Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-29 / 220. szám

JKfYÍRYIDÉK. i JJIHMm xi WWH Ml 19 C:7. szeptember 29 A magyar levente. Vasárnap olyan országos nagy ünnepség folyt le Gödöllőn, mely minden igaz magyar szivét meg­dobogtatta: ekkor avatták föl az országos cserkész és országos le­vente zászlót. A két teljesen egy­forma, művészi hímzéssel gazda­gon díszített fehér selyem zászló egyik oldalán a csodaszarvast üző Hunort és Magyart ábrázolja, a másik oldalt pedig Nagymagyaror­szág vármegyéinek címerei díszí­tik. Az ország távoli részeiből is érkeztek levente- és cserkész kül­döttségek, s a csapatok közül nem egy festői népviseletben jelent meg. Az ünnepségjen ott volt Albrecht főherceg, Vass miniszter Wlassics báró, a felsőház elnöke, Ripka főpolgármester és még szá­mos előkelőség. Tíz óra után érke­zett Horthy kormányzó a feleségé­vel és leányával s miután elfog­lalta díszhelyét, szentmisével kez­dődött az " ünnepély, amelyet Shvoy püspök mondott. Utána a kormányzó felesége fölerősítette mindkét zászlóra a zászló-szalago­kat, majd megkezdődött a szög be­verés. Az első szöget a kormányzó helyezte el. Shvoy püspök, Göde református és Kirchnopf evangé­likus lelkész mondottak magas­szárnyalásu beszédet. A két zász­lót a kormányzó néhány buzdító szó kíséretében adta át a csapatok­nak. Magyar levente ! Mikor ezt a szót kimondjuk, szűzies arcú gyer­mekifjakat látunk magunk előtt, akiknek szemében kék fénnyel a májusi égbolt ragyog, vagy olyan barna színűek a szemeik, mint a halk szárnyakkal leszálló magyar alkonyat, nyúlánk friss testükoen piros, vidám himnuszát dalolja a vér, az Ifjúság, homlokuk síkját még nem szántotta fel a Gond ekéje, fehér az, mint édes anyánk keze... Magyar leventék, ti vagy­tok a Jövő kertjének legszebb vi­rágai ! "A magyar kertből sok-sok embervirágot tépett ki a Halál, amely a világháború tüzes szekerén robogott végig Európán, s legször­nyűbb aratását éppen nálunk, a magyar élet mezején végezte .. . Hullott a drága, szent magyar vén mint a must szüretkor, azok szá­mára, pedig, akiket a Halál irga­lomból, vagy véletlenül itt hagyott talán még a halottakénál is szo­morúbb életet tartogat a Sors... Megcsonkított és kirabolt hazánk­nak azok a lakói, akik már átléptek a húszas évek tavaszi határán, há­ború és forradalmak által meggyö­tört idegekkel, megmarcangol L szívvel, keserű és könnybe fult szív­vel járnak a magyar globuszon ... Magyar leventék, higyjétek el : nagyszerű hősök voltak nemcsak apáitok, bátyáitok és férfirokonai­tok, akik a háború vér- és vasför­getegében csatáztak, hanem az édes anyátok és a nőrokonaitok is hő­sök voltak, akik idehaza sorbaálltak esőben és fagyban a boltok előtt egy kiló hadikenyérért, tíz deka zsírért, és néhány kiló fáért és szénért... Nagyszerű hősök voltak ezek mind-mind, akikről eljövendő költők olyan eposzokat és ódákat fognak írni, amelytől a jövendő magyarok ajkán orgonabugásszfe­rüen zenél föl a legszentebb mu­zsika: a zokogás... Ezek a hősök, ezek a mult hősei, akiknek hom­lokakörén bibor és fekete glóriát fog gyújtani a Történelem ! ... S magyar leventék, akik a sirfelé bal­lagó apáitok kezéből veszitek ki az élet fáklyáját, ti lesztek a Jövő hősei! A ti rugalmas friss testetek ere­je most bomlik tavaszi zsendülésbe, ti vagytok a magyar nemzet fá­ján azok a rügyek és bimbók, ame­lyeknek egykor dusszirmu világok­ba kell fesleniök, hogy illatukkal betöltsék ezt a szegény és kicsiny országot. De nemcsak vir^gbk vagytok ti, hanem holnap már férfiak is, acél-akaratu és acélizmu férfiak, akik — ha másként nem I lehet — fegyverrel fogjátok visz­szaszerezni azt az országot, amelyet nem az apáitok bűne, hanem a vak és gonosz Sors miatt vesztet­tünk el... Nyíregyháza város tanácsa njabb és njabb felterjesztésekben sürgeti a városnak kedve­zőbb lakbérosztályba való sorozását, amelyet a tisztviselők olyan türelmetlenül várnak. Már ez év augusztusára biztosra vettük a kedvezőbb lak" béreket, de sajnos, njra csalódnunk kellett — mondják a nyíregyházi közalkalmazottak lakások árát nézve az első lakbér­osztályba kellene tartoznia. Nyír­egyháza város maga is erősen érde­kelt ebben a kényes ügyben. Ké­nye; az ügy azért, mert a város határozott ígéretet kapót ille ékes helyen, hogy a lakbérosztály tekin­tetében kedvezményben részesül és pedig már ez év augusztusában, az ígéret azonban csak igéret ma­radt. A város köteles pótolni a be­szállásolt katonatisztek lakbérét annyira, hogy megfelelő lakást kaphasanak. Minthogy pedig a ka­tonatisztek, lakbére is aszerint iga­zodik, mint a polgári ti ztviselőké, a váró nak horribilis kiadást o';oz az, hogy olyan alacsony lakbérosz­tályba tartozik. A lakbérosztályba való sorolás utoljára 1923-ban tör­tént, amikor Nyíregyházának, saj­nos, nem sok sikere volt. Három év után, tehát 1926-ban újra be. kellett volna osztani a városokat, de ez az osztályozás elmaradt. A város tanácsa ismételten sürgette a kedvezőbb lakbérosztályozást és sürgeti ma is. Ennek a kitartó sürgetésnek az eredménye, hogy végre í; be kell osztani a várost a magasabb lakbérosztályba. Ezt a nyíregyházi tisztviselők is feszült figyelemmel kisérik és annyi csaló­dás után aggodalommal eltelve vár­ják, mikor lesz az Ígéretből való­ság. Nyíregyházán a vidéki városok között ma a legdrágább a lakás. Ha idehelyeznek valakit, megdöb­benve állapitja meg, hogy azért a lakbérért, amelyet előző állomás­helyén fizetett," Nyíregyházán fe­lényi lakást sem kaphat 'és kétség­beesetten keres lakást a városban. Egy két szobás lakásért vannak, akik 20 millió koronát kérnek, há­romszobásért harmincat is. Igaz, hogy csak kérnek, mert ma már nem kapni olyan lakót aki ennyit fizet. Ezek miatt a maga; lakbérek miatt van az, hogy újra elhalasztot­ták a lakások felszabadítását és novembertől csak a luxuslakásokat szabadítják fel és részben a magas lakbérek az ösztönzői egyesek épít­kezési kedvének is, mert könnyen kiszámítható, hogy az uj lakás fel­építési költségeit egy ötéves lakás­bérleti szerződéssel biztosítani le­het, ugy, hogy az építtetőnek in­gyenbe lesz az uj lakrész, vagy ház. Ennek az állapotnak természe.esen nyomban vége szakad, mihelyst az a" kilencszázember, akinek O. F. B. telke van, kölcsönhöz jut és építtet, amit a tavaszra ígér a kor­mány, de addig is türheletlen a helyzet Nyíregyházán, mert itt a magas lakbérhez képest tarthatat­lanul alacsonyan van megszabva a tisztviselők lakbére. Nyíregyháza ugyanis még ma is csak a IV.-ík lákfcérosztályban van, holott itt a Több kultarát, jobb anyagi helyzetet a munkás részére, ezt hangoztatták Nyíregyházán a vasárnapi szociáldemokrata népgyűlésen. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Vasárnap délután a Buitos.utca 48. sz.. alatti Munkás Otthon ud­varán népes szociáldemokrata gyű­lés volt, amelyen megjelentek és felszólaltak Kéthly Anna és dr. Györki Imre országgyűlési kép­viselők is. A népgyűlést Török Já­nos pártelnök nyitotta meg. Stick János pártválasztmányi tag piros szekfücsokrot nyújtott át Kéthly Annának, aki nagyobb beszédben ecsetelte a magyar munkásság élet­standardjának javítása terén felme­APOLLÓ " | Szerdán Csütörtökön Putty Lia első amerikai filmje: Kurtizán halála. Milton- Sllls és PARII QIC SOüi A ^ aÜrakci ó' Betty Bi onson: 15 fel?, egyszerre Pénteken, csak 1 napig! Egg asszony kelváriája Orosz társadalmi dráma 7 felvonásban. Házasság tragédiája Szerelmi regény 7 felvonásban. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9 órakor. rült sürgős tennivalókat. Több is­kolát sürgetett és rámutatott az analfabéták nagy számára. A Szegé­nyek segítésére irányuló gyűjtéseket szép szociális tevékenységnek mon­dotta, de a munkásságnak nem er­re, hanem a fizetések megjavítá­sára van szüksége. Akiket' támo­gatni kell, mert nem képesek dol­gozni, ezt a támogatást az állam kell, hogy- nyújtsa nekik. Lesújtó adatokat tárt fel arról, hogy hány gyermek áll a kenyér­keresők sorába már 10 éven alól, ahelyett, hogy iskolába járna, hány csalad lakik borzadályt keltő nyo­mor tanyán, majd a Munkásbizto­sitó Pénztár régi au onómiíját kö­vetelte. Györki Imre dr. rámutatott, hogy Nyíregyházán 7 év óta most tart először gyűlést a szocialista párt. A Munkás Otthont a mun­kásság filléreiből létesítették. Ez az Otthon jele a munkásságot átható egységes szellemnek és kitartásnak. Hangoztatta, hogy a Népszavának ma sincs kolportázs joga és hogy ez a lap ma az egyedüli, amely a szociáldemokrata munkásság ér­dekeivel foglalkozik. A parlament­ben ma — mondotta — a szociál­demokraták képviselik az ellenzé­ket, mert az ellenzék többi alakula­tai nem igazi ellenzékiek, hanem a kormány nyílt vagy titkos támo­gatói. A szociáldemokrata Szónok fog­lalkozott Rothermere lord akciójá­val is, amelyet szép vállalkozásnak mond, bár s,zerinte egy lord még nem csinál nyarat. Szeretné, hogy ha a belpolitikai életnek, a parla­mentben kisebbségben levő szociál­demokrata munkásságnak is volna egy magyar Rothermere-je, aki akciót indítana a megértés, a jog­kiterjesztés, a belső béke és har­mónia megteremtésére. A mindvégig nyugodt mederben lefolyó népgyűlésen, amelyen a rendőrhatóságot Ozory István rerd­őrtanácsoS képviselte, Török Já­nos mondott a részvételt megkö­szönő záróbeszédet. .illiilllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllii. Harisnya, keztyű, zsebkendő nagyválasztékban Erdélyi és Pár­mányidnál. 5458-? ^UUHlllfflltli!HnilHtlllHII!IIHHIHnili»inil!llir Népművelési mozgalom Nyírbátorban. A népmüvelé-i munkásság újra felvétele tárgyában a községi ve­zető tényezőkhöz intézett alispáni felhívás már eddig is komoly el­határozásokat érlelt meg várme­gyénk több községében. Nyírbátor község említendő első helyén, ahol Baloghy László, a község agí.is főjegyzőjének kezde­ményezése folytán a tanítótestüle­tek, a Különböző társadalmi egye­sületek vezetői Barna Jenő nép­müvelésügyi titkár bevonásával e hó 26-án, a helyi viszonyok és a szellemi szükségleteknek megfelelő népművelési programm összeállí­tása és keresztülviele érdekében több órán át tartó beható tanács­kozást folytattak. E népes ^s szé­pen fejlődő nagy községnek najy szépséghibája, hogy hiteles adatok szerint nem említve az idősebb ko­ruakat, a leven te köteles ifjúság so­raiban közel 150 analfabétája van,, akiknek száma a kulturálatlan ta­nyavidékről beszivárgó elemekkel egyre szaporodik. A község elöljárósága abból a meggondolásból indulva ki, hogy a nemze;ek életében ma erős kul­túrharc folyik, amely a maga kö­rében nem tür meg tudatlanokat' nemze.i érdeknek tekinti, hogy az analfabetizmusnak gátat vessen s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom