Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-03 / 199. szám

*2 JSÍYÍRYIDEK. 1927. szeptember 3 Ott jártam megint, a magyar bánatok, a Ian_ kadó remények, a kialvó hit, az el­fásult lelkek szomorú tájain Ott jártam a megszállott Tisza­mentén, Csap—Bátyú—Beie_,'szá z —Nagyszőllős vidékén és megtelt a szivem megint hónapokra gyó­gyíthatatlan fájdalommal, csil apit­hatatlan keserűséggel, magába-tor­panó, tehetetlen gyűlölettel... Oh! mennyire tud ott gyűlölni a lélek, — lépten-nyomon látva, érezve a felháborító csalást, megalázást, sik­kasztást, amit a magyar história, magyar berendezkedések, magyar viszonyok, magyar érdekek és min­den talpalattnyi magyar elhelyez­kedés rovására gálád módon elkö­vetnek és szemérmetlen, arcátlan cinizmussal kifejtenek a szabadivá csehek... Ott jártam Csap—Bátyú—Bereg­szász—Nagyszőllős vidékein... azaz: Cop—Batu—Berehova— Velky— Sevljus vidékén... El tudod-e kép­zelni magyar olvasóm, aki még so­ha se jártál megszállott vidékeken, hogy mitérez afnagyar, mikor Be­regszász állomásán latin- és cyrilt­betűkkel Berehovát lát felirva és Nagyszőllős helyett Velky-Sevljus éktelenkedik a magyar pénzen épí­tett állomásépület felett!!? Nagyszőllős és Királyháza kö­zött egy kis megállóhely van. Em­beremlékezet óta Szekercze a neve. Gyönyörű szőllőskertek megállóhe­lye. Az idén már ehelyett is Ko­pana nevet látok cyrill-betükkel. Kérdeztem, hogy mit jelent. Fele­let: Tul a hegyeken van egy kis község, Kopana. Annak a nevét Ír­ták ki a magyaros Szekercze he­lyett. Csakhogy az utas ne olvas­hasson az ut mentén magyar hely­ségneveket. Igaz, hogy a bakterház hoz sokkal közelebb van Veres­mart, mert Kopana csak Veresmar­ton tul fekszik, de persze e z is jó magyar hangzású név lenne s azért választották a távolabbi kis rutén falunak a nevét cégérnek... A szőllőben beszélgetek a pász­torfiuval. Körösi Miskának hív­ják- Kérdem tőle, mi vagy? Feleli orosz. Csodálkozva kérdezőskö­döm az apja, anyja után. Kiderül, hogy apját Körösi Mihálynak, anyját Bihari Máriának, nagyapját Körösi Györgynek, nagyanyját Komory Juliánnának hívják. Mindannyian magyarul beszéínek és csak törik a ruthént. Még job­ban csodálkozom, hogy akkor mi­ért mondja magát orosznak? Fe­lelet: mert görög katholikus val­lású... így folyik ez minden vona­lon. De látnád jámbor olvasóm, hogy milyen groteszk hatása van annak, mikor Nagyszőllős, pardon! Vel­ky-Sevljus utcáin a cégfeliratok­ban gyönyörködöl.. . Nem mon­dom: a legtöbb cégtáblán megta­lálod a magyar felírást is, di csak alul, szerényen... mert felüt, hi­valkodóan Kocsis István uri szabó Stepan Kocsis-nak van írva — cyrill-betüükkel, amit alig bírsz ki­silabizálni a neked szokatlan ákom bákomból... \ Nagyszőllős azelőtt 80 száza­lékig magyar város volt, kb. 20 százalék ruthénnel. Most a hiva­talos statisztika körülbelül így fest: 55 százalék zsidó, {t. i. a zsidót külön nemzetiségnek ve­szik, nehogy a magyarság szám­arányát emeljék) 30 százalék ru­thén, 10 százalék magyar, 3 százalék ukrán és 2 százalék cseh... Vasúti állomásokon, még a szín­tiszta 100 százalékos magyar he­lyeken se lehet egy betűnyi ma­gyar felírást, hirdetményt, tájé­koztatást találni. Obchod—Vychod —Lekarna stb. kiírások bosszant­ják a jelentésüket absolute nem értő magyar utasokat... Az utcákon émelyítő