te, mint az irás feltalálója, elfogultan ítéled meg ; találmányod értékét. Ez csak elő fogja segíteni azoknak a- feledékenységét, akik megtanulják, mivel elhanyagolják az emlékezőtehetségüket. E külső segítségre támaszkodva e betűkre bízzák majd j annak a gondját, hogy felidézzék | az elméjükből elmosódó tárgyak ! emlékét. Te tehát nem az emiéke| zet ápolásának az eszközét találtad fel, csupán a visszaemlékezés fel" idézésének az eszközét; te a tanítványokat csupán a tudás ködképével, nem magával a tudássál ajándékozod meg. Mert ha mesterek nélkül sokféle tárgyat megtanulnak, tudósoknak hiszik majd magukat, pedig a valóságban tudatlanok lesznek és a gyakorlati életben álbölcseknek fognak bizonyulni.» Bárha Thamus király nem sokra becsülte az uj találmányt, a hangírás Krisztus előtt a kilencedik században a feniciaiaknál általánosan használatban volt, akik valószínűleg 22 betüjegyükkel nyelvük minden szavát k itudták fejezni. A fogadhatod meg agg édesanyádat, vagy haldokló testvéredet, hogy szentelt földeden oláhok, rácok, csehek és osztrákok kegyetlenkednek, azt mind annak a pokoli munkának köszönheted, amit itt e teremben végeztek. Mennyi gálád megtévesztés kellett, mennyi oláh alávalóság, szerb hazugság, mekkora cseh felcsigázott ambíció, hogy a múltban oly szabadszellem ü, szabadságáért rajongó franciák földjén ilyen gyalázat megtörténhetett, hogy ebből a mükastélyból Magyarország sírboltját, a virágos parkból hazánk szomorú temetőjét csinálhatták. — Mert ilyen tragédiát még -nem élt át nemzet. A magyar népnek voltak már gyászos napjai. De a nagy szenvedésnek mindig volt valami alapja. Szomorú felvillongások, — vagy lelki szenvedélyek sokszor bajba vitték népünket, de hogy eivehessék országát egy nemzetnek, mely háborút nem akart, mely a háború ellen tiltakozott, ez az igazság megfeszítése. Hogy darabokra tépjenek egy nemzetet, mely! távol állott a háborús céloktól, ez Európa szégyenfoltja marad örök időkre. Közelednie kell az időnek, mely megnyugtatja az emberiség lelkiismeretét. Szent István ezeréves királyságából nem hiányozhatik már soká ötven magyar vármegye. Országunk eddig mindig tudósok szerint a képírás mezopotámiai találmánya* a régi perzsáknál hangirássá fejlődött. A feniciai ábécéből keletkezett a héber és arab irás is, valamint a görögök ábécéje, melyet az is bizonyít, hogy- a betűket hasonló névvel jelölték s a legrégibb görög betűket hasonló alakban irták, még pedig eleinte jobbról-balra es balról jobbra s csak utoljára állandósult a balról kezdődő irás szokása. A görögök ábécéjét átvették azután a latinok és etruszkok. A római ábécé az európai népek korábbi írásmódjait, igy a rúnákat is kiszorította. A hagyomány szerint Odin, hős fejedelem a Fekete tenger táján uralkodott és onnan indult hódításaira nagy népével, mely nem fért már el azon a tájon. Háborús foglalásokkal jutott Európa északi partjára; feltalálta a rúnákat, a betűket, a költészetet és sok egyebet, miért is g. skandinávok főistenként imádták. A Wuotan szó, ami Odin-mak az eredeti alakja, a teuton nemzetek körében, a főistenség neve gyanánt, mindenütt el volt terjedve, eredetileg mozg'ást, hatalmat jelentett, mint amely Ös2i ci pödiuat újdonság oh különleges szép forma és színválasztékban. — Gyermek iskolai cipők és patentharisnyák minden színben és nagyságban Benedekffynél, g U ng ATÍB. C jgŐ Ag Ullá^ba P, Egyes szám ára 1© fillér. Nyíregyháza, Zrínyi Ilona ucca 5. —"Te'efon: 105.