piszok, ren­detlenség, hangos, lármás, zagy­vateszédü zsibongás... Kihívó, pök­hendi, szemtelen tónus... Nincs, aki komolyan rendet tartson, te­kintélyt parancsoljon... Mindenki ugy jár, ugy hajt. ahogy neki tet­szik; ugy lármázik, ugy ordítozik, ahogy jól esik... Az egész valami bántó, visszataszító benyomást éb­reszt. Ez az a bizonyos köztársa­sági szellem... arra éretlen és ne­veletlen tömegek között... A megrebbent, megfélemlített maradék-magyarság hite-vesztve, neki busulva, apatikusan türi szo­morú sorsát, amely a féktelen adó­prés nyomása alatt egyre elviselhe­tetlenebb és már nem is kérdezős­ködik, mint első években, hogy: «Mikor!!??» Maga-megadó közö'ny­nyel türi-viseií az éveket, a szo­morú pusztulás dohos levegőjét és már a Rothermere-akcióra is csak egy lemondó kézlegyintéssel feiei... Oh! jó magyarom! aki még nem jártál közöttük az utóbbi három évben... nem is tudod, hogy mi­csoda bánattal telik ott meg a ma­gyar sziv és micsoda keserűség lo­pódzik a magyar lélekbe, mikor ezekkel a szegény, halálra szánt, szomorú magyarokkal érintkezik... \ Ott jártam a magyar bánatok, a lankadó remények, a kialvó hit szomorú tájain és átfolyt a szive­men a Tisza... csakhogy fekete volt a vize és temetői sóhajtások zuhog­tak bánatos habjai között... Sasi Sz. A városi képviselőtestület tagjai ma kapták meg a választó közgyűlés meghívóját. Részleges tisztújító közgyűlés a városházán. (A «Nyirvídék» tudósítójától). Közeledik a nagy nap, a városi részleges tisztújító közgyűlés napja, A város képviselőtestületi tagjai­nál sorra látogatást tettek a küz­delembe induló jelöltek, akiknek a jövő kérdése, miként dőlnek e[ a szeptember 7-iki városházi ese­mények.. Az izgalmasnak ígérkező vá­lasztó közgyűlés meghívóit ma küldte szét dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester, meghívó, amely a tisztújító köz­gyűlést szeptember 7, szerda dél­előtt 9 órára hivja össze, a követ­kező: Nyiregyháza r. t. város képvi­selőtestületének t. tagjait 1927. évi szeptember hó 7-én, szerdán délelőtt 9 órakor a városháza­épü'et nagytermében tartandó rész­leges tisztújító közgyűlésre mély tisztelettel meghívom. Nyiregyháza, 1927- évi szep­tember hó 1-én. Dr- Bencs Kálmán' m- kir. kormányfő­tanácsos, polgármester. Tárgysorozat: Az üresedésben lévő házipénz­tárnoki, iktatói, kerületi orvosi, 2 mérnöki, egy műszaki tiszti, 3 adótiszti, 3 tanyai Szülésznői, va­lamint a választások folytán eset­leg megüresedő állások betöltése., A szerdai közgyűlés előrelátha­tólag nagyon népes és eleven lesz. Szabó Dezső, az országos hirü regényíró, Debrecenbe készül teológusnak. Pap akar lenni, hogy bemehessen az emberek közé és a, szó közvetlen erejével hasson rájnk. Szabő Dezső pap akar lenni. Debrecenben már arról is tudnak, hogy Szabó Dezső felvételre je­lentkezett az egyetem református theológiai karán és szeptember­ben már meg is kezdi tanulmá­nyait. Minthogy Szabó Dezsőnek középiskolai tanári oklevele van, csak két esztendeig kell theoló­giai kollégiumot hallgatnia — négy év helyett. Munkatársunk megkérdezte tőle, igaz-e az a hir, hogy szeptember­ben theológus lesz Debrecenben? Igaz-e, hogy késő férfikorában a tanári, írói pálya után újra pályát változtat és református papi ka­tedrán akarja szolgálni ideiáljait? Igaz őszinteséggel válaszolt a fel­tett kérdésekre: — A dolog igaz. Életemben többször volt eset, hogy lépéseket tettem hasonló irányban. Mindig siker nélkül. Most azonban két meggondolás vehetett arra, hogy újból megújítsam kísérletemet. Az egyik az, hogy még rengeteg mondanivalóm és rengeteg alkotóerőm van K APOLLÓ Pénteken, csak 1 napig! CONRAD VEfiDT parádés szerepe Prágai diák Hans H-eins Ewers világhírű regénye filmen. Női főszereplő: Eszterhazy Ágnes. •••>•1 i' — ——!•——•——ii i—•••Hmm—L—Mpap—mi Szombat HARRY PXKX* Vasárnap a XX. század bravurszinészének hatalmas attrakciója A sátán helytartója Két részben, mindkét rész egyszerre. I. rész: A villanyember. — II. rész: Pokol a zöldön. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9 órakor. NE FELEDJE EL, hogy a Földes Drogéria ezidö szerint csak Bethlen acca 6. ^Főposta sarkon van. Telefon 148. de meglehetősen tragikus gazdasági helyzetem azzal fe­nyeget, hogy ezek a monda­nivalóim és akaraterőim örökre be lé mfoj tatnak. A másik meggondolás vagy még inkább lelki szükség, hogy bemen­jek az emberek közé, éljek az életükben és hassak rájuk a szó legjobb értelmében, a szó közvet­len erejével. így tehát szinte magától ajánlkozott és családom rrtu.ltja és egész ne­veltetésem is arra felé lökött• hogy én is apáim hivatásával a református papsággal Vé­gezzem életerrtet. Előbb egy magas egyházi méltósá­got , érdeztem meg egy pap isme rősöm utján, aki a legszívesebb biztatással felelt. Azután Csikesz Sándor debreceni theológ-jfai ta­nárnak — még a nyár elején — le­velet írtam, melyben a következő­ket kérdeztem: 1. Leszuf teljes irói szabadsá­gom, azaz, ha eddig egy betűt sem irtam volna, mint református pap megirhatnám'-ié mindazt, amit ed­dig irtam? 2. írja meg őszintén, milyen szemmel fogadnák ezt a lépése­met? Tudnának-e beiratkozásom per­cétői olyan foglalkozást adni ne­kem, hogy megélhetésem erre az Gidőtartamra biztosítva legyen, amíg valahol pap lehetek. — A tanár ur levelemre nem is válaszolt és ezért szelíden, minden harag nélkül megjegyeztem, hogy ez ugy magyar, mint emberi szem­pontból tévedés volt részléről, mert Szabó Dezsőnek válaszolni kellene még másféle kérdésre is­Lehetséges azonban, hogy életem éppen ma vagy holnap egy olyan megoldást talál, ha egy nagyszerű irodalmi tervem megvalósításához megkapom a kellő anyagi támoga­tást, amire nagy reményem van. Székelylakadalom 5-, 6-án a színházban. Magyar Mekka. Irta : dr. Nyiredy Jenő: egyetemi tanár, a TESZ. társelnöke. A mohamedánoknak vallásuk rendeli, hogy minden mohamedán életében legalább egyszer zarán­dokoljon el Mekkába. És lakjék bár a mohamedán más világrész­ben s legyen akármilyen szegény, ennek a vallási parancsnak eleget tesz. Ez a zarándokút nagyban hozzájárul a világ mohamedánjai­nak összetartozási érzéséhez. A magyarok Mekkája: Puszta­szer. ) | Es liany magyar mondhatja el magáról, hogy megjárta volna Pusztaszert! Pedig Pusztaszer a magyaroknak olyan büszkesége, a milyenhez foghatóval a világnak egyetlen nemzete sem dicsetedh­tik. Az az alkotmány, amelyet mi a «pusztaszeri vérszerződés név alatt ismerünk, ma is mintaképe lehet az igazi demokratikus államfor­mának. A hét magyar vezér ezer év előtt bölcsebb államférfiú volt, mint ezer évvel később a világ sorsát intéző összes miniszterek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom